Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-258
CCLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 9. 1868.) 367 dositváuyómat. (Halljuk !) „A jelen év elejétől már építeni kezdett és építendő házakra alkalmazandó. 0 Elnök: Méltóztatnak e módositványt elfogadni ? {Elfogadjuk!) Székely Gergely : A módositványt elfogadva, [Felkiáltások: El van már fogadva!) e szakaszra nézve egy további módositványt is kívánnék tenni. (Halljuk!) T. ház ! tekintettel arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint házbéradóval összes magyar hazánkban körülbelül 50 község volt terhelve, a többiben pedig házbéradó nem volt, s hogy a béradónak megfelelőleg egyszersmind az uj épületeknek a kedvezményi években való részesítése is gyakorlatban volt; már most jónak látja a t. ház a béradó alá hozni a 3-ik szakasz szerint mindazon házakat, melyek tényleg bérbe vannak adva, minden különbség nélkül, bár hol legyenek is azok. En ezt igen helyeslem; de valamint a pénzügyminiszter, ugy a pénzügyi bizottság is helyesen jegyezte meg, hogy az igazságos adórendszert nem csak következetesen, hanem lépcsőzetesen is kell keresztül vinni, 8 mert már most, ha a 25-ik szakasz értelmében mindazon kedvezmények, melyek a 23 — 24. szakaszban körülirattak, csak is a törvény kihirdetése után lépnek életbe, akkor azon ugrás következnék be, hogy azon házak, melyek ekkép is béradóval voltak terhelve s ennek megfelelőleg kedvezményben is voltak részesítve, az eddigi kedvezmény gyakarlatában megmaradnak , azon épületekre pedig-, melyek az «ddig béradómentes községekben közelebbről, még 1866 — 67-ben készültekel, kiterjesztve nincs; és így azon honpolgárok, kik tőkéiket azon számitással fektették épületükbe, hogy ezek csak szobaadó alá kerülnek, most házbéradó alá is vettetve , rajok nézve azon ugrás követtetik, hogy azon terheltetést is kell szenvedni, miszerint ők az ujabban készült épületekre nyújtott kedvezményben nem fognak részesittetni: bátor vagyok a t. ház figyelmét e körülményekre felhivni, és azon esetben, hogy ha véleményem elvül elfogadtatnék, azon szakaszra nézve módositványomat is formulázni. (Halljuk!) Nézetem szerint, ba ez elv elfogadtatik, azon gyakorlat lenne életbe léptethető, hogy midőn a házadót bevalljuk, akkor egyszersmind bejelenthetjük, hogy a ház 1865, 66 vagy 67-ben épült, és a kedvezményi évek onnan számittatnak. Miért is módosításom ez : „Azon községekben, hol a házbéradó és az uj épületekre nézve a kedvezményi évek eddig is gyakorlatban voltak, a 23, 24. szakasz folytán 1868. év óta épült házakra alkalmazandó, az eddigi bérmentes községekben pedig a kedvezményi évek az építmények használatba vétele óta számitandók. u Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! Az indítvány, azt hiszem, messzebb megy, mint a törvénynek méltányosság szerinti intentiója lehet. Miért hozatik ezen kedvezmény javaslatba, t. i. az, hogy ujonan építendő házak bizonyos időig adómentesek legyenek? Azért, hogy az építési kedvet mozditsa elő; már pedig oly házakra nézve, a melyek 6- 10 év előtt épültek, ez nem szükséges. És ha már ezen évre ezen kedvezményt elfogadni méltóztatik, de tovább kiterjeszteni nem volna méltányos. Egyébiránt épen az erdélyi viszonyokra nézve megjegyzem, hogy ott a házbéradó 27 1 / 2 % volt, most pedig leszállittatik 16, illetőleg 20%-ra. Ez tehát Erdélyre nézve már elegendő kedvezmény. Méltóztassanak a szerkezetet megtartani. (Helyeslét.) Bernáth Zsigmond: Mellőzve azon igen helyes okokat, melyeket a pénzügyminiszter úr előhozott, bátor vagyok a t. házat arra figyelmeztetni, hogy miután a törvényhozás ideje igen szűk korlátok közé van szorítva, ne menjünk vissza oly szakaszokra, melyek már elfogadtattak, hanem maradjunk meg a mellett, hogy a mit egj-szer az elnök mint kérdést kitűzött, és a mit a_ház megszavazott, arra ne menjünk többé vissza. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az előbb kimondott határozat szerint tehát a 25-dik szakasz Horváth Döme képviselő módositványával elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a 26. és 21. szakaszokat, mely mindakettö észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 28-dikat.) Németh Károly: T. ház! Ezen szakaszra nézve észrevételem van azon szempontból, mert azt hiszem, hogy összeütközésben van a2b'-ik szakaszszal, mely kimondja az elvet, mely a házbéradónál irányadóul szulgál: hogy t. i. midőn a szoba üresnek jelentetik be, a legközelebbi évnegyedben az erre befizetett adó visszatérittetik, és ez igy áll fön addig, míg a szállás bár meddig is nem lakatik. Ez a bérbe adott szállásoknál az adósystema, és ebben azon garantia volt, hogy míg a szállás üresen állott, addig nem kellett tőle adót fizetni, miután az adó a jövedelem után volt kivetve. Már most átmenve a 28-ik szakaszra, a mely azt mondja: „Ha valamely ház vagy lakrész két éven át ki nem bérelteinek, se nem használtatnék, az oly községekben is osztályadó alá lesz vonandó, melyekben a házbéradó van behozva:" ez annyit tesz, hogy mikor az eddigi házbéradó mellett üres szállás mellett soha sem fizetek adót: ezután nem tudom micsoda kegyelem miatt volna reám házosztályadó rovandó. Ez annyit tenne, mint épen az adó alapjától eltérni, és míg eddig a jövedelem adóztatott meg, most egyenesen a tőke jönne adó alá. Ezen aránytalanság semmi más tárgyban nem existál. így pl. a földadónál, mikor a jég elveri a vetést, vagy midőn a termés haszontalanul elvesz, akkor adóelengedésnek van helye; igy van a tő-
