Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-255

CCLV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 6. 1868.) 295 Inkey József : T. ház! Somogy vármegyébe kebelezett Surd helység közönsége megbízott egy kérvény beadásával, a melyben a községre 1856-tól 1864. évig igazságtalanul és méltatlanul rá rótt 3847 frt. 17 kr. o. é. adófizetés alól magát felmentetni kéri. Kérem a kérvényt a kérvényi bizottsághoz áttenni és ajánlom azt a t. ház figyelmébe. Elnök í Áttétetik a kérvényi bizottsághoz. Mielőtt a napirendre áttérnénk, engedje meg a t. ház, hogy egy kéréssel járuljak a t. ház elé. A teendőknek roppant halmaza van előttünk; a haza állásának erősítését, védelmi rendszerének megállapítását, szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítását, ugy szintén más igen nagyfontontosságu kérdések eldöntését várja mi tőlünk a haza, és pedig várja sietoleg. {Igaz!) Ezen jogosult kivánságnak csak ugy felelhetünk meg, ha vitatkozásainkban mellőzve minden kitérést, egyenesen csak a kitűzött tárgyra szorítkozunk, (Helyeslés) és ez által eszközöljük, a mennyire csak lehet, a tárgyak sietős befejezését, ez által eszközöljük egyszersmind azt, hogy minél többet tehessünk a haza érdekében. Kérésem ez, és ha ezen kérésem viszhangra talál a t. ház tagjai előtt, szerencsésnek fogom magamat tartani. {Helyeslés.) Napirenden van a földadóról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Mihályi Péter jegyző {olvassa a földadóra vonatkozó törvéngj'avaslat ehö szakaszát 1

J. Zichy Antal előadó : Ezen szakaszt a központi bizottság a t. háznak hasonló tárgyban már hozott határozatához képest felhatalmazás alakjában véli szerkesztendőnek, miszerint az első bekezdés meghagyatván, a második bekezdés igy szólna : „A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a földadó kivetésének, beszedésének és kezelésének módjára vonatkozó, eddig gyakorlatban levő szabályokat, a mennyiben ezen és a f, évi (ez után hozandó) t. czikk által meg nemváltoztatvák, jó'vő 1870-dik évi deczember 31-ig ideiglen érvényben tarthassa." Tisza László : T. ház! Azt hiszem, mindnyájan köszönettel és elismeréssel fogadjuk ezen törvényjavaslat első szakasza első bekezdésének azon igéretét, miszerint a t. pénzügyminisztérium minél előbb tervet fog a ház asztalára letenni, az összes adórendszer czélszerü átalakitása tárgyában; nem kell azonban túlságos szaktudomány ahhoz, hogy átláthasuk, miszerint e kérdésben ama „mielőbb" már magánál a dolog természeténél fogva éveket jelent. Nem lehet czélom, nem lehet czélunk az adózás körüli most sem czélszerü helyze') L4ed az Irományok 251-ik számának I. mellékletét. j tet, katasteri munkálattal egybefüggő minden | aprólékos kérdés megbolygatásával, talán még zavarosabbá, még bizonytalanabbá tenni. Vannak [ azonban a jelen adózási rendszerben oly elvileges tévedések , hiányok, melyeket helyrehozni, azt hiszem, kötelességünk az előtt is, mielőtt maga e rendszer tökéletesen alaposan helyrehozathatnék. Nem akarok kiterjeszkedni arra, hogy igen sok vidéken helytelenül, aránytalanul vannak a termelési költségek felszámítva. Nem akarok kitér jeszkedni arra, hogy sok helyütt oly tárgyak vannak terményekül felvéve, melyek vagy épen nem, vagy katastenleg legalább tekintetbe sem vehető csekély mértékben termesztetnek. Tiszta példaként rövidség kedviért csak az erdők megadóztatására hivatkozom, a mely annyira szembeszökő, hogy azt elhallgatni nem lehet. Ugyanis magában az erdőkkel tul nem terhelt Bihar megyében számtalan az eset, hogy az erdőbirtokos nem 30, nem 50, de 60 százalékot fizet adóképen, sőt Biharban van eset reá — a helyet meg is nevezhetném, s vannak képviselő társaim, kik ezt bizonyosan igazolnák — hogy az erdő nem bírja meg adóját sem, nem hogy még jövedelmet adna birtokosának , ki az adót a regalejövedelemből kénytelen fizetni. Ilyen zavaroknak és egyenetlenségeknek elintézését addig is kötelességünknek tartom, mig az adórendszert egészen átalakíthatnék. Ezen indokból kifolyólag, t. ház, bátor vagyok az 1-ső szakasz 1-ső és 2-ik bekezdése közé a következő szerkezetet ajánlani : ,,Miután pedig az mégis több időt igényelhetne, a jövő évi költségvetésnek előterjesztése alkalmával javaslatot teend (t. i. a minisztérium) azon módok és elvek felől, melyek szerint a katasteri becsű legszembeszökó'bb hiányait ki lehet javítani." Ezután következnék a 2-ik bekezdés, a mint az eredeti szövegben van. (Helyeslés a bal oldalon.) Bezerédj László: T. ház! A pénzügyi és központi bizottság előadása után ezen 1-ső szakasz némileg kétes értelmén segítve van az által, hogy a pénzügyminiszternek felhatalmazás adatik ezen szabályoknak megtartására. Vélekedésem szerint azonban mégis némi összeütközésben van, hogyha a szabályok életben és hatályban maradására határidő tűzetik ki, t. i. 1870-ik évi deczember 3l-e, akkor, midőn azt mondjuk, hogy a minisztérium minél előbb egy törvényjavaslatot terjeszszen elő : mert ebből az jönne ki, hogy ezen szabályokon 1870. deczember 31-ig változtatást nem lehetne tenni. Vélekedésem szerint ezt ugy lehetne megegyeztetni, hogy méltóztassanak azt kimondani, hogy addig is ezek megmaradnak hatályban. Mert mégis furcsa lenne, hogy mikor ezen szabályok megtartására határidő van kitűzve, mégis &minisz-