Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-254
« CCLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 4. 1868.) 273 gok megrövidíttettek, határozatilag jogukat visszaadta, így történt Szamos-Ujvár és Ebesfalva városokkal; igy történt épen ezen országgyűlés folyama alatt Naszód vidékével. Ezeknél fogva Kraszna megye kérelmét bátor vagyok benyújtani. Elnök: A kérvényi bizottságnak fog kiadatni. Simonyi Emö: T. képviselőház ! A múlt napokban itt felmerült tárgyalásokból és a belügy-, illetőleg igazságügyminiszter urak válaszaiból és felvilágosításaiból az tűnt ki, hogy a királyi tábla előtt a kormány nevében magános emberek ellenében hütlenségi kereset indíttatott. Az ily körülmények között, t. képviselőház, azt hiszem, hogy mindnyájunknak egyforma kötelessége az, hogy felügyeljünk arra, vajon az ily esetekben a kormány nevében egyes emberek ellen ítélő bírák törvényes és rendes birák-e? Az 1848-iki III. törvényczikk azt mondja, mikép az 1867-ik VII. törvényczikk által módosítva van, hogy: „ő felsége a végrehajtó hatalmat a törvények értelmében függetlenül magyar minisztériuma által gyakorolja és bármely rendeletei, parancsolatai, határozatai, kínevezései csak ugy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő miniszterek egyike által is aláírattak." Ennélfogva azon interpellatiót kívánom intézni az igazságügyi miniszter úrhoz, mondja meg az igazságügyi miniszter úr a háznak, vajon a királyi és hétszemélyes tábla birái a törvény s jelesen az 1847 — 48. III. törvényczikk által megkívánt miniszteri ellenjegyzet: mellett lettek-e ezen bírói tisztökre s illetőleg méltóságukra kinevezve? Elnök: Ezen felszólítás az igazságügyi miniszter úrral fog közöltetni. A felső ház üzenete vár reánk. Nyáry Gyula b. főrendi jegyző (az elnöki szék elé áll): Mélt. elnök úr ! Tisztelt képviselőház ! Kiküldetésemhez képest van szerencsém jelenteni, hogy a ser-, czukor-, szesz-, hus- és boradóról, valamint a lottó- és dohányjövedékről, végül pedig a fémjelzésről szóló törvényjavaslatok a felső házban érdemleg tárgyaltatván, a főrendek ezen alkalommal a t. képviselőház határozataihoz készséggel hozzájárultak. Erre vonatkozólag van szerencsém az illető jegyzőkönyvi kivonatokat tiszteletteljesen kézbesíteni. Elnök : Fel fognak olvastatni. Mihályi Péter jegyző (olvassa a főrendi ház jegyzökönyvének kivonatát.) Elnök: A t. ház tudomásul veszi a felső háznak hozzájárulását e törvényjavaslatokhoz, és azokat a szokott módon a kormánynak át fogja adni, hogy a szentesítést annak módja szerint kieszközölje. Nem levén senki, ki szóljon, a napirendre kitűzött tárgy a központi bizottság jelentése az KBPV. H. KÁPLÓ. 188 s / 8 . vin. egyenes adókról. Zichy Antal előadó úr fog jelentést tenni. Zichy Antal épen jelen nem lévén, mig megjő, addig talán felolvastathatnék a pénzügyi bizottság jelentése ? (Helyeslés.) Mihályi Péter jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését a földadóról, aztán a földadóról szóló törvényjavaslalot 1 ). Zichy Antal előadó: A központi bizottság a felolvasott törvényjavaslatot átalánosságban a tanácskozás alapjául elfogadja. Elnök: Miután a központi bizottság ezen törvényjavaslatot átalánosságban a tanácskozás alapjául elfogadta: méltóztassanak nyilatkozni, van-e rá valakinek átalánosságban észrevétele? BeniCZky Gyula: T. képviselőház ! Átalánosságban az egyenes adók tárgyalásához akarok szólani. (Hallink!) Privát háztartásnál első kérdés: mennyi a jövedelem ? és csak ehhez mérve kell és lehet helyesen a kiadásokat meghatározni. Az államháztartásokra nézve megfordítva áll ez: ezeknél első teendő az elkerülhetlenül szükséges költségek megállapítása, s csak ennek megtörténte után lehet helyesen a bevételeket, illetőleg az adókat, a szükséglethez képest szabályozni és meghatározni. Ezen elvből indulva ki, én az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslatokat a költségvetés megállapítása előtt tárgyaihatóknak sem tartom. (Helyeslés bal felöl.) Az én nézetem szerint már incorrect eljárás volt az is, hogy a költségvetés megállapítása előtt az indirect adók tárgyaltattak és elfogadtattak ; azért én azokhoz szavazatommal nem is járultam: annyival inkább nem, mert az én meggyőződésem is az, hogy az nem volt egyéb, mint törvénybe igtatása mind azon, absolut hatalommal életbeléptetett rendszabályoknak, melyekről húsz évig párt- és nézetkülönbség nélkül hittük és vallottuk mindnyájan, hogy azok nem csak az ország anyagi érdekeinek felvirágzását gátolják, de egyszersmind a nemzet közerkölcstelenedését is előmozditják. (Igaz! bal felöl.) Ha már az ország az indirect adóból befolyó jövedelmeket nem nélkülözheti, adtunk volna hosszabb, az év végéig terjedő indemnityt a kormánynak; utasítottuk volna oda, hogy jövőre a nemzet természetével és szokásaival kevésbbé ellenkező rendszabályokat terjeszszen a törvényhozás elé. De már ezen tul vagyunk. Bocsánatot kérek e kis eltérésért. Az indirect adók tárgyalása alkalmával lett volna módom és alkalmam ezeket elmondani; de miután ugy az osztályülésekben, mint privát körökben is meggyőződtem arról,, hogy ezen meggyőződésem még elvtársaim átalá') Lásd az Irományok 251-dik számát aztán e szám I. mellékletit. 35
