Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-254

CCLIV. OESZÁGOS ÜLÉS.-Július 4. 1868.) 277 melyekből nagy jövedelmeket gyanítnak: erre nézve, azt gondolom, mindent elmondtam, ha azt állitom , hogy több erdőbirtokosok kérve kínálták erdeiket az államnak ingyen, csak is az adó vé­gett; mások szabadkoztak saját erdőbirtokuktól, és a szomszédra rakták azt, csakhogy szabadulja­nak erdejökkel együtt azok irgalmatlan adójoktól. Vannak ugyan, tagadhatlan, némely erdőségek, kivált fenyvesek, melyek még jövedelmeznek; ugyanazért főleg arra szükség figyelemmel lenni az adó kivetésnél : melyek a jövedelmző, és mennyire jövedelmező, és melyek a semmit nem jövedelmező erdőségek? Ez tehát sorsa, t, ház, a fogyasztó vidékeknek ! Miből legyen szabad következtetnem azt, hogy a t. pénzügyminiszter úr elvezettetett azon javas­lata által, miszerint az eladási átlagok vétethetné­nek adó alapul: mert hogy ez alapon a terhet elvi­selni nem képesek a fogyasztó vidékek, azt a mondottak után jelen szomorú helyzetök is eléggé tanusitja. Igaz ugyan, hogy ezen adóreform nagy rész­ben csökkentené a már előre kiszámitott bevételt, és azon arányban növekednék a deficit, és az okoz­hatta annak elhalasztását is; e fenyegető vesxély­ly el szemben tehát szükség rendkívüli eszközökhöz nyúlnunk, hogy e magunkra halmozott teher alatt össze ne roskadjunk. E rendkívüli eszközök a követ­kezők lennének : 1. hogy a nyugdijak szigorúan átvizsgáltas­sanak, nehogy olyanok is részesittessenek e ked­vezményben, a kik arra nem érdemesek: ilyenek például az absolutismusnak volt szolgái, kiket e kedvezményből kirekesztendőknek vélek; 2. hogy a méltányosaknak tálaltatandó nyug­dijak, hazánknak ennyire kimerült, ennyire kizsa­rolt helyzetében, a 300 frt maximumot egyelőre meg ne haladják: mert a nyugdíjazási czélja nem a fényűzés, hanem a nélkülözhetlen élelmezés: például szolgálhat erre a papok nyugdíjazása, mely a 120 frt maximumot meg nem haladja; 3. hogy a 2000 irtot meghaladó államhi­vatali fizetések felére leszállittassanak: például szolgáljon erre az országos képviselők napidijazása, kiknek még útiköltségeik sem fedeztetnek: mert mi sem ingathatja meg annyira a kormány iránti bi­zodalmat, mint takarékossági hiánya; 4. hogy a kettős államhivatali fizetések nieg­szüntettessenek ; 5. hogy minden czimek, legyenek azok világi, egyházi, hivatalos vagy születési czimek, fokoza­tosan megadóztassanak, kivéve a megkoroná­zott magyar királyt és családtagjait, s kivéve a tisztelt, tisztelendő és tiszteletes ezimeket, melyek adómenteseknek nyilváníttassanak. A fényűzésről nem szólók, e részben Kurcz képviselő úrral egy vé­leményen nem lehetek,mert a fényűzés nélkülözhet­len rósz az iparüzlet érdekében. Sőt az úgynevezett cilinderkaíapokat és frakkokat sem rovom meg, melyek a honi viseletet elferditik, kigúnyolják ; de nem rovom meg azért, mert bizom még e hon nemtőjében, hogy a komoly-büszke oroszlán ma­jomtánezra egy könnyen elcsábítható nem lesz. És végre, hogy igen t. pénzügyminiszter úr jeles doctrinájának is elég tétessék, miszerint a te­her igazságosan megosztassék, a szerint, mint az mindenki elviselni képes: mellőzhetíen szükségnek tartom a birtoknak fokozatos megadóztatását: mert ha méltányos eljárás volt az 1848. törvényhozás ré­széről az egyenjogúság kimondása, urbériség meg­szüntetése^ több efféle üdvös intézkedések: tőlünk az igazság menthetlenül követeli ez adózási nemnek be­hozatalát, nehogy elhalasztásával vagy pláne elejté­sével a nép azon keserű meggyőződésre jöjjön, hogy e házban nem annyira az ő, mint a birtok-aristokratia érdekei képviseltetnek, és bekövetkezzék majd egy választási bellum aliquid habentiumcontramultum habentes: mert igazságtalanság az, t. ház. hogy a sze­gény ember azon birtokától, melynek termése még saját és családja élelmére sem elegendő, aránylag ugyanazon adót fizesse, melyet a 10, 15 ezer hol­das birtokos. Sőt a népnevelést is hasztalan sür­getjük annak anyagi jólléte előmozdítása nélkül : mert a nyomorral küzdő népet nevelni annyit tesz, mint a terméketlen földet javítás nélkül ter­melővé tenni. Zichy Nándor gr.: T. ház ! Én nem pártolom előttem szólott Beniczky Gyula úr nézetét, misze­rint a földadótörvény megállapításába ne ereszked­hessünk a budget megállapítása előtt azért, mint­hogy nem tudom, hogyan csinálhatna a pénzügy­miniszter úr budgetet, ha nem tudná, micsoda adók vannak rendelkezésére, kivált nálunk, a hol min­den adónem függőben van. Épen a mi helyzetünk teszi azt szükségessé, hogy a ház előtt legyenek mind a budget, mind pedig az egyenes törvényja­vaslatok, a melyek az adókat megállapítják. Előbb ezeken menjünk végig, és aztán állapítsuk meg a budgetet. szem előtt tartva mindig a bud­get iránt a házzal már közlött szükségletek mérté­két, mely iránt privát véleményt már mindenki képezhetett magának. Igaz ugyan, hogy oly tö­kéletes eljárás, ezen complex helyzetben, nem kép­zelhető, mint valamely rendes budget tárgyalása alkalmával, részletes adóreformok forogván csak szőnyegen; azonban azt tartom, hogy ez az egye­düli jelenleg követhető és gyakorlati eljárás. A mi előttem szólott Trefort Ágoston kép­viselőtársunknak azon nézetét illeti, miszerint a földadó és pótlékoknak commassatiója kívá­natos és szükséges is: erre nézve nehéz észre­vételt tenni ásson szempontból, hogy a külön pót-

Next

/
Thumbnails
Contents