Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

CCLXIV. ORSZÁGOSÜLÉS (Július 16.1868.) 133 gok tisztviselőivel: ugyan nem fogja-e ez a gyűlöletnek, viszálynak, az egymás elleni torzsalkodásnak magvát elhinteni? nem fog-e megtörténni az, t. ház, hogy azon tisztviselők, a kik a pénzügyi közegeknek alárendeltjeiként szolgálatot tenni méltóságukon alólinak találandják, irányukban ők is gyűlölettel fognak viseltetni, és velők viszályban lenni, és ezen viszály és gyűlöletet azokra is, a kikre hatáskörük kiterjed , kiterjeszteni törekedni ? mely eset beáltával mind az adóknak behajtása, mind a közigazgatás rendes folyama okvetlenül akadályokba fogna ütközni ? egyszersmind pedig ez által a közösügyi törvények is, és azon irtózatos adók is, melyek az országban annyi ellenszenvedt költöttének, fognak-e népszerűvé tétetni ? Ezen törvényjavaslatok által tehát sem a meghozott törvények rnegkedvéltetése, sem a megszavazott nagy adók behajthatása módja soha előmozdittatni nem fog, hanem eszközöltetni fog az, hogy az adó behajtásával járó gyűlöletnél, viszálynál és ellenszenvnél fogva a legnagyobb bonyodalmak és hátramaradások fognak létrejönni. E mellett, t. ház, méltóztassék még azt is kellő tekintetbe venni, hogy ugyanazon megyei tisztviselők, a kik ezen törvényjavaslat szerint a pénzügyi őrök egyszerű felszólítása folytán szolgálatukra állani és mintegy viezefinánczokká aljasulni lesznek kénytelenek, ugyanazok a tisztviselők, mondom, mindamellett is lesznek-e hajlandók, mostani hivatalaikat tovább is megtartani ? és közülök különösen azok, a kik önbecsületöket érezve a legnagyobb pontossággal viszik mostani tisztségeiket, vajon azok a tisztviselők, ismételve kérdem, meg fognak-e maradni továbbá is, ez idő szerinti hivatalaikban ilyen lealáztatás mellett? vajon nem fog-e újra bekövetkezni több megyékben az, a mit 1861-ben az alkotmány felfüggesztése után tapasztalni kénytelenek voltunk, jelesen, hogy több megyének összes tisztikara leköszönt ? a mi azon esetben, ha a pénzügyi őrök intézkedési jogai már még magára a megyei bizottmányokra is kiterjesztetnek, a mint a 71-dik szakaszban kiterjesztetni terveztetik, jelesen, hogy a megyei főispán vagy alispán, a ki az elnökséget viszi, mind azon bizottmány! tagoknak indítványát és szavazásaik minőségét jegyzőkönyvbe befoglalni köteleztetik, hogy ahhoz képest, ha valamelyik oly indítványt tenne, mely a pénzügyi őrök kívánságával ellentétben volna, vagy a kormány rendeleteivel nem lenné öszhangzásban, hogy ekkor s ez esetben a kincstári ügyész által azonnal bepereltethessék, és | még hozzá a kerületi tábláknál, mely kerületi táb- ! Iák törvényeink szerint nem is állhatnak fen és i így ma is provisorialis, törvényellemes helyzetben ! vannak, következve nem is tekintethetnek törvényes bíráknak . . . (Elénk helyeslés a bal oldalon.) T. ház ! Az én vélekedésem szerint ezen törvényjavaslat elfogadásával a megyék életfájára rá lenne illesztve az enyészetet eszközlő fejsze : nem is lenne tehát többé Magyarországnak olyan megyéje, melyet ezen nevezet „megye" a törvények értelmében és alkotmányunk szellemében is megilletne. Ezután kérdés, t. ház, hogy ha ezen eredmény fejlődnék ki a nélkül, hogy máskép gondoskodott volna a kormány és nemzeti képviselők háza valami oly pótlékról, mely helyesen s kielégitőleg tudná képviselni Magyarországon a megyéket, és ezen pótlék egyszersmind alkotmányos öntetü is lenne: fog-e ezen erőszakos és rögtönös rázkódtatásból belbéke és nyugalom keletkezni? és egyszersmind fog-e megelégedés fejlődni ki azon részben, mely a megyéket máskép, mint azok a legrégibb időktől óta fenállanak, képzelni sem tudja, és mely már fogantatásával, születése idején is életben vala ? Ha ily módon akarja per tangentem egy adó behajtása módjáról tervezett törvényjavaslat közé belé igtatott czikkek utján eltörölni a t. háznak azon része, mely a jobb oldalon ül, az ősi megyei önkormányzattal biro intézvényt, mondhatom, ezen közmegháborodást előidéző intézkedésnek óhajtott eredménye soha nem lesz ! Hallottam még egynémely előadásokat az előttem szólott képviselőtársaimtól olyanokat, melyeket megjegyzés nélkül nem hagyhatok. Méltóztassanak megengedni, hogy a pénzügyminiszter urnák és Deák Ferencz képviselőtársamnak azon egyöntetű nyilatkozatára tehessek észrevételt, mely szerint azt állították, miként az nem uj eszme, hogy a megyék az országos adók behajtása miatt tisztviselőikkel együtt felelősség alá vonatni rendeltessenek, mert ott áll az 1848. évben az akkori pénzügyminiszter által a ház asztalára letett törvényjavaslatban is. Legalább igy olvasták fel azt a pénzügyminiszter úr és Deák Ferencz képviselőtársamis, azaz olvastak az akkori költségvetési törvényjavaslatok tervezetéből néhány exeerpált sorokat, melyekben a megyének minden egyes bizottmányi tagja szintén ugy, mint azok tisztviselői is, feleletre vonatni terveztetnek, azon esetre, ha a kivetett és igy be is szedendő adókat egész pontossággal gyorsan be nem hajtják. De, t. ház, én azt vélem, miként a kérdéses törvényjavaslat a mostani kormányra, és a mostani körülmények között, egyátalán fogva nem alkalmazható, nem pedig azért, mert 1848-ban, tudjuk, hogy e hazában belháború volt, a polgárok kezében testvérgyilkoló fegyverek villogtak, és igy rendkívüli volt az állapot, rendkívüli eszközöknek felhasználására is volt tehát