Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-241
CCXLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 17. 1868.) 25 maradhatott volna s azonnal következhetett volna a végső enunciató. De ő nem tudja, hogy melyik a többség, tehát az ellenpróbát kellett megtenni, mert ellenpróba nékül az elnök úr nem tudja kimondani a többséget. A második szavazás tehát mire történik ? Ugyanazon kérdésre, a melyre az első történt, csakhogy azok fognak felkelni, a kik nemmel akarnak szavazni. Ez nem uj kérdés, hanem az r első kérdésnek ellenpróba gyanánti ismétlése. Én tehát azt hiszem, hogy igen természetes, ha most az elnök nem azon kérdést teszi fel, hogy elfogadtatik-e valamely módositvány vagy nem ? hanem azon kérdést teszi fel, hogy a minisztériumnak és központi bizottságnak véleménye elfogadtatik-e vagy nem ? Csanády Sándor : Fölkérem a t. elnök urat, méltóztassék a kérdést illetőleg nyilatkozni. Elnök: En feltettem a kérdést a szavazásra és felhíttam azon t. képviselőket, kik a bizottság szerkezetével magát a szöveget is elfogadni akarják, hogy álljanak fel. Akkor a többséget meghatározni nem tudva, az ellenpróbára tettem fel a kérdést és felállásra kértem azon t. képviselőket, kik nem akarják elfogadni. Miután pedig a többséget azok részén láttam, kik nem akarják elfogadni, azon értelemben mondtam ki a határozatot. {Helyeslés a hal oldalon.) Simonyi LajOS b.: T. ház! Miután a miniszteri előtérj esztvény többséget nem nyert, ennek következtében kérem Bujanovics képviselő úr indítványát felolvastatni, mielőtt a szavazás megtörténnék. Horváth Lajos jegyző (olwassa Wujanovics Sándor módositványát.Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Engedelmet kérek, t. ház, nem látom a kérdést megérettnek arra nézve, hogy mindjárt szavazzunk, mert ugyanazon vidék kivánata szerint arra történik nyilatkozás, hogy a vidék érdekei ki lennének elégítve, ha a máramarosi só ezen ajánlat szerint fogna áruitatni, s én fölajánlottam, hogy igenis^ugy fog áruitatni. És nem is ez az egyedüli kérdés, a melyre szavazni kell. A kérdés a következő. A második szakaszra módositvány van előterjesztve. Máramarosra és Erdélyre nézve; de most további módosítás az is lehet, hogy vajon megmaradjon-e ugy a mint van ? vagy pedig azon általam tett ajánlat fogadtatik-e el, melyet bátor leszek formulázva beadni, hogy : (Olvassa) „Sóvártt pedig mind a mármarosi, mind a főzött só átalában 4 írt 50 kron fog áruitatni." Azt hiszem tehát, nem érett még meg a föltett kérdés a szavazásra; hanem méltóztassék most fölolvasott módositványomat figyelembe venni. Simonyi LajOS b.: A házszabályok megKÉPV. H. NAPLÓ 186V S . VJII. határozzák, hogy ha valamely kérdés több szakaszból áll (Zaj. Halljuk!), akkor azon szakaszokra külön is történhessék szavazás ugy, hogy egyes tételei egymástól elválasztassanak. Itt azonban azon eset nem fordul elő, mert a ház elnöke nem osztotta el részekre, hanem az egész szakaszt terjesztette a ház elé és igy vetette el a többség. Ezt most már ujabban több szakaszra fölosztani nem lehet, miután a ház már határozott fölötte. Itt tehát a kérdést másképen nem lehet feltenni, mint hogy Bujanovics képviselő úr inditványa elfogadtatik-e vagy nem'? Somogyi László: Tisztelt ház! Helyes-e, nem helyes-e nézetem, azt nem akarom vitatni; (Derültség) én igyekszem a házszabályokat megtartani, és megtartom azokat. Miután a házszabályoknak 62-ik és 63-dik szakasza világosan azt mondja: „ha az eredmény kétséges, uj kisérlet tétetik, atöbbség személyesen Összeszámittatik ;" a63-ik szakasz szerint pedig 20 tag írásban beadott kérésére név szerint történik a szavazás : én, tisztelettel legyen mondva, kétségbe vonom az elnökség helyes áttekintését, hogy valóban többség volt-e, a mely a felállással nyilatkozott? (Zaj. Ellenmondások. Halljuk! Halljuk ! Elnök csenget.) Méltóztassanak kihallgatni: én név szerinti szavazást kívánok. Ráday László gr.: Azt gondolom, oly ügyben, melyben az elnöki kijelentés megtörtént, azt többé kétségbe vonni nem lehet. Azon esetre, ha valaki nincs megnyugtatva, nyilvános szavazást kérhet; de ha az elnök már nyilatkozott, ezt kétségbe vonni nem lehet. (Helyeslés.) Somogyi László: A kijelentés előtt is, után is lehet. (Rendre! Nagy zaj.) Bónis Sámuel: Tisztelt ház ! Valóban nem csodálkozom, hogy, ha valakinek véleménye ellen üt ki a többség, azt nem igen örömest veszi. De híjába! szokjuk meg, hogy abban nyugodjunk meg. Most az egyszer az elnök úr véleményével nem vág össze a többségé; de Injába, az elnökség által már ki van mondva a többség. Igaz, nem vonom kétségbe azt. hogy a szabályok kívántak arról is rendelkezni, ha az elnök önkényileg a világos többség ellenében mondaná ki a többséget; csakhogy akkor más mód nincs, mint személyes megszámlálás. Én nem látom jelenleg annak szükségét ; az elnök nyíltan kimondta a többséget, s én azt hiszem, hogy ebben megnyughatunk. (Helyeslés a bal oldalon?) A mit a miniszter úr akar, azt már a ház épen nem teheti meg: mert ha egyszer az elnök a többséget kimondta, arra a módositványra kell történni a szavazásnak, mely módosítás a szerkezettel szemben áll. Ha a ház el nem fogadja, tessék uj módositványt beadni; de további tárgyalásnak nincs helye. 4
