Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-244
84 CCXLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 20.1868.) tanám helyes eljárásnak. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Épen azért én egy szót sem akarok vesztegetni a fölött, hogy a monopólium mellett nyilatkozzunk; hanem arra kérem a központi bizottság megállapodásával egyirányulag a t. házat, hogy mielőtt ily nagy horderejű kérdésben, mi — hogy ismételjem — egy tized részét képviseli az állam összes jövedelmének, érdemileg határozna, miután mindenki közölünk tanácskozmányt akar a fölött, mi jöjön ennek helyébe ? várjuk be ezen tanácskozmány eredményét, és akkor a szerint, a mint a gondos tanulmány mutatja, hogy nem csak lehet — mert ez nem kérdés — de kivánatos is, mert elesnek az ezzel járó hátrányok és nem váltják fel még nagyobbak, idején és helyén lesz azt mondani: szüntessük meg a monopóliumot és léptessük helyébe azt. a mi jobbnak mutatkozik. (Fölkiáltás bal felöl: Hány esztendő múlva f) Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a pénzügyminiszter be fogja váltani azon igéretét, melyet múltév deczember 19dikén tőn. Ekkor azt mondotta: , ? Egy év alatt remélem, hogy azon tanácskozmányok véget érnek és véleményt mondhatok." Ezen idő nincs már messze, deczember 19-kétó'l nem állunk távol. Én ad graecas calendas halasztandónak ilyen, az ország egészét mozgató kérdést nem tartom, és épen azért szivesen csatlakozom azon kívánathoz, hogy ezen tanácskozmány, még pedig az országgyűlés befolyásával megtartandó tanácskozmány eredménye még ez év folytán, minden esetre a kitűzött, maga a miniszter által kilátásba helyezett időn belül terjesztessék elő; de az érdemleges elhatározás előző kimondását furcsának tartanám, mert a tanácskozások eredményét nem ismerve mondanók ki: akár dőljön el a kérdés erre, akár dőljön arra, mi ez irányban megyünk. (Elénk hosszas helyeslés a jobb oldalon?) Madarász József: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot a részletes tanácskozás tárgyául nem fogadhatom el: nem azon indokból, mintha a kényszerűség egy oly törvényjavaslatot, a melynél jobbal előállni önvéleményem szerint, ha bárki által megtámadtatnék, önmagam irányában kötelességemnek tartanám, mintha az hatna reám; hanem azért nem fogadhatom el, mert épen ez indokból néhány elvrokonaim által is megbízattam, hogy egy elleninditványt tegyek a ház asztalára, melyet ezennel fel fogok olvasni. (Halljuk!) Beadják: Csanády Sándor, Vállyi János, Almásy Sándor, Vidacs János, László Imre, Pap Pál, Deáky Lajos, Bobory Károly, Csiky Sándor, Lukynich Mihály, Markos István és enmagam. (Átalános derültség. Olvassa): „Indítvány a dohányjövedékröl szóló törvényjavaslat ellenében. Tekintettel arra, hogy a nemzet közvéleménye ugy a köz erkölcsiségre, mint a nemzetgazdaságra nézve, a dohányegyedáruságot károsnak nyilvánítja; tekintettel önmagának a pénzügyi miniszternek már múlt 1867. évi deczember 19-én tartott országos ülésben tett azon nyilatkozatára is, mely a dohányegyedáruság megszüntetésének lehetőségét, és e jövedelmi ágnak más, az ország kívánalmaival megegyező módon átalakítását kilátásba helyezte, és e nyilatkozattól a jelen év végéig levő egy évi időköz a kellő tanulmányozás és előintézkedések megtételére nem keveselhető: határozza el a ház , hogy a pénzügyminiszter felhatalmaztatik az 1868. évi deczember 31-ig bezárólag indemnity utján a dohányjövedéknek bevételére az állam kiadásai pótlásának tekintetéből; egyszersmind azonban oda utasitta tik, tegyen meg minden szükséges lépéseket és előintézkedéseket, hogy a dohányegyedáruság megszüntetése és e jövedelmi ágnak 1869. évi január 1-től más, az ország kivánatának inkább megfelelő adónemek által pótlása iránti javaslatát idejekorán a ház elé terjeszsze." Röviden bátor leszek indokolni inditvánvomat. Először önmaga a pénzügyminiszter úr irányában azzal, hogy én őt szaván fogom, és midőn azt mondom, nem lehet egy-egy fél év, miként a 7. osztály előadása szerint állíttatik, hanem az ő szavai szerint 1867. évi deczembertől 1868. év végéig igenis; és itt ismét eltérés van köztünk és a 7 .osztály véleményét pártolók közt, abban t. i., hogy ezt nem törvényjavaslat által, hanem indemnity utján óhajtjuk az alkotmányosságnak általunk, lehet hibás, de véleményünk szerint helyesebb fogalmazása szerint megadni. Uraim! A monopóliumokat átalában elkárhoztatja mind a nemzetgazdaság, mind a közerkölcsiség, és igy, midőn én e teremben hallottam óhajokat, hogy ez a sóra nézve is eltöröltessék, és mielőbb eltöröltessék, noha ez eddigelé, legalább régi szokás szerint igy kezelt tárgy volt, annyival inkább csodálkozom, hogy most atörvényhozás a budj get alkotmányos tárgyalásakor vesz egy oly tárgyat, mely eddig legalább törvényesen monopolizálttárgy nem volt, legalább 1 V„ évre is törvény alakjában óhajt megtartatni. És én kijelentem, hogy azon esetben, ha— a mint igen tartok is tőle — a vélemény, melyet én elvrokonaim nevében és véleményében is ! támogatok, nem találna többséget nyerni, ahhoz, hogy törvényjavaslat utján szavazzak vagy szavazzam meg az egyedáruságot, részemről soha sem fogok járulni; de ha nem nyerne többsíget véleméuyünk arra nézve, hogy elvben előre 1 V, év múlva is kimondassék annakeltörlése, ön indítványunk el nem fogadása esetében mindenesetre ezen elvet, mint magában már alkotmányosabb kifejezést.
