Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-254

278 CCLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Juras 4. 1868.) iékok behozatala magában kétségkívül a szükségből eredett hibás eljárás. Azonban, hogy ezen pótlékok jelenleg mind és még nagyobb mértékben commassáltassanak, mint az a jelen törvényben ngy is már javaslatba hozatik, annál kevésbbé lehetne megnyugtató, minthogy ezen pótlékok egyikét úgyis csak múlékony természetűnek tekinthetjük. Én még az adó kivetésében a commassatio elvét sem tartom jelenleg alkalmazandónak, épen azért, minthogy az egész földadó alapját sem tartom jelenleg biztosnak, már csak azért sem, mert catastralis alapja felette hiányos. Minden változtatást tehát azon időre vélek helyesen föntartandónak, midőn majd a dolog teljesebb ismeretével fogunk birni. Osztozom azon nézetben, hogy a földadónak mindig mérsékeltnek kell lennie; és hogy azon irány, melyet Trefort képviselő' úr kijelöltetni kivan, csakugyan szem előtt tartandó, kívánatos. A mi az előttem szóló Pap Simon képviselőtársunk nézeteit illeti, én őt az általa elfoglalt térre nem követhetem : mert abban magam még a részletezésnek sem vagyok barátja, mely ily átmeneti törvényben csaknem lehetetlen. Én azt tartom, hogy az előttem fekvő törvényjavaslat sokkal több részlettel foglalkozott, mint a mennyit meg bir világosan fejteni. Nem tartok attól, hogy a magyar nép kiválólag pártolja azon elvet, hogy minél több földbirtoka van valakinek, annál nagyobb adó vettessék ki rája. Nézetem szerint ezen elv a Baját elvével jő ellenkezésbe. De nem is fogja szeretni senki, hogy vagyoni gyarapodásának útja a törvényhozás által korlátol tassék. Földbirtokát mindenki gyarapítani kívánja, mindenki sorsát javitani igyekszik: ez a köz és magán gazdaság éltető eleme, melyet lesilányitani aligha tanácsos. (Helyeslés) T. ház! Én magam azon elvet elfogadom, hogy a földadóra nézve törvényt kell hozni; azonban azon nézetből indulok ki, miszerint kívánatos lenne ezen törvényben csak a szükségesekre szorítkozni. Szükséges kimondani azt, hogy a jelenlegi kivetés mekkora legyen ; és azt is, hogy a földadóra nézve az eddigi gyakorlatot és állapotot fentartatjuk egyelőre. Nem pártolhatom azonban ezen törvényjavaslatnak arra kiterjesztendő elvét, miszerint magát az adó alapja körüli eljárást is meghatározza. Nem helyeselhetem ezen elvet azért, mert tartok attól, hogy általa csak a zavarokat neveljük és kétségessé teszszük a helyzetet, ahelyett, hogy azokat elenyésztetnó'k. Ha azt akarjuk, hogy ezen törvényben mind az foglaltassák, a mi életbe vágó, a mi tehát törvény, és nem csak gyakorlat és utasítások által intézendő: akkor ezen törvény nem foglalná mind azt magában, a mit magában kellene foglalnia. Szerintem az 1. szakasz 2. fejezete: „a földadónak kivetése, beszedése és kezelésének módja* ezen kifejezés maga nem világos. Kivetés alatt mit lehet érteni, ha nem azt, hogy a cataster alapján azt mondjuk, hogy ez évben például 29 és 46 százalék fog minden egyes holdra kivettetni és részletesen kirovatni. Ha azonban csak ezt értjük a kivetés alatt, akkor igen sok, a mi a törvényben meg volna határozandó, nincs e törvényben meghatározva. Én igenis tudom, hogy kivetés alatt többet ért a gyakorlat, és többet értenek az erre vonatkozó í endszabályok ; azonban terminológiával kell élnünk. A jelen törvény rövid és hézagos volta mellett azt magában nem foglalhatja, azt nem birta megállapítani. A törvényben használt szavaknak világos és magából a törvényből megmagyarázandó értelmezése nélkül azonban a törvény világos nem lehet. Nem kivánom a jelen törvény szövegéből továbbá is ezen állitásomat ez alkalommal igazolni. Meg fogja azt a részletes tárgyalás mutatni. Ezen nézetből fogom fel az előttem fekvő törvényjavaslatot, és abból fogom a részletes tárgyalást kisérni. Elfogadom tehát magát azon elvet, mely ezen törvénynek is alapelve, hogy földadótörvényt hozzunk; nem helyeslem azonban az elv azon árnyalatát, miszerint ez alkalommal már per excerpta határozatokat hozzunk, másokat pedig, hasonló fontosságuakat, némileg indemnity utján bizzunk a kormány intézkedésére. (Tetszés jobb jelöl.) Szontagh Pál (nógrádi): T. ház! Midőn előttem szóló gyomai képviselőtásunkat és barátomat szólani hallottam a földadóról, azon véleményben valék, hogy azon nézetet, vagy legalább azon következtetést fogja ezen argumentatióbó 1 kivonni, mely Nógrád egyik képviselőjének javaslatát elfogadhatónak ajánlja. Tudom jól, hogy a t. gyomai képviselő úr — és ezt pénzügyi bizottsági tapasztalataimból tudom — minő véleményben van a földadó iránt. Ha már most ezekhez hiven annak alábbszállitását kivánja javaslatba hozni, nagyon természetes, hogy szükséges volna nézetem szerint tudnia, különösen a jelen concret esetben, a Magyarországot érdeklő esetben, hogy miből áll tehát azon elkerülhetlen szükségkép kiadandó összeg, mely javaslatba tétetik. Jól tudom én azt, t. ház, hogy ez őszinte nézete a gyomai képviselő urnák a földadóra nézve ; és fölhozhatnám azt is, hogy ha már a békési rónán elviselhetlen a földadó, mellőzve azt, hogy elvileg is kárhozatos már a magas földadó: mit szóljanak akkor a hegyes vidék vagy más megyék fensikjainak lakói, hol az adózási viszonyok