Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-259

6 CCLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 10 1868.) Imre jegyző úr név szerint fogja a képviselő urak neveit felolvasni. Csengery Imre és Mihályi Péter jegyzők (olvassák a képviselők névsorát, kik egyenkint beadják szavazó jegyeiket.) Elnök : A beadott szavazati jegyek holnapig meg fognak olvastatni és az eredmény a holnapi ülésben ki fog hirdettetni. Következik a napirenden levő jövedelmi adó tárgyalása. A törvényjavaslat és a külön vélemény már tegnap felolvastatván, méltóztassanak azok, a kik e tárgyhoz szólni kivannak, magokat Mihályi Péter jegyző urnái föliratni. Ghyczy Kálmán: Tisztelt ház ! {Halljuk!) A jövedelmi adó behozása és megállapítása ellen elvileg nincs semmi észrevételem. Én is ezen adót olyannak tartom, mely az állam részére jövedelmezővé tehet egy nagy vagyont és oly vagyont, a mely eddigelé e tekintetben nagy részben parlagon maradt, s miután ezen adó más rendezett országokban kiegyenlítője azon egyenetlenségeknek, melyek a fénálló adónemek közt léteznek, azt hiszem, azzá válhatik nálunk is, és bővebb jövedelmezése eszközölheti, hogy más adónemek, a meljvek által a polgárok súlyosabban terheltetnek, némi könnyítésben részesittessenek. Mindamellett a törvényjavaslat ellen van némely észrevételem. Fő észrevételem kettő van. Az egyik azon kivánatot tartalmazza, hogy a jövedelmi adó alá tartozók közöl senki a földtehermentesitési járulék, az eddig úgynevezett országos ^pótlék és a községi adó terhétől föl ne mentessék. Ezen észrevételem azonban tüzetesen a törvényjavaslat 8-dik szakaszára vonatkozik, és azt hiszem, hogy ott lesz a maga helyén a részletes tárgyalásnál czélszerübben előadandó. Másik észrevételein az eljárásra vonatkozik, melyet a törvényjavaslat a jövedelemadónak kivetésére nézve követendőnek vél. Erre nézve nézetem és azon t. barátim nézete, a kik velem együtt a külön véleményt aláirtak, a törvényjavaslattól elvben különbözik, és azt hissern, hogy a különbségnek kifejtése épen a mai alkalomia tartozik. (Halljuk!) Arra nézve, hogy bármely honpolgárnak jövedelmi adója szám szerint meghatároztathassék, okvetlen szükséges előleges meghatározása azon összegnek, a mely az illető adókötelesnek adóköteles jövedelmét képezi; ezen összegnek meghatározása az illetőknek meghallgatása, az illetőknek nyilatkozata, annak fölülvizsgálata és a magánosok anyagi viszonyainak nagyobb-kisebb mérvű nyomozása nélkül nem lehetséges : mert ha az adóköteleseknek jövedelmi bevallásai nem ellenőriztethetnének, maga a jövedelmi adókivetés illusoriussá válnék. Ezen vizsgálatot a törvényjavaslat egészen a pénzügyi közegekre bizza, s azokat azon joggal is ruházza föl, hogy minden egyes honpolgárnak jövedelmi adóját meghatározhassák oly érvénynyel, hogy az ezen meghatározás alapján a kitűzött határidőben azonnal behajtható is legyen. Ez nézetünk szerint nem helyes: mert a végrehajtó pénzügyi közeg, ha a legjobb szándékot teszem is fel róla, e tekintetben mégis minden esetre fél és biró is egy személyben : mert érdekében van vagy legalább érdekében lehet, hogy minél több jövedelmet számitson ki az állam részére a gondjaira bizott adókerületben, mert ez által várhatja felebbvalóinak megelégedését, sőt ellenkező esetben talán megrovásra is számithat; és ha az mondatnék , hogy a pénzügyi közeg nem a maga részére, hanem az állam részére vetvén ki az adót, végrehajtónak nem mondathatik: arra nézve csak azon megjegyzést lennék kénytelen tenni, hogy például az ügyvéd, a meghatalmazott sem a maga részére, hanem felének,illetó'leg meghatalmazójának részére követeli az összeget, mely iránt a pert folytatja, s mégis senki nem mondhatja, és alapos psychologiai okoknál fogva nem mondhatja, hogy az ügyvéd vagy meghatalmazott birája is lehessen az általa folytatott pernek. [Igaz!) Alkotmányos fogalmak szerint az adóra nézve az állam, következőleg az államnak e tekintetben képviselője is, a pénzügyi közeg csak ugy tekintethetik, mint követelő fél. Követelése minőségének, mennyiségének végleges meghatározása az illetékes és e részben részrehajlatlan közigazgatási közegeket illeti. Ez a különbség a rendezett és nem rendezett államok, az önkényes uralom és alkotmányos kormány közt. Azon államokban, hol a puszta önkény uralkodik, az adószedő bejárja adókerületét, és lefoglalja mindazt, a mire kezét teheti; alkotmányos országokban a polgárok vagy magok adóztatják meg magokat, vagy az adót rajok az illető törvényhatóságok vetik ki, és ha az adó végrehajtással behajtandó, ezt a biró rendeli el. így történik ez legalább Angliában is. A mi különösen a jövedelmi adót illeti, erre nézve hivatkozni lehet minden alkotmányos országoknak példájára, hogy a jövedelmi adót mindenütt, a hol az be van hozva, nem magok a pénzügyi közegek, hanem vagy az illető adókötelesek által, vagy az illető közigazgatási közegek által lehetőleg részrehajlatlanul összeállított bizottságok vetik ki. Ennélfogva javasolja a pénzügyi bizottságnak kisebbsége, hogy azon előkészületeket, melyek szükségesek arra, hogy a jövedelmi adó kivettethessék, tegyék meg a pénzügyi közegek, szedjék be az illetőktől a jövedelmi bevallásokat, vizsgál-