Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-242

38 CCXLII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 18. 1868.) a hátralevő nemzetközi szerződések tárgyában ta­nácskozás végett holnap délután 6 órakor össze­gyűlni szíveskedjenek. Zsedényi Ede: Délután a pénzügyi bizott­ságnak levén ülése, lehetetlen az osztályoknak ösz­szegyülniök; hanem inkább reggel kellene össze­ülniük. Elnök: A pénzügyi bizottságig módosíthatja üléseit, az osztályok üléseihez. Horváth LajOS jegyző (olvassa a törvény­javaslat 4-ik szakaszát.) Kerkapoly Károly előadó: A középponti bizottságnak nincs más észrevétele e szakaszra nézve, mint hogy a „máramarosi és erdélyi" sza­vak, mint fölöslegesek, hagyassanak ki a második sorból. BÓniS Sámuel: T. ház ! Előadta a pénzügy­miniszter úr ezen törvényjavaslat genesisének tör­ténetét ; előttünk fekszik a törvényczikk, melynek figyelemben tartásával született meg ezen törvény­javaslat ; és megvallom, ez azon óhajtásomat erő­siti meg, hogy ha visszatekintek ezekre, hogy: Ur isten! hozzad el mihamarább-azt az öt évet: mert mig ez a vámszerződési törvény tart, bizonyos tár­gyakban szabad határozati joga, független határo­zati joga e törvényhozásnak nem lesz. Fentartotta ugyan a törvény mindenütt jóváhagyását, hozzá­járulását a törvényhozásnak ezen egyezmények­hez ; de ha a törvényhozás bele nem egyeznék a szerződésekbe, akkor újra kölcsönös egyezkedésre vettetnék vissza a tárgy, melynek eredménye mind a két fél kölcsönös beleegyezésétől függene. Ugyan­azért, ha azt nem akarom, hogy a czélt el ne érjem, lehetetlenség határozottan a só árához hozzászó­lanom jelenleg, lehetetlenség azt kívánnom, hogy azon elvek most mindjárt életbe léptessenek, me­lyeket én egyedül üdvöseknek és hasznosaknak tartok. Ha ezt kívánnám, magam ellen cseleked­ném : mert ekkor uj szerződésre vettetnék vissza a tárgy, s mi lenne ennek következése? Az, hogy a helyett, hogy az 5 frtos könnyebbséget inegsze­reznők a népnek, az egy bizonytalan időre elodáz­tatnék. Hanem engedje meg a ház, hogy mégis né­zeteimet, jövőre legalább, a só árának meghatározá- ! sara kifejezhessem, s ajánljam a háznak, hogy ! ezen pontról végzésileg legalább mondja ki, hogy ; a 9-dik osztály véleményét elfogadja. j A 9-dik osztály véleménye az, hogy a só árá- ' nak a hazában mindenütt egyformán kell megál lapittatni. Ha egy primae necessitatis articulus-ra a ház az állam szükségéből a monopóliumot meg akarja tartani, akkor a méltányosság, igazság s a közgazdaság is megkívánja, h;:gy ezen primae , necessitatis articulust minden ember e hazában egy áron kaphassa meg. Ha a só ára szabad ver­senynek lenne kitéve, mindenki igyekeznék azt magának a legjutányosb áron megszerezni. Ebből jelenleg ki van zárva, smiután kivan zárva, szük­séges, hogy az állam gondoskodjék, hogy a távo­labb eső vidékek is lehető olcsó áron megkapják, és pedig ugyan azon áron, a melyen megkapják a közelebbiek ; szükséges ez közgazdasági tekintet­j bői is, mivel különben a földmiveléshez szükséges marhatartás, midőn a föld adója egyenlő az egész j országban, nehezíttetnék azon vidéken, a mely a sóban szűkölködik: mondja ki tehát a ház végzési­leg, hogy jövőre a sóármegállapitási törvényjavas­latnál ez elvet tartsa a minisztérium figyelemben. Szükségesnek tartom a só árának egyforma­ságát azért is, mivel a miniszter úr által előhozott 1790. XX. t. ez. szerint,ha a törvényjavaslat jövendő­re is ily módon terjesztetnék a ház elé, a nemzet ab­ban letett joga illusoriussá Válnék, mivel az ki­mondja, hogy a só árát emelni a törvényhozás akarata s befolyása nélkül nem lehet. Itt pedig a só árának vidékenkinti emelése a költségek tekin­tetéből csakugyan a minisztériumra van bizva. Ennélfogva én jelenleg nem kívánom a sónak árát szabályozni azon elvek szerint, a mely elveket a 9-ik osztály magáénak vallott; ennek jelenleg le­hetetlenségét annyiban belátom, hogy .akkor az országnak szegény népe elesnék attól a jótékony­ságtól, hogy mihamarabb kaphassa az 5 frtos sót,* hanem kívánom, hogy jövőre ezen elvek a minisz­térium által tartassanak a törvényjavaslat és szer­ződés készítésénél szem előtt. Kívánom, hogy ezt végzésileg mondja ki a ház. Ezt ajánlom a ház figyelmébe. [Helyeslés.) Deák Ferencz: T. ház ! Az én nézetem Bó­nis Sámuel barátom nézetétől e részben eltér. (Halljuk!) Először is megjegyzem, hogy azon kapcsolat, melyben Ausztriával e részben vagyunk, a vám­és kereskedelmi szerződésnek következése; és pe­dig következése azon eszmének, hogy közbenső vámok nincsenek, mert kereskedelmi szerződésre léptünk. Jobb volna-e közbenső vámokat felállíta­ni ? ez igen r.agy fontosságú kérdés. Akkor, mikor a kereskedelmi szerződés tárgyaltatott, a ház több­sége azon véleményben volt, hogy jobb a keres­kedelmi szerződés, mint a közbenső vám. E rész­ben lehetnek különfélék a vélemények ; azok tag­lalásába nincs sem okom, sem szándékom ereszked­ni. Nagyon világosnak tartom, hogy akkor, ha közbenső vámok vannak, mind ezek felett hatá­rozhatunk * holott, midőn közbenső vámok nin­csenek, egyik állam sem állhat rá, hogy közbenső vámok és kereskedelmi szerződés nélkül egyiknek is. másiknak is kezébe adassék oly hatalom, oly mód, oly jog, melynél fogva nem csak maga ha-

Next

/
Thumbnails
Contents