Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-256

CCLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS, (Július 7. 1868.) 321 könyvi "átruházását, mint ezen intézkedés megren­deli. A gyakorlati tapasztalás épen ez állításomat igazolja; legalább nálunk tudunk az alsóbb osztályokban eseteket, hogy 6—7 év előtt történt a vétel és mindig a szegény eladóra van az adó kivetve. Kérdem: igazságos volna-e a szegény el­adót terhelni azzal, hogy ő legyen kénytelen éve­ken át utána járni az adóhivatalnál az illetéktele­nül még őt terhelő adónak kitörlése végett ? Mivel tehát e szakasz kihagyása esetében az eladónak kellene az eddigi gyakorlat szerint az adóhivatal­nál a bejelentést tenni, most azonban egyszerűen csak a községi elöljárónak kell azt bejelenteni, s még az sincs kimondva, hogy Írásban, tehát szó­val is elégséges: ezt, megvallom, nagyon czélsze­rünek, és azok érdekében, kik az eladást teszik, kik tehát inkább igényelhetik az állam általi se­gélynyújtást, szükségesnek tartom. Ezt terhesnek egyátalában nem tartom, és az előadott indokokból azon módositás mellett, melyet a központi bizott­ság indítványba hozott, e 6zakaszt magam is elfo­gadom. Lónyay Menyhért pénztigyér: Azt tar­tom, t. ház, annak, hogy e szakasz a törvényjavas­latba bevétetni inditványoztatott, oka leginkább az, hogy az eddigi tapasztalás azt mutatta, misze­rint a jelenleg fenálló eljárás szerint, midőn az adózási lajstromban az adózó nevének bejegyzése rendesen a telekkönyvi átirás után szokott eszkö­zöltetni, miután a telekkönyvi eljárás gyakran hosszadalmas, sőt gyakran jogi kérdések folytán évekig is elhalad, igen sok panaszra adott alkal­mat az, hogy voltak esetek, midőn a birtokváltozás már 2—3 esztendő előtt megtörtént, s mégis az át­íratás meg nem történvén, az előbbi birtokoson követeltetett s hajtatott be az adó. Szükséges tehát már a rend tekintetében is oly intézkedéseket be­hozni, melyeknél fogva mindig evidentiában le­gyen tartva az, ki a birtok valóságos birtoklója, s ennélfogva ki köteles az adót fizetni. Igaz átalában, mit Bónis képviselő úr mon­dott : hogy utoljára is ott van a birtok, s a kinél találtatik, azt lehet exequalni; de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ez csak elvileg áll, de tényleg nem: mert ha az illető adóközeg nem jár­hat utána, mikor és ki részére történik a birtokát­adás ? bizonyosan attól fogja kérni az adót, kinek a neve az adólajstromban előfordul; az ily kuta­tás gyakran sok kellemetlenséggel jár, mi a beje­lentés által el van kerülve. Egyébiránt azt hiszem, a telekkönyvi és az adóhivatalok nincsenek egymással azon szoros kapcsolatban, hogy napról napra az év különböző szakaiban mindig evidentiában tartsák egymás kőit az átíratásokat; és különben sokan elmu­KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. Vili. lasztják vagy soká halogatják a telekkönyvi átíra­tást: ugy hiszem, az illető adózók és adók rendes befolyásának előnyére szolgál, ha e szakasz meg­marad, annyival inkább, mivel ez nem terhes, de egyszerű eljárás, miután csak az illető községelől­járóságnál tartozik bejelenteni, ez pedig egyszerűen teljesíthető. Helyesnek tartom és elfogadom a központi bizottság módositását, hogy köteles az illető adó­hivatal az illető nevére átírni a birtokot, nem bir­tok, hanem adózási szempontból. Ezen szakasznak tehát, mint a mely a rendesebb eljárást elősegíti, a központi bizottság módositásával -elfogadását ajánlom. {Helyeslés. Elfogadjuk !) PaCZOlay János: Én e szakasznak törvény­be igtatását fölöslegesnek találom, és pedig azon tekintetből, mert már a bélyegadónál meg van mondva, hogy mindenki köteles minden kötött adás-vevési szerződést 8 nap alatt az adószedőhi­vatalnál bejelenteni, és pedig büntetés terhe alatt; ezenfelül —• nem méltóztatott hallani - - még a rend­szabályok között van, hogy minden történt eladás és adás-vevésről az adótelekkönyvi parcella felje­gyezve legyen, és egyszersmind ki legyen jelölve az is, hogy az eladott holdterülettől mennyi adó fizettetik. Ennek feljegyzése azért szükséges, hogy ha netán az adóhivatal kevésnek találná a szerző­dési vételárt, minden további kutatás nélkül az adót 100-osan és már most 70-esen véve, a birtok eladási árának tekinthesse és akként róhassa. így tehát ezen szabályoknak eddigi föntartása mellett az adóhivatal tökéletesen tudomására jut annak, hogy először a birtok-adás-vevés megtörtént; tu­domására jut másodszor annak, hogy melyik adó­köteles részlet adatott el. Ha tehát ezek folytán az adószedőhivatal nem tudja átvezetni a birtokvál­toztatást, ez egyébnek nem tulajdonítható, mint az adóhivatal rendetlenségének vagy a hivatalno­kok lomhaságának. Ezen tekintetből indulva, fö­löslegesnek tartom, hosrv a községi bírót külön­ben oly dologban teendő hivatalos jelentésre kö­telezzük, mely úgyis minden adószedőhivatalnak, ugy a mint kell, a birtok átvezetésére bejelentet­hetik. Azonkívül nem ia látom igazságosnak, hogy egy emberre két büntetés vettessék : t. i. habé nem jelentem 8 nap alatt a birtokváltozást, azért három­szorosan fizetem meg az illetéket; másodszor pe­dig itt megint büntetést szabnak reá azért, mert a bejelentés a községi biró előtt elmulasztatott. Ezen eljárást én indokolva nem látom, ennél­fogva ezen pont kihagyását indítványozom. {Ma­radjon ! Szavazzunk!) Zichy Antal előadó : Csak azt vagyok bá­tor megjeg}^ezni a központi bizottság intentiójára nézve, hogy ő ezen szakaszt ugy fogta föl, mint 41

Next

/
Thumbnails
Contents