Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-258

866 CCLVIII. ORSZÁGOS ITLÉS. (Július 9, 1868.) és némi félreértéssel folyt le: mert midőn az indítvány , hogy a cselédlakok szobánkint 30krt fizessenek, bemutattatott és indokoltatott, akkor 60 krajczárról volt szó, midőn pedig felolvastatott, 30 kr volt mondva. Én magam 60 krral fogadtam el az indítványt. Midőn szavaztunk, egyikünk, másikunk nem is tudta, hogy a tárgyalás fonalán 30 volt-e vagy 60? A dolognak természete pedig igen világos. A törvényjavaslat szerint a cselédlakok az osztályadóban megszabott adónak felét fizetnék. A skála szerint jelenleg egy szoba után felét fizetik annak, mii egyátalában egy szoba fizet. De midőn a scalaritás alól kiveszszük ezen adót, messze visszamegyünk azon mértéken alul, mely az eredeti törvényjavaslatban foglaltatott. Az indokolás pedig ezen körülményt sehogy sem tárta fel. Én legalább olyan indokot nem hallottam itt, mely a fele adónál is kevesebbet kívánna a cselédlakokra kivettetni. {Nagy zaj. Elvan intézve! Menjünk tovább!) Nem lehet czélunk, hogy a cselédes gazda annyit se fizessen, mint a legszegényebb, egy szobával biró lakos. Indokunk e szabály módosításában az, hogy a scalaritás ama káros hatását megelőzzük, nem pedig az, hogy a cselédházak adóját leszállítsuk. Czélunk az, hogy a cselédlakok oly berendezését, miszerint kitelhetőleg egy-egy családnak egy külön szoba jusson, ne nehezítsük. {Zaj.) A háznak még akkor is vissza lehet menni valamely törvényjavaslat megváltoztatására, mikor az harmadszor felolvastatik: nem látom át, miért ne lehetne most e szakaszra visszamenni, melyben csak a módositvány intentiójának megfelelőbb szervezete forog szóban. E szerint e kitételt: „30 kr." 60 krral kivánom fölcseréltetni. Elnök: Kétségbe nem vonva, hogy ha a t. ház akarja, visszamehet; én mint elnök csak azt jegyzem meg. hogy e szakasz már el van fogadva. {Helyeslés.) Következik a 25. szakasz. Mihályi Péter jegyző (olvassa a házadő iránti fórvényjavaslat 25-ik szakaszát.) Ráday László gr. jegyző {olvassa Horváth Döme viúdositását.) Elnök: Mit mond e szakaszra nézve a központi bizottság? Zichy Antal előadó: Csak annyit mondhatok, hogy a központi bizottság e szakaszra semmit sem mond. Horváth Döme: T. ház! Ha a tárgyalás alatti törvényjavaslatnak intézkedései nem a törvény kihirdetése idejétől, hanem a folyó 1868. év l~ső napjától érvényesek; ha mind azon terhek, melyek a törvényjavaslatban meg lesznek állapítva, kivettetni s beszedetni nem a kihirdetés napjától, hanem az év elejétől fognak: akkor, megvallom, t. ház, hogy a 25-ik szakasz kedvezményét kielégítőnek nem tartom. Ha mind Buda-Pesten, mind a vidéken, mind a házbér-, mind a házosztályadó az év első napjától számíttatik, s a házbirtokosoknak azon arányban kell az év elejétől a terhekben részesülni: akkor én természetesnek és méltányosnak tartom, hogy ugyanazon birtokosok a kedvezményben szintén az év első napjától részesittessenek: annyival inkább, mert az uj épületekre, tudjuk, hogy igen is már a múlt években Buda-Pesten szabályszerű kedvezmény volt, de a vidéken csak mint grationale gyakoroltatott, akkor is egyes kérvényekre, bizonyos, nagyon korlátolt időre, és kisebb mérvben. Én tehát módositványt adtam be ez ügyben: kérem azt a t. ház által elfogadtatni. Elnök: A t. képviselő úr módositványa oda czéloz, hogy a kedvezményt a folyó év első napjától kivánja számíttatni, minthogy az adó is attól fog behajtatni; {Helyeslés) a törvényjavaslat szerint pedig csak a szentesítés napjától kezdődik. Ráday László gr. jegyző {újra fölolvassa a módositványt): „Módositványa 25-ik szakaszhoz. Az első sorbeli „kedvezmény" szó után a következő igtattassék be : „a jelen év elsejétől épített s építendő házakra alkalmazandó." Halász Boldizsár: T. ház ! Ebben a módositvá^dban méltányosság* van; de ha azon magas elvhez ragaszkodunk, melyet ily külön esetekben feladni nem lehet, hogy a törvénynek visszaható ereje nincs, e módositványt elfogadnunk nem lehet: mert a summum j'us summa injuria. Mivel fogná igazolni a t. képviselő űr azt, hogy a múlt év deczemberben épült házak már ezen kedvezményben nem részesülnének ? Maradok a szöveg mellett, mert a törvénynek visszaható ereje nem lehet. HalmOSy Endre: Az előttem szóló t. képviselő úr azon állítása, hogy a törvénynek visszaható ereje ne legyen, épen az által gértetik meg, ha az adókivetés az év eleiétől foo- számittatní. (Felkiáltások: Nem adókivetésről van itt szó!) Én sokkal inkább megsértve látom ez elvet akkor, midőn terheket rovunk valakire, mint ha kedvezményt teszünk. Ezért én teljesen pártolom Horváth Döme nézetét. Horváth Döme: T. képviselőtársam Halász Boldizsár válaszára bátor vagyok megjegyezni, hogy azon észrevétel az én módositványomra szerintem nem ál]: mert ha pl. jogosítva vagyunk múlt időre megadóztatni és terhet kivetni, szerintem épen ugy jogosítva vagyunk arra, hogy az illetőket kedvezményben részesítsük: épen azért az említett okoknál fogva kérem módositványom elfogadását. Ha roszul volt talán értve, ha méltóztatnak megengedni, felolvasom még egyszer mó-