Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-255
CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1868.) 315 hatással lenne, megsemmisitené a földhitel eddigi sikeres fejlődését, sőt az indítvány szigorú keresztülvitele mellett kénytelen volna az üzletet egyenesen megszüntetni. De hasonló helyzetben lennének más intézetek is. A bécsi bank földhitelosztálya 40 millió körül kölcsönzött a magyar földbirtokra, más intézetek ie adtak nálunk több millióra menő kölcsönöket záloglevelekben, melyek hasonló kiváltságot élveznek; s ha ezek mind egyszerre kénytelenek lennének a tőkéket a nyugalmas kölcsönök után felmmdani: ez bizonyára nagyon káros következéssel lenne a birtokos osztályra. Ily nevezetes ügyet nem lehet egyszerű módosítás által eldönteni. Minthogy tehát ezen módositvány következményeiben ellenkező irányban hatna,mintáz indítványozó kívánja: ennélfogva óhajtanám, hogy maradjon meg a szerkezet ugy, a mint van. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem levén följegyezve, a kérdés az: Bónis Sámuel képviselő úr indítványát elfogadja-e a ház vagy nem? (Felkiáltások: Nem az a kéruésf) A kik Bónis Sámuel képviselő úr indítványát elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség Bónis Sámuel képviselő úr indítványát nem fogadja el. Van még egy tárgy, melyre nézve méltóztassék a t. ház intézkedni. Tisza László képviselő úr törvénybe ugyan nem kívánta indítványát vétetni, hanem indítványt tett egy végzésre nézve : t. i. hogy minél hamarább intézkedjék a kormány arra nézve, „hogy Erdélyben az úrbéri kárpótlások fizettessenek ki." Mint határozatot, vagy ha ugy tetszik, mint végzést, óhajtja-e a t. ház ezt kimondatni? Akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Felkiáltások: Nem szükséges !) SomSSiCh Pál: Engedje meg a t.-ház, hogy a kérdéshez szólhassak. Véleményem szerint nincs itt helye a szavazásnak : mert mindnyájan osztozunk azon nézetben, melyet Tisza László képviselő úr előadott. Miniszter úr felelt erre, s ebben, ugy látszik, meg lehet nyugodni: mert Tisza László képviselő úr is belenyugodott. Tisza László: Miután mint indítványozó még jogom van a kérdéshez szólni, rövideden csak annyit akarok megjegyezni, hogy ha a ház jegyzőkönyvébe a pénzügyminiszter nyilatkozata és azután az én nyilatkozatom bele jön, t. i. hogy én bele nyugodtam, nézetem szerint fölösleges a dolgot szavazásra bocsátani. Elnök: Ennélfogva a jegyzőkönyvbe az erre vonatkozó nyilatkozat bejövén, abban a ház megnyugszik. A többi módositvány, mely beadatott, természetesen elesik. Következik a 3-ik szakasz. Csengery Imre jegyző (olvassa a 3-dik KÉPV. II. NAPLÓ 186 5 / 8 . VIII. szakaszt; azután Paczolay János módositványát, mely szerint a 3-dik sorban a „községi 11 szó után ,,és határbeli dülö-utak" teendő.) Ghyczy IgnáCZ : Ezen szakasz e pontjában az áll: „országos vagy községi kezelés alatt álló, tudományos közhasznú és jótékony intézetek czéljáira szolgáló". Ezen szövegezés, csekély nézetem szerint, nem eléggé világos és nem eléggé szabatos. Közhatósági név alatt közönségesen világi, politikai testületeket szoktunk érteni.Ha ezen szakasznak szövegezése ugy marad, a mint van, mind azon kertek, a melyek egyházi hatóságoknak kezelése alatt álló intézetek mellett léteznek, mind azon kertek a mentesség jótékonyságától el fognak esni. Ugy hiszem, ez, tekintve a törvénynek szellemét, szándékban nem volt és nincs : annálfogva bátor vagyok erre vonatkozólag csekély módositványt tenni s azt a t. ház figyelmébe ajánlani. A módositvány ez : „Azepontban ezen szó után: „országos" igtattassanak ezen szavak: „és egyházi vagy világi közhatóságok." Lónyay Menyhért pénzügyér: Azt hiszem, t. ház, hogy a szakasznak azon pontja, melyet Ghyczy Ignácz képviselőtársam módositani kíván, elég szabatosan van a szerkezetben meghatározva : mert, ha közhasznú, tudományos és jótékony intézet közhatóság alatt áll, a mennyiben ily czélra fordittatik, legyen azon hatóság egyházi vagy világi: a szerkezet szerint az adómentesség előnyében részesül; holott a Ghyczy Ignácz úr szerkezete szerint szélesebb értelem is adathatnék | annak, s mentesek lennének a gazdag egyházi ha| tóságok, püspökségek és káptalanak kertjei. Nézetem szerint elég világos a szerkezet. A mi azon indítványt illeti, hogy minden dülő-ut különbség nélkül adó alól kivétessék, azt el nem fogadhatom. Minden közhasználatra szánt ut, országút, községi ut, sőt a községnek azon dülőutai, melyek a község minden lakosának szabad használatára állanak, ugy is ki vannak véve. Az indítvány szerint minden kisebb és nagyobb birtokosnak a tagján levő útja, mely saját gazdasági használatára szolgál, kiszámíttatnék : ez helyes nem lenne s nagy munkát igényelne minden jelentékenyebb haszon nélkül. Azt hiszem, hogy a ki saját birtokán magán utat hagy, ennek abból bizonyos haszna van, s méltányos, hogy érte adózzék ; de az ily utak változók is, nehezen számithatók ki. Tehát ne méltóztassék oly határozatot elfogadni, melynél fogva egy nagyszerű munkálatot kellene tenni az adózóra nézve minden nevezetesb könynyités nélkül. Ghyczy Ignácz: Mid őn a káptalanok, püspökségek kertéit bele kívántam foglalni, azt gondoltam, hogy miután felolvastam a szöveget, egyedül csak a kezelés alatt álló tudományos, közhasz40
