Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-255
310 CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1868) folytán annálfogva, mert a Magyarországhoz kapcsolás által a partiumban 16 perczentre emeltetetett a földadó, nyomasztóbb helyzetbe jött. E szerint sújtva voltak adótekintetben a partiumban lakók addig, míg Erdélyhez tartoztak, és még inkább sújtva lettek azzal, hogy Magyar országhoz kapcsoltatván, az erdélyi súlyos adóalapra a magyarországi, még súlyosabb 16% földadó halmoztatott. En tehát, ha valaki Vállyi indítványát a földadó leszállitása iránt pártolja, kénytelen vagyok azt pártolni, annál inkább, mert a földadó különbözik minden más adótól: így a közvetett adóknál például dohány, hus, bor stb.-nél, ha az illető adózók fizetnek is valamely összeget, azt legalább megkapják, a mit az alkalommal vásároltak; ellenben a föld elemi csapásoknak van kitéve, és mint tapasztaltuk, ezen elemi csapások sohasem vétettek kellő tekintetbe, hanem szintúgy kellett megfizetni a földadót, mintha elemi csapások közbe sem jöttek volna. De pártolom Vállyi képviselőtársam indítványát azért is, mert nem akarok osztrákabb lenni az osztráknál. Az osztrák t. i. Erdélyre nézve 10 perczentre szabta meg a föladót, Magyarországra nézve pedig 16 perczentre. Mikor tehát azok a nép jövedelmét szivattyúzni tudó osztrákok nem szabtak többet, akkor, megvallom, midőn azt vártam a pénzügyminiszter úrtól és a pénzügyi bizottságtól, hogy talán ezen adórendszabályok súlyát könnyíteni fogják, bámulattal látom, hogy még fölebb emelték. Ennek ellenére tehát pártolom Vállyi indítványát, és a szerint, mint az indítvány mondja: az adót Erdélyre s a partiumra nézve leszállittatni kérem. Csengery Imre jegyző: Mielőtt a t. ház a szavazásra áttérne, csupán egyetlen szóra van styláris észrevételem. Ugy hiszem, a törvényhozás, midőn a törvényben intézkedik, sóba sem szólhat a múlt időben, hanem csak a jelen vagy jövő időben. Én tehát ezen egyetlen szót: „állapíttatott meg", azzal kivánom felcseréltetni: „állapittattik meg". (Helyeslés.) Elnök: Nem levén senki feljegyezve, az a kérdés: elfogadja-e a t. ház a 2-dik szakaszt vagy nem azon styláris módosítással, melyet Csengery képviselő úr tett? A kik elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség a 2-dik szakaszt Csengery képviselő által javaslóit styláris módosítással elfogadván, a többi módosítás mellőztetik. BoniS Sámuel: T. ház ! Miután az adó megajánlásához a t. ház a jelen törvényben kijelölt alapon főkép azon okból járult, mivel ez adó alapjául szolgáló kataszter kiigazításához a nélkül, hogy az állam szükségletei háttérbe ne szoríttassa- I nak, jelenleg nem foghatott a ház, pedig egy igazságos kataszternek készitése mulhatlan szükség lenne: én a ház akarata előtt meghajlok; hanem, t. ház, senkit sem hallottam a házban, ki el ne ismerte volna, hogy csak rendkívüli körülmények teszik azt mulhatlan szükségessé, hogy a földre a jelen alapon ily terhes adó rovassék. Valóban igen terhes azon adó. mely a földre rovatik, és ha a t. ház figyelme egy körülményre ki nem terjed, ezen teher még kétszerte súlyosabbá válik. Nem látom ugyanis ezen törvényjavaslatban, hogy gondoskodva lenne arról, miszerint azon terhek, melyek a földbirtokon feküsznek, az adónál beszámíttatnának. Igaz, t. ház, hogy ha én azt'ajánlanám, hogy e földbirtokon fekvő minden adósság — legyen az bár bekebelezett vagy váltóadósság — mind számittassék le a földbirtok értékéből, akkor, bár ez az igazsággal nem ütközik össze, de bevallom magam is, hogy sok kijátszásra adna alkalmat. Indítványom tehát annyira nem megy; hanem más részről az is igaz, hogy az államnak gondoskodnia kell arról, hogy senki értékén kivül meg ne adóztassék. Ha a ház gondoskodik róla. hogy kijátszások ne történhessenek, gondoskodnia kell arról is, hogy senki értékén kivül kétszeresen meg ne adóztassék. Már pedig, t. ház, mind azon terhek, melyek a földbirtokon feküsznek, valósággal jogilag leszámitandók azon földbirtok értékéből, habár inditványom ez idő szerint addig nem is terjed. Inditványom csak oda terjed, hogy a földbirtokra bekeblezett tőkének adóilletéke a földbirtokból vonassék le és a tőkére írassék föl. Ez által a státus nem vészit, és kijátszásokra alkalom nem szolgáltatik. Indítványomat azért tettem igy; különben simpliciter ki lehetett volna az adósságokat a földbirtok értékéből vonni; de a mennyiben a földbirtoknak nagyobb az adója, mint a tőkének, azért tettem igy indítványomat, hogy az állam jövedelmei általa ne csorbittassanak. Ez indítvány szerint el lesz érve, hogy a föld értékéig megadóztassák ; el lesz az is érve, hogy kijátszás nem történik, mert a tőke az őt illető terhet viselni fogja. Ennélfogva ezen indítványomat ajánlom a t. ház figyelmébe, s kérem a jegyző urat annuk felolvasására. Csengery Imre jegyző (olvassa Bónis Sámuel indítványát) : „A második szakasz után igtattassék be ugy uj következő szakasz: „A földbirtokra telekkönyvileg bejegyzett, illetőleg betáblázott tőke adóilletéke a földbirtok adóilletékéből levonandó és az azt terhelő tőkére^ rovandó föl." Pulszky PerenCZ: T. ház! Én ugy hiszem, a felhozott indítvány magában nagyon igazságos, de ki nem vihető. Ez is ugyanabban a nehézségben szenved, hogy a kijátszásnak tág tért nyit.
