Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-264

116 CCLXIV. OESZÁGOS ULES. (Július 16. 1868.) semhogy a tapasztalás, az élet kimutathatta volna, miként fér e kettő össze ; azt kivánja, hogy az élet, hogy a tapasztalás mutassa ezt ki, és csak akkor hozzunk erre törvényt. De, uraim, mi történik addig? Az egyenkint fenforgó esetek és kérdések megoldatnak igenis, mert ott, hol az élet a maga követelő s parancsoló kívánalmaival áll elő, ott a kérdéseknek törik szakad meg kell oldatniok. (Helyeslés.) így például, ha egyes municipium és a kormány közt, vagy a törvény homályossága, vagy hiányossága, vagy törvény nem léte miatt, egyes kérdésekben véleménykülönbség fejlődik, akkor hosszas levelezés után vagy enged a törvényhatóság, vagy er-ged a kormány, vagy utóvégre compromissum jön létre, mely az egyik felet sem elégíti ki, és mindegyik fél azt hiszi, hogy az ő felfogása helyes, a vesztes fél azt hiszi, hogy ő jogaiban sértve van. Ez, uraim, nem normális, nem kivánatos állapot. Es nem kívánatosakkor, midőn ily kérdések adhatják elő magokat minden nap, és magokat elő is adják, Ezen állapot ok és szükség nélkül élesíti és keseriti a viszonyt a kormány és a törvényhatóságok közt, mert gyakran történik, hogy p. o. egy törvény különböző felfogása miatt, a mely ezelőtt századok előtt hozatott bizonyos körülmények közt, bizonyos viszonyok tekintetbe vételével hozatott, de mely a mai körülmények közt a nélkül, hogy absurdumra n ; vigyük a dolgot, már igy végre nem hajtható, véleménykülönbség vau a tö'vény hatóság és a kormány közt, és a törvényhatóság ragaszkodik a törvény betűjéhez. Mi történik akkor ? Akkor egy elkeseredett — ha szabad ugy mondanom — harcz támad a kormány és a municipium közt, mely sem az egyik, sem a másikra nem üdvös, az országra n zve pedig káros. Ennélfogva azt hiszem, minél előbb meg kell már egyszer határozni, mikép teljesítsék a megyék és municipiumok átalában közigazgatási kötelességeiket, hogy végre valahára örülhei-sünk egy rendezett administratiónak; meg- kell határolni a viszonyt, melyben a municipiumok a kormány hoz állanak; meg k 11 határozni, minő jogokkal kell felruházni a megyéket, hogy megóvhassák magokat a centr.disatio dermesztő bilincsebői, hogy megóvhassák nrigókat a kormánynak netalán csekélyes és üdvtelen beavatkozásától; más részről azonban meg kell határozni, minő jogok azok, melyekkel felruházandó a kormány, hogy megfelelhessen köteh sségének, fentarthassa a? állam egységét, az állam hatalmi állását; minő hatalommal kell felruházni, hogy az imitt-amott lappangó éi bizonyos viszonyok közt veszedelmessé válható centrifugális erőket színtől)

7 centripetális erővel ellensúlyozhassa. (Elénk helyeslés) Mindezeket, mondom, nézetem szerint, minél előbb meg kell határozni. {Ugy van!) Bocsánatot kérek a kitérésért, mert ez tulajdonkép a tárgyhoz nem tartozik. Legyen szabad visszatérnem a tárgyhoz, ha fel tudnám fogni a fonalat. Egyik okául annak, a mi indithatá Tisza Kálmán tisztelt barátomat ezen módositvány beadásara, azt emlitém, hogy aggi dalma van, miszerint a megyei municipiumok, ha jogaik ilyes esetekben egyes törvényj'avaslatok tárgyalása alkalmával meg fognának nyirbáltatni, életképtelenné válnának, aggodalma, hogy a minicipiumok ily módon talán el fognak, a mint Bónis Sámuel tisztelt barátom monda, temettetni. De, tisztelt uraim, van-e ezen aggodalomra ok? Az én tudtommal ezen házban talán nincs senki, vagy ha vannak, igen kevesen vannak, és ezek sem adtak életjelt, a kik a megyék és municipiumok autonómiájának ellenségei. A mi pedig a kormányt illeti : ugy hiszem, Bónis Sámuel tisztelt barátom, midőn tegnapi beszédét azzal végzé, hogy ő nem hiszi a kormány omnipotentiáját oly erősnek, hogy az át dánosán nyilvánuló közvélemény ellenében a municipiumok srját meg birná ásni, midőn, mondom, ezen szavakat kimondá, ugy hiszem, nem azért monda, mintha a kormányról ezen szándékot feltenné.: mert — hogy egyebet ne említsek •— nem szükség emlékezetébe hoznom, hogy épen azon férfiú, ki jelenleg a kormány élén áll, volt az, ki 1865-ben egyike az elsőknek tört lándzsát a megyék viszszaállitása érdekében; szintúgy tudja, de sőt jobban tudja nálamnál, Imgy azon férfiú, ki jelenleg a belügyek tárcsáját kezében tartja, szintoly régi, szintoly lelkesült bajnoka a municipiumoknak, mint régi bajtársa és barátja Bónis Sámuel. (Éljenzés.) Ennélfogva azt hiszem, ettől nincs mit tartani. Kivánatos igen is, hogy a megyék kérdése minél elébb elővétessék és a megyék rendeztessenek. Hogy és mikép és minő jogok adassanak és vétessenek el tőlök, azt itt eldönteni nincs helyén. Helye és ideje lesz akkor, midőn tüzetesen fog e kérdés tárgyaltatni. Akkor nyilvánulhatnak a különböző vélemények, és akkor a t. ház bölcsesége fogja eltalálni azt. minő jogok maradhatnak meg a municipiumoknál, melyek mellett egyúttal lehetségessé válik egy eró's kormány, mire, ugy hiszem, épen a mi viszonyaink közt Magyarországnak szüksége vau. [lilénk helyeslés.) Mi lesz az ezen kérdés felett annak idejében megkezdendő tanácskozás eredménye ? azt nem tudom ; de annyit nyilvánithatok részemről most már, hogy oly megyéket, melyeknek tiszviselői csak akkor kötelesek végrehajtani a törvényt, ha azt a megye nekik parancsolja, vagy illető-