Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-244
GCXLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 20. 1868.) ' 85 mint a mely még az elvet sem akarja kimondani, támogatni fogom. Meg fog nem engedni most a t. ház, ha néhány előadott nyomós okokat kötelességemnek tartok megczáfolni. Kerkapoly Károly központi előadó képviselő társunk azt mondotta: nem lehet itt tekintetbe venni azt, hogy a monopólium bűnöket teremt. Bocsássanak meg, uraim, én épen nem nemzetgazdasági tekintetből — mert az már bőven kifejtetett — hanem alkotmányos meggyőződésként a közerkölcsiségi tekintetből vagyok kénytelen megtámadni e mondatot. Igenjei tudjuk, hogy a monopólium 9 —10 milliót jövedelmez az államnak ; de én azt hiszem, mikor átalában nincs itt vélemény, a mely egyszerre akarná eltörölni a monopóliumot, átalában nincs vélemény, a mely nem akarja megadni a módot, hogy az másokkal pótoltathassák: akkor a közerköícsiséget, a mely romlásnak volt és van kitéve e hazában, én azt hiszem, 1 és fél évig is törvényesíteni sokkal hátrányosabb egy nemzetnek 10 millió évi bevételnél; és én e tekintetben ismételve, bátor vagyok kérdezni a t. képviselő urakat, a kik 1 V a évig óhajtják azt törvényesiteni, nem-e czélszerübb, nem-e alkotmányosabb, nem-e helyesebb akkor fél év alatt adni meg a módot és fél év alatt követelni annak eltörlését, miként azt maga a pénzügyminiszter is megígérte'? Ez tehát azon elválasztó vonal, a mely a mi véleményeink között különbséget tesz. A mi pedig azon szavakat illeti, melyeket Deák Ferencz képviselőtársunk itt elmondott: óhajtanám, hogy azok létesíthetők volnának; de mivel nem létesíthetők, kénytelen vagyunk felhozni, hogy az állítás alapjában nem is állhat. 0 például azt mondja: még nem tudni, vájjon ha többlet mutatkoznék, nem volna-e czélszerü ezen többletet inkább az egyenes adók utján pótolni? Ismétlem, hogy ezt megczáfolja az igenis, hogy a közerkölcstelenséget a hazában törvényesíteni még akkor sem szabad, ha az áldozatba kerül 5 annál kevésbbé szabad, kell és helyes akkor, midőn még többlet is mutatkoznék. Azt mondta Deák Ferencz t. képviselőtársunk, hogy lehet módokat találni, pl. a szegény népnek olcsóbban adni s a fényűzési czikkeket, a szivarokat drágábban. Igazsága van t. képviselő urnák, hogy vannak módok, melyekkel a hiányt nem csak a szivar, hanem átalában minden fényűzési czikkre kivetendő adónemekkel pótolni lehet; hanem nincs igaza annyiban, hogy tisztán a szegény népen van segítve: mert ki áll jót arról, hogy a vagyonosabb s véleményem szerint ismét vagyonosabb, nem ugyanazon dohányt fogja megvenni, a melyet a szegényebb ? {Nagy derültsége) Igenis, ki áll jót az ember Ízléséről, s hogy a szegényebb is a drágább szivarokból néha-néha ne szipákoljo n ? Most pedig még csak röviden akarom indítványomat a t. ^képviselőháznak ajánlani, s felhívom a tisztelt háznak azon tagjait is, a kik 1'/« évet óhajtanak, legyenek szívesek, ha már 1 l j a évet ajánlanak is, ezt csak indemnity utján ajánlani meg. Továbbá még e részben ellentét is volna, 1 V 2 évi indemnityt adni, ellentét volna — ismétlem — mert ez év végén lejár a képviselőháznak rendeltetése , tehát nem adhat másik évre indemnityt. Legyenek szívesek tehát csatlakozni azon véleményhez, a melyet én elvtársaim nevében is beadtam. (Zaj.J Tizennyolcz évig várt s követett el, mint sokan mondák, bűnöket a csempészet által a haza népe. A törvényhozó, a képviselőháznak kötelessége, szoros kötelessége, hogy ha meggyőződik arról, a miről én, a mit én hiszek, s a miről meg vagyok győződve, miszerint a nép, az ország lakosainak igen nevezetes összege ez első alkotmányos országgyűléstől várja, reményli, hogy épen a közerkölcsiséget megállapító tény felett fog határozni : akkor egyúttal a t. képviselőház is, bármi legyen magán véleménye, a népnek, az országnak e közerkölcsiségi szavát súlyba venni köteles. Elnök: Az inditváuy még egyszer fel fog olvastatni. Mihályi Péter jegyző (fölolvassa Madarász József és társai indítványát.) Kurcz György:' T. ház! Előttem is ismeretesek mind azon hátrányok, melyek ezen institutióval, mint monopóliummal, épen ugy közösek, mint mindenféle más oly institutióval, mely bizonyos szabadságok megszorításából tartja fen magit Ismerem azon oldalát is, miszerint a közhangulat ezen intézmény iránt ellenszenvvel viseltetik, s minthogy a törvényhozás a közönség véleményét, erkölcsi érzületét, ha valamely uj adónemeket megállapít, egészennem ignorálhatja s kisebbnagyobb mértékben számításon kívül nem hagyhatja, azért nincs is szándékom ezen institutio mellett lándzsát törni; de feltétlenül nem pártolom azon törekvést, melyet tapasztalok, hogy t. i. a t. ház nagy többsége a dohány-monopólium megszüntetésére czélzó intézkedéseket pártol. En is pártolom, de feltétlenül nem. Megmondom okát, hogy miért? Tudom jól, hogy valamint minden dolognak, ugy ennek is több oldala van, és így ezen tárgynak közgazdasági szempontból is lehetne hátrányát felhozni; de mivel én azt nem ugy tekintem, mint oly institutiót, mely közgazdasági szempontbői ítélendő meg, hanem mint olyant, melyből jövedelmet akarunk csinálni, ezért a közgazdasági szempontokat mellőzöm. A közerkölcsiségi szempontokat sem hagyhatom figyelmen kívül, és e tekintetben Madarász képviselő urnák a közerköícsi-