Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

. CCLXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1G.18G8.) 127 rendeletet, akkor végre nem hajthatja, de biró előtt be kell bizonyítani a pénzügyminiszternek a rendelet törvényes voltát. Igazsága van abban Debreczen város követének, hogy a mostani bíróságok, kiket az igazságügyminiszter úr is provisoriusoknak mondott, a vádlottaknak nem nyújtanak az államügyész ellenében elég törvényes biztosítást; de egy részről az igazságügyminiszter nyilatkozata szerint ezen hiányokat rövid idő alatt pótolni fogja, rnás részről itten ül az országgyűlés, mely azon pénzügyminisztert veres bársony karszékéről azonnal elmozdítaná, ha közegeinek törvénytelen eljárását bíróságok által törvényesíteni akarná. E tekintetben van bizonyos nemzeti öntudat; mely a teendőket félre nem ismerőleg kimutatja, van bizonyos irány, mely kifejezése az élet szükségeinek; és ha azon irányt követjük, ha mi a törvényhatóságokat meg nem óvjuk a pénzügyminisztériummal összeütközéstől: akkor a nemzetnél is meg fog csökkeni azon bizalom, melylyel eddig helyhatósági rendszerünk iránt viseltetik. Véleményem szerint nem kell feleslegesen neheziteni a pénzügyminiszternek úgyis nehéz állását, de könnyiteni, és nem Jegyezgetni a viszszaéléseket, hanem egyszer valahára tettleg behozni a helyhatóságok felelősségét. Azt hiszem, Debreczen városa érdemes követe maga is látja, hogy ha végleg rendezni fogjuk a törvénjdiatóságokat, akkor bizonyosan a pénzügyek kezelésére nézve szigoruabb felelősséget állapitanduk meg, mint a törvényhatóságok politikai eljárása iránt. Pártolom a pénzügyi és központi bizottságok javaslatát. Borlea Zsigmond: T. ház! Tegnapi napon e házban az is állíttatott, hogy a folyó vitakérdése nem politikai kérdés ; szerintem azonban nagy horderejű politikai kérdés, miután itt egyik rész a municipiumok autonómiáját támadja meg, a másik rész védi: védi azon rész, mely meggyőződésem szerint a házban kisebbségben van ugyan, azonban az országban majoritásban levén, következőleg biztos támasza lesz a népképviselet alapján szervezendő municipiumokban ; megtámadja pedig a ház majoritása, mely ez által mintegy elismeri az országban való kisebbségének létezését. {Nagy zaj) Én, t. ház, a vita alatt levő szakaszban foglalt intézkedéseket szintén nem találom összeeggyezhetöknek a megyei autonómiával, s ezek által a megye autonómia egyenes megsértését látom. Mert attól, hogy ha ily más ügyhöz tartozó törvényjavaslatokban a megyei autonómia megnyirbálására szolgáló szakaszokat oda csúsztatunk, midőn a megyék szervezésére fog kerülni a sor, azon veszszük észre magunkat, hogy biz már nincsen mit rendezni, minthogy ily szakaszoknak becsusztatása által a muuipiciumok autonómiája szépen elpárolgott! Habár azok épségben megtartása mellett sok szép beszédeket tartottunk s tartunk; s habár nagyon hangsulyoztatott is a pénzügyi miniszterül' által a miniszteri felelősség: miután a naponkinti tapasztalat megmutatá, hogy a miniszter csak is az országgyűlés majoritásának, tehát saját pártjának felelős ép ugy, mint a fiu az atyának : én részemről több garantiát látok a népképviselet alapján szervezendő megyei bizottmányokban, mint a miniszteri felelősségben.(Nagy zaj.) A pénzügyminiszter úr azon állításával azonban , hogy a felelős kormány drága kincs, tökéletesen egyetértek annyiban, hogy az adók felemelése is megmutatja , hogy csakugyan nagyon drága kincs, mert nagyon sokba kerül az országnak. Ily mellékes becsusztatásokat annál is inkább kikerülendőknek vélem: mert 1-ör az ily eljárás csak is a megyei autonómia sérelmével eszközöltethetik; 2-or, mert megtörténhetik, mint valóban már eddig is megtörtént, hogy az ily mellékesen oda csúsztatott intézkedések ferdén értelmeztetnek a kormány által, s pedig mindig a megye autonómiája megsértése mellett. Mely állitásom bebizonyítására egy tagadhat lan tényt vagyok bátor előhozni. {Nagy zaj.Eláll! Az elnök csenget.) A t. ház múlt 1867. évben, midőn a megyei tisztviselők újból megválasztását végzésileg kimondotta, azon végzésében azért, hogy a közhitel még a tisztújítás rövid szakára se ingattathassék meg, azt határozta, hogy a meglevő s illetőleg létezett telekkönyvi tisztviselők állásukban megmaradjanak s uj választás alá ne essenek. Ezen határozat, ugy hiszem, elég tiszta s elég világos , mely az 1867 évben volt telekkönyvi tisztviselőkre vonatkozik, annyira, hogy azok uj választás alá nem estek, s a legmerészebb képzelgő sem magyarázhatja magának abból azt, hogy jövendőre a telekkönyvi municipális tisztviselők kinevezési joga a miniszteiiumot illeti. Mindamellett egy megyében— melyet megnevezni azért nem látok szükségesnek, mert ugy is csak most történvén a dolog, alig néhány napja, a minisztériumnak úgyis fris emlékezetében lesz — a hol eddig rendes telekkönyv nem létezvén , s a hol a rendes telekkönyv s tisztviselői csak most szerveztelek, f. hó 7-én a megye bizottmánya gyűlést tartván, a megyei antonomia s a bizottmány alkotmányos joguknál fogva a szervezett rendes telekekkönyv hivatalnokait megválasztani akarta; azonban — hallatlan, de igaz — az igazságügyminiszterium épen a választási napon a megye közönségéhez egy rendeletet bocsát s a választást megtiltja , állítván ,hogy a telekkönyvi tiszt-