Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julins 6. 1868.) 299 ható-e vagy nem?jelenleg véleményt adni képes nem vagyok; hanem azt kívánnám, hogy ezen kérdés oly módon intéztessék el, a mint az ügy fontossága és az ország szüksége kívánja. Mint mér volt szerencsém az imént mondani, azt hiszem, a miniszter urnák igen sok foglalatos­sága lévén, nem ért rá annyi időt fordítani e kér­désre, a mennyit kellett volna; de miután a jövő esztendőben sem lesz több 12 hónapnál, nem látom át, hogyan lesz azt képes a jövő esztendei 12 hó­napban elvégezni, a mit ez évben 16 hónap alatt nem tehetett; azért én azt óhajtanám, hogy ezen igen nagyfontosságú ügynek megállapítása egy, a ház által kiküldendő kis számú bizottság által tör­ténjék, természetesen a minisztérium hozzájárulá­sával, és ezen bizottság szakértő férfiakat idézvén maga elé, a megyékkel, városokkal magát érintke­zésbe tevén, dolgozzon ki és nyújtson be a jövő évi ülésszak alatt oly javaslatot, mely alapul szolgáljon a pénzügyminiszter által előterjesztendő törvényjavaslatoknak. A mi az 1-sö szakasz 2-ik kikezdését illeti, hol a szabályoknak megerősítése kívántatik az 1870-ik év végéig, megvallom, csodálom, hogy iiyen kívánat terjesztetik a ház elé a kormány ré­széről, midőn épen a kormánypárt legjelesebb ve­zérférfiai csak néhány nap előtt azt vitatták, hogy nincs egyik törvényhozásnak joga a másik tör­vényhozás kezeit megkötni. Én ugyan akkor sem fogadtam el ez állítást átalánosságban, mert azt tartottam és tartom most is, hogy minden tör­vény a jövőre alkottatik és nem a jelenre : hanem igen is elfogadom azt, mert a törvény egyenesen parancsolja ,. hogy az adókérdésekben csak egy évre határozhasson a ház. Jelenleg a ház előtt van az 1868-ik évi adókivetés; tehát törvény szerint a jelen törvényjavaslatban a ház csak az 1868. év végéig határozhatja meg, hogy mi­lyen legyen a behajtandó adó és a beszedésére vonatkozó szabályok. [Balról helyeslés.) Ha még ez ülésszak alatt elő fog terjesztetni a jövő évi költ­ségvetés, a mint azt az 1848. IV-ik és 1867. X. t. czikkek kívánják, akkor, ha szükségesnek találja, majd a ház a jövő 1869. évre is kiterjesztheti; de hogy már jelenleg 1868 , 1869. és 1870-re is ki­terjesztessék, azt a törvény s a parlamentalis szo­kásokkal ellenkezőnek tartom. Azért ezen pontot oda kívánom módosítani, hogy ezen szavak: „a jövő 1870-ik" helyett : „a folyó 1868 ik" szavak tétes­senek. Ily értelemben tett módositványomat van szerencsém a t. háznak benyújtani. Csengery Imre jegyző (olvassa Simonyi Ernő módositványát.) Ghyczy Káímán: T. ház! Azon egyik inditványra nézve, melyet előttem szóló t. bará­tom Simonyi Ernő tett, hogy t. i. ezen 1-ső sza­kasznak rendelete csak a folyó évre terjesztessék ki, szükséges megjegyeznem , hogy az adótörvé­nyekben két tárgy roegkülönböztetendő egymás­tól : az egyik vonatkozik a szabályokra, a me­lyek szerint az adók kivetése, beszedése történik ; a másik az adó tételének meghatározása, vagy is azon összeg meghatározása, mely adó fejében szedendő. Tökéletesen kezet fogok tisztelt barátommal abban, hogy az adótételek meghatározása, az adó összegének megállapítása alkotmányos fogalmak szerint csak egy évre, a folyó évre történhetik. (Átalános hdyeslés.) És e részben elég van téve t. barátom kivánatának, mert a törvényjavaslat 2-ik szakasza világosan mondja, hogy azon összegek, melyek földadó fejébe a szedendők, csak ez évre ajánltatnak meg. Az adó összegének meghatározásától egészen különböző azon szabályok megállapítása, metyek szerint bármely adó, különösen a földadó is sze­dendő. Ezeket, ha ingataggá nem akarjuk minden birtok értékét tenni, minduntalan változtatni nem lehet; ezeket minden évben újból változtatni a nemzetgazdasági fogalmakkal sem egyezik meg; de nem áll az sem, hogy aránytalan hosszas időkre kelljen kiterjeszteni a létező szabályok érvényét, hanem bizonyos időszakra a földadó rendszerének csakugyan állandónak kell lennie. [Átalános helyeslés) Én részemről, nem vonatkozva most a többi nyilatkozatokra, melyek itt előadattak, különö­sen csak arra óhajtok észrevételt tenni, a mit tiszt. Bezerédj képviselő úr előadott. Ha jól fogtam fel az ő előterjesztését, ő azt kívánja, hogy a központi bizottság által javaslott 2-ik bekezdésében az 1-ső szakasznak a helyett : miszerint a minisztérium felhatalmaztatik, hogy a jelenleg gyakorlatban levő szabályokat az 1870. évi deczember 31-ig tarthassa érvényben, az mon­dassák : hogy a minisztérium ezen szabályokat ad­dig tarthassa érvényben, mig az első szakaszban említett kimeritő törvényjavaslatot előterjesztheti. Nézetem szerint ezen változtatás talán nem épen azon eredményt fogná szülni, melyet maga tisztelt barátom ezei indítványának előterjesztése által elérni czélozott: mert ő azt mondja először, hogy ha lehetséges lesz, hogy korábban is már kimeritő törvényjavaslat terjesztessék elő a föld­adórendszer iránt, akkor ezen második bekez­désben kitűzött határidő miatt a törvényhozás nem fog ezen czélszerü javításokról korábban tanácskozhatni és rendelkezhetni. Ez szerintem nem áll: mert az utóbbi törvény mindig meg ­szünteti az előbbenit, és ha lehetséges koráb­ban már, mint ezen kitűzött határidő bekövetke­zik, javaslatot tenni a földadó czélszerü rendezése 38*

Next

/
Thumbnails
Contents