Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

300 CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jtuius 6. 1868.) iránt, a törvényhozás arról mindig szabadon rendelkezhetik ; (Atalános helyeslés) de ha tovább azt mondjuk ki, hogy addig maradjanak ezen szabályok érvényben, mig a minisztérium kimerítő törvényt fog a földadórendszer javítása iránt előterjeszthetni, akkor bátor vagyok kérdeni t. barátomat: hátha még '870. évig sem fogná a minisztérium előterjeszteni az óhajtott törvényjavaslatot, akkor a törvényhozás nem-e előre megállapította volna, hogy mindaddig, azon bizonytalan időig, azon talán sokkal hosszabb időig, mint a mely a törvényjavaslatban ki van tűzve, a, kérdéses szabályok érvényben tartassanak'? En azt hiszem, t. barátom, midőn korábban is óhajt rendelkezni a földadórendszer czélszerü megváltoztatása iránt, épen nem volt azon szándékban, hogy a minisztérium a mostani rendszernek még hosszabb ididg való fentartására felhatalmaztatik. (Ugy vni!) Tessék elhinni, t. ház, ha valamely tárgy nehéz, a földadórendszer gyökeres megjavítása a legnagyobb nehézséggel jár, (Atalános helyeslés) mert azt nem egyedül atalános elvekből kiindulva kell megállapítani, hanem szükséges megismerni az ország különböző részeinek helybeli viszonyait. Ez iránt előmunkálatok és pedig nagyszerű előmunkálatok szükségesek; (Átalá'ios helyeslés) ezt rövid idő alatt kimeritőleg teljesíteni nem lehet. És ha erre hosszabb idő fordittatik, ha azon idő fordittatik e czélra, melyet a törvényjavaslat foglal magában, nem fogom én ezen időt elvesztettnek tekinteni, mert annál alaposabb, annál üdvösebb lehet a reform, mely azon idő alatt, terveztetik és azután javasoltatni fog. (Atalános helyeslés.) Én részemről továbbá még azon véleményben is vagyok, hogy a törvényhozás azon jogát, miszerint az adókról időről időre teljes hatalommal rendelkezhessék, leginkább csak az által tarthatja fen minden alkotmányos országok példájára, hogy az adót, az adó behajtásának szabályait bizonyos időre állapítja meg; és azért igen kérem a t. házat, hogy akár rövidnek, akár hosszúnak méltóztatik találni azon határidőt, melyet e tekintetben a pénzügyi bizottság javasolt és a központi bizottság elfogadott, inkább bizonyos határnapot méltóztassék elfogadni, mint semmi határnapot. (Atalános helyeslés.) Ha a kérdéses szakasz szerkezetében ezen szakasznak két bekezdése között, a mint a központi bizottság által terveztettek, valami ellenkezés, valami stiláris ellenkezés tűnnék ki, akkor azon könnyen lehetne segíteni: jelesen azon esetre, ha Nyáry barátom indítványa el nem fogadtatnék, lehetne mondani azt, hogy az első szakaszba tétessék be mindjárt a kérdéses határnapnak megállapítása. Mondassék pl, ez: „A

1 minisztérium az adórendszernek törvényhozás utján leendő állandó megállapítása iránt kimerítő törvényjavaslatot fog* mielőbb, legfelebb 1870-ik évi deczember 31 -ikéigelőterjeszteni." (Helyeslés.) Azután az én nézetem szerint következhetnék — azon esetre t. i., ha Nyáry Pál barátom indítványa el nem fogadtatnék — azon módosítás, melyet Tisza László barátom terjesztett elő, s melyben kimondatik, hogy még előbb is a legszembeszökőbb hiányok pótlása végett már a most előttünk álló legközelebbi megszavazásáig a jövő évi budgetnek némely részletes javítások a minisztérium által terjesztetnek elő. Azután következhetnék a központi bizottság által javaslóit második bekezdésnek körülbelül ekkénti fogalmazása: „Addig is a minisztérium felhatalmaztatik, hogy a földadó kivetésének, beszedésének és kezelésének módjára vonatkozó, eddig gyakorlatban levő szabályokat, a mennyiben ezen és a folyó évi . . . törvényczikk által meg nem változtatvák, ideiglen érvényben tarthassa." Én részemről a földadórendszer reformjára vonatkozó határidőnek tekintetében hozzájárulok a szakasznak a szerinti megtartásához is, a mint eredetileg indítványozva volt. Egyébiránt ha azt a t. ház elfogadni nem méltóztatik,^ bátor lennék ezen módositványomat ajánlani. (Elénk helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyér: T. aarátom Ghyczy Kárnán előadása után, ugy hiszem, fölösleges lesz a két észrevételre és azzal kapcsolatban levő módositásra bővebben válaszolni. A Bezerédj László t. barátom által tett módositásra nézve én is azon nézetben vagyok, hogy sokkal czélszerübb magát a határidőt a törvényben meghagyni, mint azt onnét kitörülni; ezen határidőnek fentartása azonban nem zárja ki azt, hogy a törvényhozás bármikor, ha czélszerünek véli, idő közben is intézkedéseket tehessen, s változtasson ott, a hol akár a törvényben, akár a szabályokban nevezetesb hiány mutatkozik. Azon javaslatra, melyet Simonyi Ernő képviselő lír tett, azt hiszem, nem szükséges többet válaszolnom, mint hivatkoznom azon fontos és alapos érvekre, a melyeket t. barátom Ghyczy Kálmán hozott fel Simonyi úr ellenében. É tekintetben egészen egyetértek Komárom t. képviselőjével, miután ugy hiszem, hogy a földadó és átaláhan ezen adónál az adóalap megváltoztatása nevezetes és nagy következményeket vonna maga után, miután a földadó emelése vagy leszálitása magára a földbirtok tőke értékére van befolyással : szükséges ennélfogva a behozandó reformot kellő gonddal előkészíteni, hogy az tökéletesb és állandó lehessen. Meg van tehát adva a válasz Simonyi képviselő urnák előadása lényegére. A mi pedig mellékes, rám czélzó észrevételeit, különösen az elfoglaltatásom miatt nézete szerint