Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

298 CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1868.) nél akármi irányban is tovább mennénk; kivált pedig nem tartanám czélszerünek azt, hogy ha a ház törvényben jelenleg is kimondaná, hogy a földadó alapját le akarja szállítani. Magyarország adóbeli jövedelmeinek csaknem két harmad részét azon adó teszi, mely a földadóra vettetik ki, s ennek leszállítása az egész adórendszert megrázkódtatná. Ide járul, hogy minálunk az iparnak és a hitelnek, valamint a tó'kebeli gazdagságnak előmozdításától kell várni magának a földmives iparnak is lendületét és felvirágzását. A földadót leszállítani a nélkül, hog-y a többi adó fel ne emel' O »•' tetnék, nem volnánk képesek; szükségleteinket fedezni pedig szerintem a többi adó fölemelése által sokkal károsabb hatású lenne, mint a földadónak jelenleg ideiglenes meghagyása, mely habár egyesekre nézve elviselhetetlen, átalán azonban tényleg még is elviseltetett; és ha annak alapja ki fog javíttatni, reményem szerint annál inkább elviselhető lesz, minthogy minden törekvéseink és intézkedéseink oda vannak irányozva, hogy a közlekedési eszközök, a hitel és műipar felvirágoztatása által a földnek magám k jövedelme is emelkedjék. Ide járul még azon tekintet, hogy minden más adónemnél vagy legalább a legtöbbnél az adó leszállítása neveli az ipart, és hanem is közvetlenül, de legalább a közel jövőben az adóból beszivárgó jövedelmet is növeli, és pedig azért, mert virágzó és fejlődött ipartól több adó szedhető be, bár kisebb scala mellett is, mint eddig vétetett be; ez azonban a földadónál nem áll, és ennél az egyszer leszállított adó növekvését többé reméleni nem lehet. Ha tehát átalában helyeselhető az, hogy minél kevésbbé kell megadóztatni és terhelni az ipart, ha ez különösen helyes a földmives iparra nézve is, és habár sajnos az oly helyzet, melyben a földadó bizonyos mértéken felül megy: ezen helyzetet mégis elfogadnunk és annak bátran szemébe nézni feladatunk, ha ezt a körülmények megkívánják. Ezekkel ajánlom az általam beadott niódasitványt a t. ház figyelmébe. Símonyi Ernő : T. ház! A képviselőháznak kiváló kötelességei közé tartozik az adó meghatározása, az adó meghatározása oly módon, hogy egyrészt az állam költségeire szükséges összeg bejőjön, de hogy azontúl az adózó se ne terheltessék, se ne zaklattassék. Mindenki elismerte e házban, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat és a benne indítványba hozott földadó olyan, mely rendkívül terhes minden körülmények közt és minden országban ; de terhesebbé válik hazánkban még az által is, hogy az adó kivetése nincsen igazságosan és méltányosan felosztva. Ezen nehézségen szükség tehát mindenek előtt segíteni, s ezen szükséget elismeri maga a miniszter úr is, mert a törvényjavaslat 1-ső szakaszában azt mondja , hogy ez iránt mielőbb törvényjavaslatot fog előterjeszteni. Én részemről megvallom, hogy a „mielőbb* szónak egy kissé tág értelmét látom itt, különösen akkor, midőn a miniszter úr a szakasz következő pontjában oda magyarázza ezen „mielőbb

c<-et, hogy felszólítja a házat, hogy azonnal három évre szavazza meg neki a fenálló adóbehajtási rendszabályokat. Különben is kénytelen vagyok kijelenteni, hogy azon móddal, melylyel ezen törvényjavaslatok a ház elé hozattak, részemről megelégedve nem lehetek. Én hiszem, és annak akarom tulajdonítani ezen hiányt, hogy a miniszter úr teendőinek sokasága nem engedte, hogy bővebben foglalkozzék ezen fölötte nagyfontosságú kérdéssel. Mindig csak ott vagyunk még, a hol voltunk a legelső alkalommal is, hogy tudniillik ismeretlen szabályoknak megszavazása kívántatik tőlünk. Ha a miniszter úr figyelembe vette volna azon, a ház által több oldalról kimondott kívánságot, már amióta ezen kérdés először fölmerült ezen házban, lett volna idő az illető szabályokat kinyomatni és a képviselőház tagjai köet kiosztatni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter! Megvan! (Fülkiáltások a szélső bal oldalról : Nem kaptuk !) Simonyi Ernő : A törvény e részben azt parancsolja , hogy minden évi üléskor a múlt évi számadás beadassék és a jövő évi költségvetés megállapittassék. Én sem a múlt évi számadásokat. sem az évi költségvetést előterjesztve nem látom. Nekünk a miniszter úr azt mondja : szavazzátok meg nekem ezen adókat, a mint megszavaztátok a jövedéki és fogyasztási adókat, majd gondoskodom, hogyan fogom elkölteni : (Igaz! a szélső bal oldalon) mert nincs sem a múlt évi számadás előttünk, sem semmi oly okmány, melyből meg tudnók határozni, hogy a közel 30%-os földadó mennyi jövedelmet fog hozni az országnak, és hogy az államnak mennyi költségre van szüksége. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Régen megvan! Simonyi Ernő : Láttam a költségrészletezésben bizonyos összeget, talán 34 millió telekadót; de hogy mi alapra van az fektetve? annak támogatására semmi okmányt vagy adatot nem láttam : tehát azt positiv alapnak arra, hogy m földadó mennyit fog behozni, nem tekinthetem. Egyébiránt szükséges volna tudni még először azt, mennyire van az államnak szüksége ? és miután sem azt nem tudom, mennyire van szüksége, sem azt, hogy a tervezett adók mennyit fognak behozni ? arra nézve, hogy a földadó leszállít-