Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-257
350 CCLVII. OHSZÁGOS ÜLÉS. (Július 8. 1868.) épen nem illetékes helyen, előadott. (Helyeslés a bal oldalon.) Zsedényi Ede: T. ház! {Zaj. Halljuk!) Csak Horváth Lajos indítványára jegyzem meg, hogy ugyan nem tartoztam a pénzügyi bizottság azon többségéhez, mely javasolta, hogy összehasonlítás utján házbéradót azon házak is fizessenek, melyek nincsenek tettleg bérbe adva. De miután a ház többsége és a közt, mint tudom, Miskolcz városa érdemes követe is ezt elfogadta, azt kérdem tőle: hogyan tudja indítványát csak azon helyekre alkalmazni, melyekben a házak 1 / 5-da kibéreltetett ? azon mezővárosokra pedig, hol a házak fele bérbe ki van adva, nyugodt lélekkel meg akarja hagyni a bérbe nem adott házakra nézve a 20 százaléki fizetést? (Helyeslés.) A pénzügyi bizottságban Pestre megállapitottuk a 24%-ot; hol alakbérek fele van kiadva, 20%-ot; hol felénél kevesebb van kiadva, 16 %-ot. Horváth Lajos képviselőtársam azt mondja, hogy ez igazságtalan kulcs a 3-ik osztályra nézve, mert ott át nem ruházhatják a terhet a bérlőkre, mint pl. Pesten vagy azon második osztályban, hol 20%-ot fizetnek. Kérdem: mi jognál fogva hiszi, hogy ezen utóbbi helységekben könnyebben átruházhatja -a háztulajdonos a házadót a bérlőre, mint ottan , hol csak egy harmada van kiadva ? Hiszen ezen 3-ik osztályú helységekben jobbadán a megyék vagy szabad kerületek székhelyei vannak, vagy a vidéki kereskedelmi forgalom központjai. Itt a köztisztviselők, kereskedők vagy gyárosok rendszerint a piaczou és a főbb utczákon bérlik ki a házakat, melyeknek fekvése és minősége roppant különbséget m tesz, ugy hogy az ottani házbérlők jobbadán a lakosok azon osztályához tartoznak, kik háromszor annyit fizetnek jó helyütt fekvő és becsületesen kiépített házakért, mint a mennyiért elhagyott, a társadalom vagy kereskedelem központjától távolabb utczákban szállást kaphatnának; az il}^ házak tulajdonosai, ha tenyerökön ajánlják is és bármi alacsony áron adnák ki, bérlőket nem kapnak. Miskolcz városának érdemes képviselőjét figyelmeztetem, hogy így például Miskolcz városában majdnem kizárólag a piaczon s a fó'utczában veszik ki pénzért a szállásokat: ha ezek irányában a háztulajdonos felemelné a felemelt házadó folytán alakbért, a lakók kénytelenek vagy kényelmük folytán meg fogják fizetni, mert legnagyobb hátrány nélkül nem tehetik át lakásukat elhagyott, nem kövezett, ki nem világított utczákba; tehát a háztulajdonosnak van módja a felemelt házadó átruházására ; és igy igazságos is, hogy 16%-ot fizessen. Ha Miskolcz városának érdemes követe elfogadta az egyik elvet, t. i., hogy a bérbe nem adott házak parificatio utján fizessék ott a házbéradót, hol a házak fele tettleg kibéreltetett, és igy a házjövedelem 20 százalékát, kénytelen elfogadni a pénzügyi bizottság által megállapított azon elvet is, hogy ott, hol csak % béreltetett ki, a háztulajdonos 16 százalékot fizetni tartozik, mert a mint amaz 4%-kai kevesebbet fizet, mint a buda-pestj tulajdonos, ugy ezen aránynak állani kell a fe lében és harmadában kibérlett városokra nézve is. (Atalános helyeslés.) Szontagh Pál (nógrádi): T. képviselőház! Mennyiben tartotta szem előtt t. előadó úr a csak néhány nap előtt hallott elnöki intést, hogy igye-. kezzünk szorosan a tárgynál maradni ? nem vitatom ; hanem egyedül, mint a kisebbségi vélemény aláirója, az ő felszólalása következtében magamnak is azon csekély jogot kérem megadatni, hogy én is akkor, midőn a dologra vonatkozólag kinyilatkoztatom, hogy a Horváth Lajos féle módositványt pártolom, még néhány megjegyzést is tehessek az előadó úr felszólalására. Midőn a kisebbségi véleményt többi társammal én is aláirar.dónak véltem, azon indok vezérelt bennünket, hogy a szükséges és terjedelmes adatok és beható vizsgálat nélkül egy egészen uj házadórendszer javkslatba hozatalát és annak elfogadását feladatunknak nem tekinthetjük; és más részről azon ellenvetésnek is elébe akarván állani, mely onnét formáltathatott volna irányunkban, hogy ekkép a kincstár szükségleteit elhanyagolni kivarrjuk, vagy azzal, hogy az eddigi osztályadó csekéj^-ségének föntartására talán nem e házon belül való nézetek vezérelhetnek bennünket, ennélfogva nem járulhatván uj organicus adótörvénynek javaslatba tételéhez, nem volt más választás, mint a fenlevőt megtartani, hiszen ugy is kilátásba van helyezve, hogy legközelebb alkalommal behatólag át fog változtatni az összes adórendszer. Megtartván e szerint a múlt idők rósz tervezetét, ennek természetes következése az volt, hogy ezen adónemet ideiglen, mig uj, jobb adórendszer fog behozatni, jövedelmezőbbé tegyük a kincstár számára: és ezt tettük javaslatunkkal. Ez volt az egyik ok. Egy másik fontos ok —és ezt különösen figyelmébe ajánlanám a t. előadó urnák — hogy az általunk aláirt kisebbségi véleményben jav.* slatba tett házosztályadónak megtartásával, tudhatjuk világosan, vagy utána számolhatjuk, mennyivel szaporodnak a kincstár jövedelmei ; már pedig azt hiszem, hogy az egyes adózónak, állampolgárnak, annyival inkább képviselőnek érdekében van tudni, mennyivel szaporodik bizonyos adónem behozatala vagy felemelése által a bevétel; holott, ha ezen elvek, ezen organicus törvények fogadtatnak el, annyit tudunk ugyan, hogy emeltetik a házadó minden tekintetben, de hogy hová vezet ez,