Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

132 CCLXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS (Julim 16. 1868.) jünk felett csap össze ezeknek törekvése s akkor lesz igazán lényegében fenyegetve a megyei intézvény. (Hosszas zajos helyeslés és éljenzés a jobb oldalon.) Nekünk, kik ezen intézvényt lényegében meg akarjuk tartani, kezet kellene inkább fognunk, hogy azon hiányokat, melyek károsak, kiigazítani törekedjünk: mert ha mi annyit sem teszünk, a mennyit 1848-ban mind a minisztérium, mind az országgyűlés e részben bizonyosan tett volna, ha az események álta! meg nem gátoltatik, félek. hogy a megyei autonómia fentartása jövőben alig lesz lehető. (Nagyon igaz!) Nem mi veszélyeztetjük a megyék fönállását, hanem veszélyeztetik azok, kik még az autonómiának régi korból származott s a régi korba illő, de most már a nemzet fejlődését akadályozó egyes részleteit is változatlanul fön akarják tartani. (Élénk helyeslés a jobb'oldalon.) Nem szeretném, ha a parlamentáris kormánynak s ezzel párosult felelősségnek elve egyenes és határozott összeütközésbe hozatnék a megyei intézvénynyel. Minden korúak megvan saját kedvencz eszméje. Nem szeszélyből származik, mint a divat változásai, hanem rendesen a nemzet életéből s a szükség érzetéből. Századokon keresztül elméleti és gyakorlati tudósok kerestek módokat, miként lehet az állam életében rendet és szabadságot ugy egyesiteni,hogy egyik a másikat ne veszélyeztesse. A különféle államformák között, melyek időnkint oly gyakran változtak, abban találtak némi megnyugvást, hogy legyen az államhatalom parlamenti kormány kezébe letéve felelősség mellett, melylyel azon kormány a fejedelemnek és népnek is tartozik. Ez jelenleg a kor eszméje, s a tapasztalás bizonyítja, hogy midőn a régibb kornak bármily becses intézvénye az ujabb kornak valamely nagyszerű eszméjével ütközik össze, ha az ellentétet kiegyeztetui nem lehet, az előbbi ama régibbet vagy magához simitja vagy elsodorja. Igyekezzünk elkerülni, hogy nálunk e két eszme összeütközésbe jöjjön, mert nagy veszteségnek tartanám a megyei autonóm intézménynek elenyészését, mitől ily összeütközés esetében méltán félbetünk, ('Elénk helyeslés a, johbonjha, a két elvet a lehetőségig öszhangzásba nem hozzuk. Mindezek folytán egyszerűn kijelentem, hogy mivel én azon kellékeket, melyeket az adók behajtása elméletileg- és gyakorlatilag szükségesnek bizonyít, a minisztérium a pénzügyi és központi bizottságok által beadott törvényjavaslatban sokkal inkább feltalálom, mint az eddig előterjesztett módositványokban : én e módositványokat nem fogadom el. (Élénk hosszas éljenzés a jobb oldalún,) j Csiky Sándor: T. képviselőház! Azon kép| viselőtársaimnak, kik a tanácskozás allatt levő adóbehajtási törvényeket a pénzügyi bizottság javalj lata szerint a 68-ik ponttól kezdve a 79-ig elfogadják részletes tárgyalás alapjául, azoknak két fő \ árvök van ezen véleményük támogatására. Az egyik abban pontosul, hogy azon esetben, ha a megyék felelőssége az adók be nem hajtására nézj ve a 68-ik szakasz értelmében megállapítva nem lenne, ebben az esetben az adóknak gyors és pontos beszolgáltatása az államkincstárba nem történnék, és ezen mulasztás esetében nem lehetne a | kormány azon helyzetben, hogy az állam érdekét kellően előmozdíthassa és szükségeit fedezhesse. A másik érvök az, hogy érintett törvényjavasI latok által nincs a megyéknek önkormányzati I autonóm joga megtámadva, ehhez képest tehát nincs semmi megállható alap azon aggodalomra nézve, hogy a megyék jogai ezen törvényczikkek által csonkittatnának. A mi az elsőt illeti ezen érvek közöl, én, t, ház, ugy vélekedem, hogy a kik azt óhajtják, hogy az adóknak gyors és pontos beszolgáltatása eszközöltessék és ehhez képest a kormányzatban fenakadás ne keletkezhessek, azoknak okvetlenül elfogadni hivatásuk azon módositványt. melyet Tisza Kálmán képviselőtársam a ház asztalára ez érdemben letett. És kérdés, t. ház! mi foglaltatik tehát ebben? Felelősségre vonatkozólag az, hogy | ezen felelősség minden megyei tisztviselőre nézve I különbség nélkül kiterjesztve legyen; e szerint tehát ! a megye közönsége fogna intézkedni a felett, hogy j az adók mindenki által a legpontosabban és legí gyorsabban beszolgáltassanak, és egyszersmind a I tisztviselők azok behajtását eszközöljék. | T. ház ! Ha ebben a módositványban ez in! tézkedések benfoodalvák. uefvan mi okból lehet i attól tartani, hogy ha a tárgyalás alatt levő pénzj ügyi bizottság törve oyczikkei. melyek a mellett, hogy a megye autonóm jogait tönkre tiporják, egyszersmind az adózóknak a hozott törvényczikkek iránti rokonszenvét is ellankasztják, el nem fogadtatnak, ez esetben, a közvetett s közvetlen adók behajtása is hátramaradást szenvedne, és igya kormányzatnak rendes folyamát is megakasz| tana"? Hiszen ép ellenkezőleg azon esetben fog fenj akadást szenvedni a kormányzat, ha ezen törvényi javaslatban foglalt kérdéses czikkek elfogadtatnak : 1 mert ugyan is méltóztassanak a másik véleményű | képviselőtársaim azt felvenni, hogy ha az adóbehajtást a pénzügyi őrökre, finánczokra — mert hiszen tulajdonkép nem is egyebek ezek, i mint fmánczok — hogy ha ezekre bizatik, mondom, í az adó behajtása és ezek kényök-kedvök szerint j fogn:ik rendelkezhetni, a mint ez a törvényjavaslat I egyik pontjában foglaltatik, az illető törvényhatósá-