Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

CCLXIV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Július 16. 1868.) 131 ugyan képzelni sem tudok. És, a jelen kérdésre vonatkozólag, ha nem teszszük a megyegyűlési is felelőssé arra nézve, mit hanyagságból vagy bármi okból elmulasztott, valóban az egész pénzügyi törvény és az adóbehajtás hajszálon függ és si­kere csak egyes hatóságok önkényétől függ. {Igaz! a jobboldalon.) Mi a megye most ? Több-kevesebb számú bi­zottsági tagok összege, kik közöl minden egyes esetben azok képviselik a megyét, kik a tanácsko­zásban épen jelen vannak. A tapasztalás pedig azt mutatja, hogy kivált közigazgatási tárgyaknál a tisztviselőkön kivül alig van 15—20 bizottsági tag a gyűlésen jelen, kivált a 3-dik és 4-dik napon. És ezen néhány ember többségétől függeszszük-e fel a legfontosabb pénzügyi törvény vagy kormányren­delet végrehajtását vagy elvettetését, kik még fe­lelősek se legyenek határozataikért vagy mu­lasztásaikért, habár ez által az államnak vagy egyeseknek tetemes kárt okoznak is? (Élénk helyes­lés a jobb oldalon.) És e károkat, melyek az ő hibá­jokból, helytelen felfogásukból származnak, más ár­tatlanok viseljék ? (Igaz ! Ügy van !) Egy szóval, oly rendszer, melynek alapelvei a következők: a me­gyei tisztviselő csak a megyének felelős; hivatala választástól függ ; a megye senkinek nem felelős, sem azért, ha maga tett valamit helytelenül vagy mulasztott valamit, sem azért, ha tisztviselőjét nem szorította hivatalának teljesítésére ; de a mi­niszter felelős minden mulasztásáért: mondom, ily rendszert képtelenségnek tartok. (Helyeslés a jobb oldalon.) Vannak, kik elvben ugyan nem tagadják a megj 7 ék felelősségét, sőt azt ki is akarják mon­dani; de a megyei gyűlés tagjainak egyenkinti felelősségét nem akarják elfogadni, sőt a törvény­javaslatnak erre vonatkozó részét határozottan ki is akarják hagyatni. Ilyen módositvány fekszik a ház asztalán. Nézetem szerint az a felelősség, melyet tett­leg életbe léptetni nem lehet, annyi mint semmi felelősség. (Igaz! a jobb oldalon.) Én e részben a törvényjavaslat tartalmát czélszerübbnek s igazságosabbnak is tartom, mint az emiitett módositvány azon szakaszát, mely a törvényhatóságokra nézve csak szóval emliti meg a felelősséget, de mikénti eszközléséről semmit nem akar szólani. Már hn valamely törvényhatóság vagyis an­nak gyűlése követ el oly hibát vagy mulasztást. melyért a módositvány értelmében is felelősség­gel tartozik : kit kell azért tettleg felelősségre von­ni ? kit kell büntetni, kit a károk megtérítésében elmarasztalni? a megyét? a várost, vagy annak minden polgárait ? vagy a gyűlésnek mindazon tagjait, kik jelen voltak, még azokat is, kik az el­követett hibának, a helytelenül hozott végzésnek, a mulasztásnak okozói nem voltak. sőt talán az ellen felszólaltak, de kisebbségben maradtak? Ez csakugyan méltatlanság volna, mert büntettetnék az_ ártatlan a hibással együtt, sőt a hibás miatt. (Élénk tetszés a jobb oldalon.) A miniszteri és illető­leg a pénzügyi és központi bizottsági törvényja­vaslat szerint ellenben csak a vétkesek sújtat­nának. De nem akarok hosszas lenni. (Halljuk! Hall­juk !) Sokat szólottak a t. képviselők e fontos tárgy felett, az eszmék nem ujak. s meg vannak bőven vitatva. Csak egy vádra, melyet némelyek ellenünk emeltek,akarok egyszerű észrevételt tenni. (Halljuk!) A kik féltékenyen őrzik a megyei autonó­miának eddigelé gyakorlatban volt minden leg­kisebb részét, vádat emelnek ellenünk, hogy mi e jelen törvényczikkelylyel a megyei intézmény gyö­kerére tettük a fejszét és ki fogjuk irtani. Nem ál­lítom én, hogy e részben szándékossággal vádol­nak ; de legalább azt mondják, hogy az általunk pártolt törvény elfogadásának ez lenne követ­kezése. Ne vegyék rósz néven azon tisztelt képviselő urak, hogy én e vádat nem csak visszautasítom, hanem azt állitom, hogy a megyei intézvényt, melynek sok, a régi korból származott hiányai mel­lett sok becses oldala van, épen akkor koezkáz­tatjuk, ha elmulasztjuk azt a fejlődő nemzeti élet szükségeihez és a kor igényeihez alkalmazni és alkotmányunk alapelveivel, a parlamentalis kor­mány alapelvéből származó felelősség eszméjével öszhangzásba hozni. (Zajos tetszés a középen.) Ugyanazon egy alkotmányos rendszerben két oly intézvény, mely merőben ellenkezik egy­mással, állandóan meg nem fér. Ha mindegyik in­tézvény fontos és becses, nem az egyiket vagy má­sikat kell eltöröl ni, hanem a merev ellenkezést kell köztök megszüntetni. Ne feledjük, hogy épen az ipar és forgalom fejlődése által élénk a mozgalom a népnek min­den osztályaiban. Naponkínt jobban kezdjük is­merni a pénznek és időnek becsét, s naponkint ne­hezebben fogják tűrni tudni a bori polgárai mind­azon gátakat, melyek a szabad mozgalmat hátrál­tatják ; mindinkább terjedni fog azon igen termé­szetes vágy, hogy kiki ott, hol, a törvény ótalmára, az állam segélyére, a tisztviselő és biró közbenjá­rására szorul, nem csak igazságos, hanem gyors és pontos eljárást találjon ; és ha e részben a megyék autonómiájának némely részletei szolgálnak aka­dályul, ha az által látják sokan és naponkint töb­ben koczkáztatva jogos érdekeiket: nem egyedül fi hibákat, hanem, ha azokat kiigazítani nem akar­juk, magát az intézvényt fogják megtámadni. Fe­17*

Next

/
Thumbnails
Contents