Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

134 CCLXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 16. 1868.) szükség, hogy a haza megmentessék, hogy a bei­béke helyreállittassék. Már kérem, azon eszközö­ket, melyek akkor a rendkívüli körülmények miatt elkerülhetetlenül szükségesek valának, most rendes , békés időszakunkban utánozni akarni csak oly módon lehetne helyesen, ha az akkori harczi dühöngés újra feléledettnek lenne tekint­hető; de a jelenlegi nyugodt és békés korszakban épen nem. Hozzájárul ehhez az. hogy említett néhány sorokat, az egész költségvetési nagy műből, te­kintve ezt kisérő törvényjavaslatokból , mind jsénzügyminiszter xir, mind Deák Ferencz képvi­selőtársam, csak kiszakítva olvasák a ház előtt fel. a nélkül, hogy az egész szöveget, melyből a törvényjavaslat szelleme és indokai megérthetők lettek volna, terjesztették volna elő: a mire rá kell mondanom, hogy az ily csonka argumentum meg­állható érvet nem tartalmaz, (Ellenmond ísoh jobb­ról. Zaj) nem is nyom tehát ez semmit a latban. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Tessék a pénzügyminiszter urnák és Deák Ferencz képviselőtársunknak is elfogadni tehát az 1848-ki pénzügyminiszternek a ház asztalára le­tett minden munkálatát, tessék az országgyűlés elé terjesztett költségvetést, tessék az összes adó­törvényjavaslatokat megtekinteni, láthatók-e azok­ban a közvetett és közvetlen adóknak oly tarka czifra nemei felmerülni, minők a mostani pénz­ügyéri törvényjavaslatokba beszőve vannak ? Láthatjuk azokban a közvetlen országos adóknak öt és a mellékes adóknak is öt nemeit befoglalva lenni; ámde azok mind olyanok valának. melyek a ház asztalára letétetvén, azokat az akkori időben is, midőn pedig rendkívüli szükség merült fel a harcz, háború miatt, a ház bizonyosan beható ! figyelemmel és méltánylattal kisérte volna, és j azok legnagyobb részét, az egész ország közmeg- j elégedésével, bizonyára el is fogadta volna, ha az | idő zivataros körülményei megengedték vala; valamint talán hasonló érzelem kíséretében el is fogadná ma is szívesen, ha a közösügyes adó­törvényjavaslatok helyett azokat terjesztené a pénzügyéi- úr egész terjedelmükben a ház elé, hogy azt a rendkívüli körülményekhez képest tárgyal­hassa ; azonban tudjuk, hogy nem tárgyalhatta, s e tekintetben határozat nem keletkezett, nem is keletkezhetett. Tehát, mint mondám, pénzügyminiszter úr és Deák Ferencz idézetét, csak igy egyes sorokban kiszaggatva, auctoritásnak el nem fogadhatom. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Hallottam továbbá azt is megemliteni Deák Ferencz képviselőtársam részéről, hogy a mostani körülmények közt a felelős parlamentális kor­mány és az átalános felelősség eszméje e hazában nem egyéb mint egy lánczolat, és hogy ebből egy szemet se lehet kiszakítani, mert különben az egész lánczolat felbomlanék , ez történnék pedig akkor, hogy ha a megyék s azok tisztviselői a felelősség alól az adók behajtására nézve kivételeztetnének. Jól van: én ezt is elfogadom, t. ház, hogy legyen | tehát a felelősség terhe átalánosságban minden­kire kiterjesztve, azonban oly módon, hogy e kiterjesztésnek modora előleg legyen megállapítva ; egy rendszeresen kidolgozandó munkálatban, és j ha igy mindenkinek felelősnek kell lenni, legye­j nek magok a képviselők is A-tól a Z-ig felelősek: | mert amaz emiitett lánczolatnak, Deák Ferencz ! képviselőtársamnak állítása szerint, olyannak kell ! lenni, hogy abból egy szemet sem lehet kiszaki­| tani; a kiszakitás pedig megtörténnék, ha a kép­í viselők kivételesen felelősek nem lennének : mert | ellenkező esetben Deák Ferencz képviselőtársam­nak javaslata teljesedésbe nem menne. [Helyeslés a szélső bal oldalon.) Legyen tehát a képviselő is felelős. {Közbeszólás: Kinek ?) Az országnak , a nemzetnek, mint országos nemzeti képviselőnek lenni kell, és ha valamelyik közülök a nemzet többségének akaratát, kívánságát nem teljesiti, ha valamelyik azzal, a mit ígért, ellenkezőleg cselek­szik és adott szava ellenére az ország alkotmá­nyának feladására szavaz, és igy azt csakugyan tettleg fel is adja, az ily képviselőt a nemzet von­hassa felelősségre ugy, miként pénzügyminiszter úr felelősségre kívánja vonni a megyei bizottmá­nyokat, ispánokat, szolgabirákat azon esetben, ha a pénzügyéi* felhívására az illető ellen a leletet azonnal fel nem veszik, nem kobozzák el a dohá­nyát.mert ez is benfoglaltatik a törvényjavaslatban az adók sorában. (Zaj. Halljuk! Elég lesz már!) Tegnap hallottam, t. ház! megemliteni egyik képviselőtársamtól azt. hogy abban az esetben, ha a megyék nem teljesitik a kormány által kiadott rendeleteket, hatalmában áll a kormánynak kor­mánybiztost, vagy a mi talán igen közel áll hozzá, királyi biztost is kiküldeni a megyékbe. Én ezen állításra nézve egészben eltérő véleményben va­gyok : mert én ezen hatalmat a kormánynak tör­vényhozásilag megadni egyátalán fogva nem aka­rom , azért, mert azon engedély minden esetre miniszteri omnipotentiát hordana méhében, ennek a hatalomnak megadását tehát én egyátalában ellenzem. Ugyan is a kormány adhat ki tör­vényellenes rendeleteket is, s ha a megyék ezen törvényellenes rendeletekre azt mondják, hogy: „Nem teljesíthetjük azért, mert a törvény erről más­ként szól, mi ennek ellenére hogyan teljesítsük azt, a mire bennünket a törvény nem kötelez ? de sőt ez tehetségünkben sem áll, ha mindjárt a kor­mány iránti hajlamunknál fogva hajlandók vol­nánk is teljesíteni ezen rendeleteket;" és ha ezen

Next

/
Thumbnails
Contents