Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-264
CCLXIV. OESZÁGOS ÜLÉS. (Juliim 16. 18Ó8.) 115 szereti egyszerűsíteni a kérdést: legyen tehát szabad nekem is az én f lfogásom szerint egyszerűsíteni, praecisirozni, szabatositani, ha ugy tetszik, a kérdést. Elö'ttünk fekszik a közadók kivetéséről, behajtásáról és biztosításáról szóló törvényjavaslatnak azon része, mely a 68-diktól a 79-ik szakaszig terjed, s ennek elleniben a Tisza Kálmán barátom által beadott módosítvány. Mi a czélja ezen szakaszoknak és a Tis?a t. barátom által beadott módositványnak ? Vég czélja az állam bevételeit biztositani, megakadályozni az államkin esi árnak bárminemű néven nevezendő megrövidítését és megkárosítását. Sem jogom, sem okom kétkedni abban, hogy Tis7a Kálmán barátom szintén oly őszintén kívánja ezen vég ezélt, mint akár a pénzügyminiszter maga: mert hiszen ő, kiben én is, mások is, mindig a törvények rendithetlen bajnokát tiszteltük és tiszteljük, maga ismételve kinyilatkoztatta, hogy az, ki adóját kellő módon az államnak le nem fizeti, vagy az államkincstárt bár mi módon megrövidíti, nem csak az államot kárositja, hanem bűnt követ el polgártársai ellen is, mert azon adóteher, melyet saját válláról elhárit, polgártársai vállára nehezül. Ezért van, hogy ugy az eredeti törvényjavaslat, mint a Tisza Kálmán barátom által beadott módositvány igen sokban hasonló, sokban majdnem szóról szóra megegyezik. Két lényeges különbség van nézetem szerint a törvényjavaslat és Tisza Kálmán barátom módositványa közt, mely két különbség leginkább nyer kifejezést a törvényjavaslat 68-dik szakaszában és a Tisza által beadott 68-dik szakaszban. Mig t. i. az eredeti törvényjavaslat azt mondja: ,,A megyék és kerületek közönségei, illetőleg tisztviselői felügyelnek arra. hogy" stb., addig azt mondja a beadott mődositvány, hogy: ,,A megyék és kerületek közönségei oda utasitandják tisztviselőiket, hogy" stb. Azaz: az eredeti törvényjavaslat elegendőnek tartotta a törvény rendeletét arra, hogy a megyei tisztviselőket kényszerítse a törvények végrehajtására ; a módositvány pedig szükségesnek tartja, hogy még a megye közönsége utasítsa különösen a lisztviselőket a törvény végrehajtására. A másik, és pedig lényeges különbség, a 76., 77-dik szakaszok és Tisza Kálmán barátom módositványaszerinta 71., 72-ik szakaszokban van. Mig ti, az eredeti törvényjavaslat azt mondja: „Ezen rendeleteknek és ítéleteknek késedelmes, hanyag, szabályellenes teljesítése, vagy a teljesítés megtagadása, vagy kijátszása által az állambevételekben okozott károkért az tartozik kártérítéssel az államnak, a ki okozta", ennélfogva itt a többször vitatott név szerinti szavazás fordul elő, azaz itt határozottan meg van mondva, hogy miben áll ez a felelőség' addig a módositvány megelégszik azzal, hogy azt mondja: ,,A törvényhatóságok mind azt tartoznak felelősség mellett végrehajtani." Az okok, melyek igen tisztelt barátomat e módositvány beadására indithatták, magokból ezen általam kifejtett különbségekből igen világosan kivehetők, ha azok a módosítást pártoló urak által bővebben nem is taglaltattak volna: azon nézet t. i., hogy az eredeti törvényjavaslat által a megye autonómiája szükséges ok nélkül túlságosan megS7orittatik, és ez által a megye autonómiája életgyökerében megtámadtatik; és azon aggodalom, hogy ha a megyék, helyesebben mondva. a törvényhatóságok rendezése előtt ily egyes törvényjavaslatok alkalmával mindanynyiszor megnyirbáltatnak a megye jogai, utoljára a megyék sovány vázakká válnak, melyekben életképesség nem lesz. A módositványt pártoló urak pedig ezeket életképes, erős, a nemzet szellemével öszhangzásban levő hatalmas tényezőkként kívánják föntartani. A kik pedig az eredeti szerkezetet pártolják, azt hiszik, hogy e megszorítás nem olyan lényeges, mint tán a tul oldalon gondolják ; és másrészt azt hiszik , hogy a kormánynak szükséges ezen hatalommal fölruháztatnia, különben az adó végrehajtása eléggé biztosítva nem lesz. És itt, tisztelt uraim, megérkeztünk ismét a megyék, vagyis a municipiumok rendezésének kérI déséhez; megérkeztünk azon kérdésnél, mit és | mennyit lehet, mennyit kell a megyék jogaiból | meghagyni, mi és mennyi jogokkal a kormányt | felruházni, hogy egyik a másik mellett megmaIradhasson? egy szóval, a megyéd rendezéséhez. | Hijába szabadkozniik az ellen, hogy erről most ne | szóljunk, hogy ez nincs tárgyalás alatt, e kérdést í mellékesen eldönteni nem is lehet /mégis az eredeti I törvényjavaslat mellett, vagy a beadott módositvány ellen, vagy megforditva, érveket alig lehet fölhozni, a nélkül, hogy a megyék hatáskörét jog; körét vitatkoz s alá ne vegyük. Ez, nézetem szeI rint, ujabb ok, ujabb érv arra, hogy mihelyt a • képviselőtestület egyéb munkájától teheti, minél | hamarabb a megyék rendezése kérdését tárgyalás I alá vegye. (Atalános helyeslés.) \ E részben nem érthetek egyet Tóth Vilmos ! barátommal, és aligha helyesen nem gyanakodott, midőn azt mondotta, hogy elszigetelve áll vélemé| nyével , mely szerint, ő oly törvényjavaslatot, ! melynek neve „törvényhatóságok rendezése", se 1 most. se egy esztendő múlva tárgyaltatni nem kiI ván, mert, mint monda, a municipiumok sokkal ' régiebbek, a felelős kormány pedig sokkal ujabb, 15*
