Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-254
CCLIV. OESZÁGOS ÜLÉS.-Július 4. 1868.) 277 melyekből nagy jövedelmeket gyanítnak: erre nézve, azt gondolom, mindent elmondtam, ha azt állitom , hogy több erdőbirtokosok kérve kínálták erdeiket az államnak ingyen, csak is az adó végett; mások szabadkoztak saját erdőbirtokuktól, és a szomszédra rakták azt, csakhogy szabaduljanak erdejökkel együtt azok irgalmatlan adójoktól. Vannak ugyan, tagadhatlan, némely erdőségek, kivált fenyvesek, melyek még jövedelmeznek; ugyanazért főleg arra szükség figyelemmel lenni az adó kivetésnél : melyek a jövedelmző, és mennyire jövedelmező, és melyek a semmit nem jövedelmező erdőségek? Ez tehát sorsa, t, ház, a fogyasztó vidékeknek ! Miből legyen szabad következtetnem azt, hogy a t. pénzügyminiszter úr elvezettetett azon javaslata által, miszerint az eladási átlagok vétethetnének adó alapul: mert hogy ez alapon a terhet elviselni nem képesek a fogyasztó vidékek, azt a mondottak után jelen szomorú helyzetök is eléggé tanusitja. Igaz ugyan, hogy ezen adóreform nagy részben csökkentené a már előre kiszámitott bevételt, és azon arányban növekednék a deficit, és az okozhatta annak elhalasztását is; e fenyegető vesxélyly el szemben tehát szükség rendkívüli eszközökhöz nyúlnunk, hogy e magunkra halmozott teher alatt össze ne roskadjunk. E rendkívüli eszközök a következők lennének : 1. hogy a nyugdijak szigorúan átvizsgáltassanak, nehogy olyanok is részesittessenek e kedvezményben, a kik arra nem érdemesek: ilyenek például az absolutismusnak volt szolgái, kiket e kedvezményből kirekesztendőknek vélek; 2. hogy a méltányosaknak tálaltatandó nyugdijak, hazánknak ennyire kimerült, ennyire kizsarolt helyzetében, a 300 frt maximumot egyelőre meg ne haladják: mert a nyugdíjazási czélja nem a fényűzés, hanem a nélkülözhetlen élelmezés: például szolgálhat erre a papok nyugdíjazása, mely a 120 frt maximumot meg nem haladja; 3. hogy a 2000 irtot meghaladó államhivatali fizetések felére leszállittassanak: például szolgáljon erre az országos képviselők napidijazása, kiknek még útiköltségeik sem fedeztetnek: mert mi sem ingathatja meg annyira a kormány iránti bizodalmat, mint takarékossági hiánya; 4. hogy a kettős államhivatali fizetések niegszüntettessenek ; 5. hogy minden czimek, legyenek azok világi, egyházi, hivatalos vagy születési czimek, fokozatosan megadóztassanak, kivéve a megkoronázott magyar királyt és családtagjait, s kivéve a tisztelt, tisztelendő és tiszteletes ezimeket, melyek adómenteseknek nyilváníttassanak. A fényűzésről nem szólók, e részben Kurcz képviselő úrral egy véleményen nem lehetek,mert a fényűzés nélkülözhetlen rósz az iparüzlet érdekében. Sőt az úgynevezett cilinderkaíapokat és frakkokat sem rovom meg, melyek a honi viseletet elferditik, kigúnyolják ; de nem rovom meg azért, mert bizom még e hon nemtőjében, hogy a komoly-büszke oroszlán majomtánezra egy könnyen elcsábítható nem lesz. És végre, hogy igen t. pénzügyminiszter úr jeles doctrinájának is elég tétessék, miszerint a teher igazságosan megosztassék, a szerint, mint az mindenki elviselni képes: mellőzhetíen szükségnek tartom a birtoknak fokozatos megadóztatását: mert ha méltányos eljárás volt az 1848. törvényhozás részéről az egyenjogúság kimondása, urbériség megszüntetése^ több efféle üdvös intézkedések: tőlünk az igazság menthetlenül követeli ez adózási nemnek behozatalát, nehogy elhalasztásával vagy pláne elejtésével a nép azon keserű meggyőződésre jöjjön, hogy e házban nem annyira az ő, mint a birtok-aristokratia érdekei képviseltetnek, és bekövetkezzék majd egy választási bellum aliquid habentiumcontramultum habentes: mert igazságtalanság az, t. ház. hogy a szegény ember azon birtokától, melynek termése még saját és családja élelmére sem elegendő, aránylag ugyanazon adót fizesse, melyet a 10, 15 ezer holdas birtokos. Sőt a népnevelést is hasztalan sürgetjük annak anyagi jólléte előmozdítása nélkül : mert a nyomorral küzdő népet nevelni annyit tesz, mint a terméketlen földet javítás nélkül termelővé tenni. Zichy Nándor gr.: T. ház ! Én nem pártolom előttem szólott Beniczky Gyula úr nézetét, miszerint a földadótörvény megállapításába ne ereszkedhessünk a budget megállapítása előtt azért, minthogy nem tudom, hogyan csinálhatna a pénzügyminiszter úr budgetet, ha nem tudná, micsoda adók vannak rendelkezésére, kivált nálunk, a hol minden adónem függőben van. Épen a mi helyzetünk teszi azt szükségessé, hogy a ház előtt legyenek mind a budget, mind pedig az egyenes törvényjavaslatok, a melyek az adókat megállapítják. Előbb ezeken menjünk végig, és aztán állapítsuk meg a budgetet. szem előtt tartva mindig a budget iránt a házzal már közlött szükségletek mértékét, mely iránt privát véleményt már mindenki képezhetett magának. Igaz ugyan, hogy oly tökéletes eljárás, ezen complex helyzetben, nem képzelhető, mint valamely rendes budget tárgyalása alkalmával, részletes adóreformok forogván csak szőnyegen; azonban azt tartom, hogy ez az egyedüli jelenleg követhető és gyakorlati eljárás. A mi előttem szólott Trefort Ágoston képviselőtársunknak azon nézetét illeti, miszerint a földadó és pótlékoknak commassatiója kívánatos és szükséges is: erre nézve nehéz észrevételt tenni ásson szempontból, hogy a külön pót-