Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

. CCLXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1G.18G8.) 127 rendeletet, akkor végre nem hajthatja, de biró előtt be kell bizonyítani a pénzügyminiszternek a rendelet törvényes voltát. Igazsága van abban Debreczen város köve­tének, hogy a mostani bíróságok, kiket az igazság­ügyminiszter úr is provisoriusoknak mondott, a vádlottaknak nem nyújtanak az államügyész elle­nében elég törvényes biztosítást; de egy részről az igazságügyminiszter nyilatkozata szerint ezen hiányokat rövid idő alatt pótolni fogja, rnás rész­ről itten ül az országgyűlés, mely azon pénzügy­minisztert veres bársony karszékéről azonnal elmoz­dítaná, ha közegeinek törvénytelen eljárását bí­róságok által törvényesíteni akarná. E tekintetben van bizonyos nemzeti öntudat; mely a teendőket félre nem ismerőleg kimutatja, van bizonyos irány, mely kifejezése az élet szükségeinek; és ha azon irányt követjük, ha mi a törvényhatóságokat meg nem óvjuk a pénzügy­minisztériummal összeütközéstől: akkor a nemzetnél is meg fog csökkeni azon bizalom, melylyel eddig helyhatósági rendszerünk iránt viseltetik. Véleményem szerint nem kell feleslegesen neheziteni a pénzügyminiszternek úgyis nehéz állását, de könnyiteni, és nem Jegyezgetni a visz­szaéléseket, hanem egyszer valahára tettleg behozni a helyhatóságok felelősségét. Azt hiszem, Debre­czen városa érdemes követe maga is látja, hogy ha végleg rendezni fogjuk a törvénjdiatóságokat, akkor bizonyosan a pénzügyek kezelésére nézve szigoruabb felelősséget állapitanduk meg, mint a törvényhatóságok politikai eljárása iránt. Pártolom a pénzügyi és központi bizottságok javaslatát. Borlea Zsigmond: T. ház! Tegnapi napon e házban az is állíttatott, hogy a folyó vitakérdése nem politikai kérdés ; szerintem azonban nagy horderejű politikai kérdés, miután itt egyik rész a municipiumok autonómiáját támadja meg, a másik rész védi: védi azon rész, mely meggyőződésem szerint a házban kisebbségben van ugyan, azonban az országban majoritásban levén, következőleg biztos támasza lesz a népképviselet alapján szerve­zendő municipiumokban ; megtámadja pedig a ház majoritása, mely ez által mintegy elismeri az or­szágban való kisebbségének létezését. {Nagy zaj) Én, t. ház, a vita alatt levő szakaszban foglalt intézkedéseket szintén nem találom összeeggyezhe­töknek a megyei autonómiával, s ezek által a me­gye autonómia egyenes megsértését látom. Mert attól, hogy ha ily más ügyhöz tartozó törvényjavaslatokban a megyei autonómia meg­nyirbálására szolgáló szakaszokat oda csúsztatunk, midőn a megyék szervezésére fog kerülni a sor, azon veszszük észre magunkat, hogy biz már nin­csen mit rendezni, minthogy ily szakaszoknak becsusztatása által a muuipiciumok autonómiája szépen elpárolgott! Habár azok épségben megtar­tása mellett sok szép beszédeket tartottunk s tar­tunk; s habár nagyon hangsulyoztatott is a pénz­ügyi miniszterül' által a miniszteri felelősség: miu­tán a naponkinti tapasztalat megmutatá, hogy a mi­niszter csak is az országgyűlés majoritásának, tehát saját pártjának felelős ép ugy, mint a fiu az atyá­nak : én részemről több garantiát látok a nép­képviselet alapján szervezendő megyei bizottmá­nyokban, mint a miniszteri felelősségben.(Nagy zaj.) A pénzügyminiszter úr azon állításával azon­ban , hogy a felelős kormány drága kincs, tökéle­tesen egyetértek annyiban, hogy az adók feleme­lése is megmutatja , hogy csakugyan nagyon drága kincs, mert nagyon sokba kerül az or­szágnak. Ily mellékes becsusztatásokat annál is in­kább kikerülendőknek vélem: mert 1-ör az ily el­járás csak is a megyei autonómia sérelmével esz­közöltethetik; 2-or, mert megtörténhetik, mint való­ban már eddig is megtörtént, hogy az ily melléke­sen oda csúsztatott intézkedések ferdén értelmeztet­nek a kormány által, s pedig mindig a megye autonómiája megsértése mellett. Mely állitásom bebizonyítására egy tagadhat ­lan tényt vagyok bátor előhozni. {Nagy zaj.Eláll! Az elnök csenget.) A t. ház múlt 1867. évben, midőn a megyei tisztviselők újból megválasztását végzésileg ki­mondotta, azon végzésében azért, hogy a közhitel még a tisztújítás rövid szakára se ingattathassék meg, azt határozta, hogy a meglevő s illetőleg létezett telekkönyvi tisztviselők állásukban meg­maradjanak s uj választás alá ne essenek. Ezen határozat, ugy hiszem, elég tiszta s elég világos , mely az 1867 évben volt telekkönyvi tisztvise­lőkre vonatkozik, annyira, hogy azok uj választás alá nem estek, s a legmerészebb képzelgő sem magyarázhatja magának abból azt, hogy jöven­dőre a telekkönyvi municipális tisztviselők kine­vezési joga a miniszteiiumot illeti. Mindamellett egy megyében— melyet megne­vezni azért nem látok szükségesnek, mert ugy is csak most történvén a dolog, alig néhány napja, a minisztériumnak úgyis fris emlékezetében lesz — a hol eddig rendes telekkönyv nem létezvén , s a hol a rendes telekkönyv s tisztviselői csak most szerveztelek, f. hó 7-én a megye bizottmánya gyűlést tartván, a megyei antonomia s a bizott­mány alkotmányos joguknál fogva a szervezett rendes telekekkönyv hivatalnokait megválasztani akarta; azonban — hallatlan, de igaz — az igazság­ügyminiszterium épen a választási napon a megye közönségéhez egy rendeletet bocsát s a válasz­tást megtiltja , állítván ,hogy a telekkönyvi tiszt-

Next

/
Thumbnails
Contents