Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

CCLX1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 15. 1-868.) 95 tettest megbüntesse ? Adhatunk-e mi az államnak magános embernél kevesebb jogot? Azt hiszem,nem. Mit kivan a törvényjavaslat? Tekintsük meg a 68-dik szakaszt, ez azt mondja: ,,A megyék és kerületek közönségei, illetőlegtisztviseloik felügyelnek arra, hogy a községek elöljárói mind azokat, mik a közadók kivetésére, beszedésére, behajtására és ugy azoknak, mint a jövedékeknek és illetékeknek biztosítására nézve teendőikhez tartoznak, s a mik iránt az illetékes pénzügyi hivatal, vagy annak kiküldött tagja által fel fognak szólittatni, hatáskörük szerint teljesítsék." Azt hiszem, a törvényhatóságok jogai ez által épen nem csorbitvák, sőt ellenkezőleg. A 69-dik szakasz a szabad királyi városokról szól. A 70-dik szakasz szerint a fogyasztási adókra, jövedékekre vonatkozó törvények ellen elkövetett kihágások eseteiben a törvényhatósági tisztviselők kötelesek az illetékes pénzügyi hivatal vagy kiküldött megkeresésére a leletről jegyzőkönyvet felvenni a tényállás földerítése, a tetteseknek kinyomozása végett, és a tiszti vizsgálatot haladék nélkül végrehajtani. Ezt, kérem, minden magános ember kérésére meg tartozik tenni a szolgabiró, ha arra felszólittatík. A fogyasztási adókról szóló törvényszakasz pedig egyenesen a községek érdekében van hozva, mert sokkal kellemesebb az, ha a szerződések megkötésénél azon tisztviselők is befolyással birnak, a kiknek választásához magok a községek lakói is hozzájárultak, mint ha az csak tisztán az államhivatalnokokra bizatik. Leginkább megtámadtatott a 77-dik 78. és 79-dik szakasz. Én ezen szakaszokban egy nagy eszmét látok kifejtve : a felelősség eszméjét. Tisza Kálmán képviselő úr azt mondja, hogy ez által a megyéknek legfontosabb joga, a felírási jog, majdnem illnsoriussá tétetik. Én ezt ezen szakaszokból nem tudom kiolvasni. Itt nincs az kimondva, hogy ha a kormány törvénytelen rendeletet küld, annak ellenében felirni ne lehetne ; de ki vau mondva igen is az, hogy valahányszor indítvány tétetik pénzügyminiszteri rendeletnek a törvényesen megállapitott adók iránt a 68-dik szakasz értelmében végre nem hajtása vagy elhalasztása iránt, az elnök köteles név szerinti szavazást tűzni ki, és az indítványozónak, valamint az indítvány mellett szavazók neveinek jegyzőkönyvbe igtatását eszközölni. Én azt hiszem, ha nem intézkedünk, miszerint a megyék és tisztviselőik felelősek legyenek,skkor a minisztérium felelősségét teszszük illusoriussá; (Helyeslés a jobb oldalon.) És épen az által, ha a viszony a kormány és megyék között e kérdésnél definiáltaim fog, a Sirnonyi Ernő képviselő úr által igen perhorrescáít kormánybiztosok kiküldetést fogja ez által megelőzni. Egyébiránt két eset állhat elő: vagy törvényes rendeletet küld ki a minisztérium, vagy törvényellenest. Ha törvényeset küld ki, akkor helyesnek tartom , hogy a ki ezen törvényes rendelet felfüggesztését és halasztását indítványozza, az feleletre vonassák; ha pedig törvényellenest. akkor indítványozhatja azt minden szabad ember, és nem kell tartania a következésektől, mert összeütközés esetében a törvényhatóság és a kormány között a parlament lesz a biró. Miután tehát én,amint mondám, igen helyesnek tartom azt. hogy minden egyes concret esetben hozzunk a megyék szervezetének módosítására nézve törvényt: miután továbbá meg vagyok győződve, hogy ezen törvény nélkül rendszeres államháztartást vezetni nem lehet; miután meg vagyok győződve, hogy ezen szakaszok szerint a megyék autonómiája egyátalában meg nem csorbittatik: azok elfogadását ajánlom. (Mélyedés a jobb oldalon.) Berzenczey László (A szószékre! Halljuk!) Justh József képviselő urnák vagyok bátor egy pár szót mondani. [Halijuk!) Azt mondja, hogy a mostani megye nem oly megye, mint a minő volt a régi megye. Ez tökéletesen igaz; hanem ez nem azt teszi, hogyne legyenek soha oly megyék, a milyenek voltak a régi megyék, és nem is az ezélunk. (Zaj) Es a törvény alkotásában talán nem is czélzánk arra, hogy ne legyen soha ismét olyan a megye hatósága ,niint eredetben volt. Azt monda. ugy tetszik Tóth Vilmos képviselő úr, hogyő nem is voksol a megyeszervezési törvényre: én meg azt mondom, hogy erre nem is lesz szükség, mert ha igy per sundam bundám (Nevetés. Zaj) intézkedünk a megyerendezés iránt, akkor csak még néhány ilyen törvény, mint a mostani: és nem is marad mit rendezni. (Derültség.) Még csak arra vagyok bátor emlékeztetni, hogy micsoda nagy vita volt— az igaz, ennem voltam itthon —hogy, mondom, örökké folyta vita a fölött, és különösen Bécsben milyen erősseu vitatták, hogy ha valaha a fínanczia megszakadna és külön magyar fiuanczia lenne és külön osztatnék a fmanczia, akkor véo-e volna a birodalomnak : és most itt van financzminiszter úr, és nincs vége a birodalomnak és nincs vége Bécsnek. (Nevetés.) És kitűnt, hogy e] lehet oszlatni a flnancziát. És én nem tudom felfogni ezen aggodalmat, ezen kétségbeesett ragaszkodást a múlt rendszerhez, mit ugy kárhoztattunk. Én nem tudom, hogy honnan vegyem ezt. Annyi bizonyos, hogy a mi megyéink quotájokat ép ugy be fogják fizetni a miniszternek, a mint a niinisz-