Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-244
76 CCXLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS (Jnnioa 20. 1868.) Zsedényi Ede: Midőn a 7-dik osztály hazánk nemzetgazdasági és erkölcsi érdekeinek tekintetéből a dohányegyedáruságnak megszüntetését inditványozá, egyszersmind elfogadá azon tétel jogosultságát is, mely szerint ezen megszüntetés által az állam jövedelmének veszteséget szenvedni nem szabad. A dohányegyedáruság káros hatásait az országos magyar gazdasági egyesület 1860-tól fogva több izben adván elő. szabad legyen azok sorából különösen egyre figyelmeztetnem a tisztelt házat. A dohány egyedáruság behozatala eleinte annyira csökkenté a dohánytermelést, hogy 1851ben csak 31,136 hold, de hét év múlva, 1858-ban már 133 600 hold volt dohánymivelés alatt, minek folytán annyira növekedett a termelés, hogy az adott engedményeket visszavonni, a mivelendő holdak számát 68,000-re és igy a termelést felére le kellett szállítani. Ez eset kétségtelenül bebizonyitá — ezt mondja a gazdasági egyesület — miként az egyedáruság, habár egy határozott csekélyebb terjedelmű mivelést idézhet is elő; de azt, hogy ez a maga természetes, t. i. azon fokára emelkedjék, melyen magát méltányos haszonnal fen is tarthassa . nem eredményezheti soha, sőt ellenkezőleg vagy elnyomja, mert lebilincseli a szabad fejlődést, vagy oly fokra csigázza fel azt mesterségesen , melyen azután vagy épen nem, vagy csak más érdekeknek elnyomásával tarthatja fen magát, és mellőzve lévén a szabad verseny, a termelés tökéletesbülésére törekvő ösztön is elmarad. (Helyeslés balról.) Az országos gazdasági egyesületnek ezen nézeteit pártolták az ipar- és kereskedelmi kamarák és az engedélyezett termelőkön kívül az ország többi lakosai, mert azokat a legújabb tapasztalás is igazolá. Ugyanis a dohányegyedáruság mindjárt első tiz éve tönkre tévé a magyar dohány kivitelét. Ez előtt az évi középtermés 700 — 800 ezermázsa közt ingadozott, Ausztriába ment 320,000, ben elfogyasztatott 200 ezer, a többi külföldre vitetett. Azonban Olasz- és Francziaországokban, hova — az egyedáruság behozatala előtt — Sina, Vodianer és Ulmarm nagykereskedőházak, a kormánynyal kötött szerződések folytán , évenkint 200,000 mázsa dohányt szállítottak, a magyar dohány keleté megszűnt, mert az egyedáruság uralma alatt a dohány minőségére semmi figyelem nem fordíttatván; a közönséges dohány külföldi vevőt sem talált. Tehát nem a termelés bőség-e miatt kellett azt 70,000 holdra szorítani hanem mivel a magyar dohány elébbi külföldi piaczát elveszíté. Ezelőtt a külföldi vevő a dohány minősége szerint emelé az árt s a termelőt ez által ösztönözte a finomabb dohány termesztésére; most válogatott kerti levelekért adnak ugyan mázsánkint ]22 forintot, miután azonban ezek osztályába csak szép, jó, egyenlő színű, teljesen érett, sérületlen, igen tartalomdus, egyenlő alakú, legfinomabb anyalevelek soroztainak, ezen nyolcz együttes tulajdonságnak megitélése pedig nagy nehézségekkel jár, azokat nem, vagy ritkán termelik, és az átalános termelés 3 — 4, legfölebb 7 forintos dohányra terjed, mely külföldi vevőre nem számithat, holott a német szövetségi dohányültetők egyedáruság nélkül az amerikai dohánynyal mégis versenyezhetnek. Ezt nem tagadjuk — ugy válaszolnak a monopólium védői — de fő kérdés: mikép lehet annak jelen jövedelmét pótolni ? mily alakban történjék a kárpótlás tényleges keresztülvitele'? melyik azon megadóztatási mód, mely pénzügyileg legjövedelmezőbb és nemzetgazdaságilag legkevésbbé terhes ? Igen is. ez a fő kérdés; de annak megoldása előtt feleljenek tisztán azon kérdésre, vajon lehetségesnek tartják-e hazánkban az egyedáruság szigorú keresztülvitelét"? mert az eddigi eredmények nem arra mutatnak. Ugyanis áttekintettem az osztrák kincstári előirányzatokat 1861-től fogva, s azt tajmsztaltani, hogy a belfogyasztás azóta mindig ugyanaz maradt a magyar korona országaiban — 192 és 194.000 mázsa közt — a nettó jövedelem sem változott. 1861-ben a bruttó jövedelem volt 13,600,000 frt. a kezelési költség 1400,000 frt. maradt 12,200.000 ; abból levonván a gyártási és megszerzési kiadást, mely némelykor ! / 5 százalék, marad nettó 9,000,000 frt: ez nem igen változott 1867-ig, és ezen múlt évben leszállt kilencz millió forinton alul; az egész monarchiára nézve pedig a tiszta jövedelem előirányozva volt 26 millió forinttal, 51 millió bruttó jövedelem után. Francziaországban ugyanazon idő alatt 143 millió franktól 188 millióig növekedett a tiszta jövedelem, és igy 6 év alatt 45 millióval. Nem mutat-e ezen megakadás minálunk arra, hogy hazánkban a dohányegyedáruságnak nincs jövője, } és hogy az annak fentartásáért hozott áldozatoknak nem felel meg aránylag a jövedelem? Igy a Muraköz vidékén, melynek földein a dohány igen bőven termett, a csempészkedés annyira növekedett, hogy a dohánymivelést egy időre el kellett tiltani; nem rég megint — mint hallom — 21 helységben megengedtetvén, a pénzügyi közegek által remélhetőleg megbecsült tavalyi termésnek csak is fele szolgáltatott be, a másik fele alkalmasint Stiriába csempésztetett. Angliában, melynek területén sehol dohányt termelni nem szabad, melynek határit a tenger őrzi, a csempészkedés már most évenkint busz millió forinttal j rövidíti meg az államnak, különben 63 millió forintra rugó dohányegyedárusági jövedelmét, s
