Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-242

38 CCXLII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 18. 1868.) a hátralevő nemzetközi szerződések tárgyában tanácskozás végett holnap délután 6 órakor összegyűlni szíveskedjenek. Zsedényi Ede: Délután a pénzügyi bizottságnak levén ülése, lehetetlen az osztályoknak öszszegyülniök; hanem inkább reggel kellene összeülniük. Elnök: A pénzügyi bizottságig módosíthatja üléseit, az osztályok üléseihez. Horváth LajOS jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4-ik szakaszát.) Kerkapoly Károly előadó: A középponti bizottságnak nincs más észrevétele e szakaszra nézve, mint hogy a „máramarosi és erdélyi" szavak, mint fölöslegesek, hagyassanak ki a második sorból. BÓniS Sámuel: T. ház ! Előadta a pénzügyminiszter úr ezen törvényjavaslat genesisének történetét ; előttünk fekszik a törvényczikk, melynek figyelemben tartásával született meg ezen törvényjavaslat ; és megvallom, ez azon óhajtásomat erősiti meg, hogy ha visszatekintek ezekre, hogy: Ur isten! hozzad el mihamarább-azt az öt évet: mert mig ez a vámszerződési törvény tart, bizonyos tárgyakban szabad határozati joga, független határozati joga e törvényhozásnak nem lesz. Fentartotta ugyan a törvény mindenütt jóváhagyását, hozzájárulását a törvényhozásnak ezen egyezményekhez ; de ha a törvényhozás bele nem egyeznék a szerződésekbe, akkor újra kölcsönös egyezkedésre vettetnék vissza a tárgy, melynek eredménye mind a két fél kölcsönös beleegyezésétől függene. Ugyanazért, ha azt nem akarom, hogy a czélt el ne érjem, lehetetlenség határozottan a só árához hozzászólanom jelenleg, lehetetlenség azt kívánnom, hogy azon elvek most mindjárt életbe léptessenek, melyeket én egyedül üdvöseknek és hasznosaknak tartok. Ha ezt kívánnám, magam ellen cselekedném : mert ekkor uj szerződésre vettetnék vissza a tárgy, s mi lenne ennek következése? Az, hogy a helyett, hogy az 5 frtos könnyebbséget inegszereznők a népnek, az egy bizonytalan időre elodáztatnék. Hanem engedje meg a ház, hogy mégis nézeteimet, jövőre legalább, a só árának meghatározá- ! sara kifejezhessem, s ajánljam a háznak, hogy ! ezen pontról végzésileg legalább mondja ki, hogy ; a 9-dik osztály véleményét elfogadja. j A 9-dik osztály véleménye az, hogy a só árá- ' nak a hazában mindenütt egyformán kell megál lapittatni. Ha egy primae necessitatis articulus-ra a ház az állam szükségéből a monopóliumot meg akarja tartani, akkor a méltányosság, igazság s a közgazdaság is megkívánja, h;:gy ezen primae , necessitatis articulust minden ember e hazában egy áron kaphassa meg. Ha a só ára szabad versenynek lenne kitéve, mindenki igyekeznék azt magának a legjutányosb áron megszerezni. Ebből jelenleg ki van zárva, smiután kivan zárva, szükséges, hogy az állam gondoskodjék, hogy a távolabb eső vidékek is lehető olcsó áron megkapják, és pedig ugyan azon áron, a melyen megkapják a közelebbiek ; szükséges ez közgazdasági tekintetj bői is, mivel különben a földmiveléshez szükséges marhatartás, midőn a föld adója egyenlő az egész j országban, nehezíttetnék azon vidéken, a mely a sóban szűkölködik: mondja ki tehát a ház végzésileg, hogy jövőre a sóármegállapitási törvényjavaslatnál ez elvet tartsa a minisztérium figyelemben. Szükségesnek tartom a só árának egyformaságát azért is, mivel a miniszter úr által előhozott 1790. XX. t. ez. szerint,ha a törvényjavaslat jövendőre is ily módon terjesztetnék a ház elé, a nemzet abban letett joga illusoriussá Válnék, mivel az kimondja, hogy a só árát emelni a törvényhozás akarata s befolyása nélkül nem lehet. Itt pedig a só árának vidékenkinti emelése a költségek tekintetéből csakugyan a minisztériumra van bizva. Ennélfogva én jelenleg nem kívánom a sónak árát szabályozni azon elvek szerint, a mely elveket a 9-ik osztály magáénak vallott; ennek jelenleg lehetetlenségét annyiban belátom, hogy .akkor az országnak szegény népe elesnék attól a jótékonyságtól, hogy mihamarabb kaphassa az 5 frtos sót,* hanem kívánom, hogy jövőre ezen elvek a minisztérium által tartassanak a törvényjavaslat és szerződés készítésénél szem előtt. Kívánom, hogy ezt végzésileg mondja ki a ház. Ezt ajánlom a ház figyelmébe. [Helyeslés.) Deák Ferencz: T. ház ! Az én nézetem Bónis Sámuel barátom nézetétől e részben eltér. (Halljuk!) Először is megjegyzem, hogy azon kapcsolat, melyben Ausztriával e részben vagyunk, a vámés kereskedelmi szerződésnek következése; és pedig következése azon eszmének, hogy közbenső vámok nincsenek, mert kereskedelmi szerződésre léptünk. Jobb volna-e közbenső vámokat felállítani ? ez igen r.agy fontosságú kérdés. Akkor, mikor a kereskedelmi szerződés tárgyaltatott, a ház többsége azon véleményben volt, hogy jobb a kereskedelmi szerződés, mint a közbenső vám. E részben lehetnek különfélék a vélemények ; azok taglalásába nincs sem okom, sem szándékom ereszkedni. Nagyon világosnak tartom, hogy akkor, ha közbenső vámok vannak, mind ezek felett határozhatunk * holott, midőn közbenső vámok nincsenek, egyik állam sem állhat rá, hogy közbenső vámok és kereskedelmi szerződés nélkül egyiknek is. másiknak is kezébe adassék oly hatalom, oly mód, oly jog, melynél fogva nem csak maga ha-