Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-259

CCLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 10. 1868.) ják felül azokat, részint az illető adókötelezetteknek, részint a tényről tudomással biroknak kihallgatásával, s fölhasználásával azon hivatalos adatoknak, melyek egyébként is rendelkezésökre állanak ; az ekképen elkészitett jövedelmi adólajstrom azután terjesztessék egy részrehajlatlan bizottság elé, a mely a panaszos kérdéseket ugy az érdekelt adóhivatalnak, mint az illető' adózónak kihallgatásával vizsgálja meg, s ekként állapítsa meg azután minden egyes honpolgárra nézve azon jövedelmi adót, a mely ezen megállapítás után a kitűzött terminusban nyomban behajtható lesz. Nézetünk szerint ily bizottságot részrehajlatlanul alakithatni, ha ahhoz a kincstár érdekeinek szemmel tartása végett két tagot a pénzügyi miniszter, az adózók érdekében két tagot az illető törvényhatóság választ, az elnököt pedig a megyékben a kormánynak megyei közege és egyszersmind a megyének első tisztviselője a főispán, sz. kir. városokban, melyekben a kormánynak saját közege nincs, a hazai közigazgatás feje, a belügyminiszter nevezi ki. Az ily módon részrehajlatlanul alakítandó bizottságok által meg lennének óva egy részről az adófizetők minden részrehajló zaklatás és túlterhelés ellen; más részről nézetem szerint meg lenne óva az államkincstár is megrövidítés ellen először ezen bizottság részrebajlatlansága által, másodszor az által, hogy az ily bizottságok arra nézve, hogy az egyes honpolgárok jövedelmét kinyomozhassák, azok érdekei veszélyeztetése nélkül már nagyobb hatalommal ruháztathatnának fel, mint a pénzügyi közegek. Az ily bizottságnak tovább még azon előnye is lenne, hogy fölállításával fölöslegessé válnék azon adóminimumoknak megállapítása, melyek a törvényjavaslat 14-dik szakaszában említtetnek, s a melyeket egy átalános szabálylyal az egézz országra nézve megállapítani már annálfogva sem lehet, mert nagyban különböznek egymástól a családok viszonyai és a helybeli körülmények is. például a házbéreknek nagyságára nézve. Ezen adóbizottságokat nem pótolhatják nézetünk szerint azon felszólamlási bizottságok, melyek a törvényjavaslat által oly módon felállíttatni terveztetnek, hogy azokhoz két állandó tagot a pénzügyminiszter, elnököt a törvényhatóság nevez zen ki , két tagot pedig minden egyes panaszos fél saját panaszának megbirálására állítson elő. Ily felszólamlási bizottságok igen czélszerüI en használhatók, midőn nagyobb összegekről van szó, melyek az ily bizottság összeállításával járó költséget megbirják ; kisebb összegeknél, midőn a tulterheltetés talán csak néhány forintra vonatkozik , de a mely néhány forint az illető adózónak anyagi körülményeit tekintve, nagyon súlyos, az egyes folyamodók ezen felszólamlási bizottságokat czélszerüen alig fogják használhatni: mert ily kis összegeknél a panaszlók nem bírják meg azon nagyobb költséget és időveszteséget, melyet már csak saját választottaiknak megkeresése és előállítása megkíván, és nem tehetik ki magokat azon veszélynek, hogy azon esetre, ha keresőktől netalán elüttetnek, ugy mint a törvényjavaslatnak 45-dik szakasza tartalmazza, még költség fejében tán nagyobb összegben is marasztaítassanak el, mint a mennyit eredeti tulterheltetésök tett. Ezen kisebb panaszok, melyek a legszámosabbak, tömegesek lehetnek, hamar, sommásan, czélszerüen leginkább az általunk tervezett adókivetési bizottságok által intéztethetnek el; azon felszólamlási bizottság pedig, melyet a törvényjavaslat tervez, helyet foglalhat nagyobb összegre vonatkozó oly esetekben, melyek még akkor is netalán fenmaradnak, ha a kisebb panaszok az általunk tervezett adóbizottság által tömegesen elintézve lesznek. Mondathatik, hogy az általunk javasolt eljárás késedelmes. Megengedem, hogy néhány heti munkát kivan; de a megnyugtatás, melyet szerez más részről, viszont az adófizetést mozditandja elő. Az is mondathatik, hogy ez eljárás költséges. Némi költséget, az állam által viselendő t, minden esetre okoz; de az adófizető, ki adójában az állam költségeit fedezi, joggal megkívánhatja az államtól, hogy általa az adó igazságos kivetésére nézve czélszerü intézkedések tétessenek. Legnagyobb ellenvetés, mely tervünk ellen tétetik, azon bizalmatlanság, melylyel sokan a törvényhatósági önkormányzat iránt viseltetnek, azt vélvén, hogy ha a jövedelmi adónak kivetésében a törvényhatóságnak némi befolyás engedtetik, ez által azon adó kivetése és jövedelmezése is veszélyeztetik. Ez aggodalmat alaposnak ismerném el, ha az országgyűlés által meg nem szavazott törvénytelen adónak behajtása kívántatnék, mert felteszem az ország törvényhatóságairól, hogy egy sem találkoznék, mely segédkezet akarna nyújtani törvénytelen adónak behajtásához ; de nem tarthatom ez aggodalmat alaposnak akkor, midőn törvény által megállapított adónak behajtásáról van szó, és bár miként vélekedjenek mások, én részemről meg vagyok győződve, hogy a törvény által meghatározott adóval szemben a törvényhatóságok igazolandják, hogy nem csak hű őrei a törvénynek, hanem egyszersmind erélyes végrehajtói is. Ne méltóztassék a t. ház magát tévedésbe ejtetni azok által, kik különböző okoknál fogva a törvényhatósági önkormányzatnak nem barátai és annak hatáskörét minden alkalommal korlátozni óhajtják: mert, mint már emlitém, a jövedelmi