Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-254

274 CCLIV. ORSZÁGOS Üí nos támogatására sem számithat: inkább hallgat- j tam; de most, midőn az egyenes adókról, sőt azoknak nem kis mérvben fölemeléséről van szó: nem hallgathatok. T. képviselőház! Én azt merem állitani, hogy azon képviselő, ki a már most is túlságos adók felemelésére szavaz, mielőtt meg volna határozva, s igy tudná, hogy ezen adók hová fordittatnak ; hogy azon képviselő, ki oly adófölemeléseket fogad el, melyekről egyelőre fel sem lehet számítani, mily felemeléseket foglalnak magokban, mint például az uj házbéradó: az nem él, hanem visszaél jogával ; (Helyeslés a búi oldalon, élénk ellenmondás jobbról és középen) nem tehet eleget azon kötelességének, mi czélra és átalában miért szavazta meg a súlyosbított és fölemelt adókat. Azon várható, de már fatális phrasissá vált ellenvetéséről a túloldalnak, hogy ezen országgyűlési ellenzék a kormányzás lehetőségét akarja megakadályozni, alig tartom szükségesnek megjegyezni, hogy miután a közvetett adókra már törvény alkottatott, miután a kormány az egyenes adókat fel van hatalmazva szeptember 30-ig behajtani, miután megvagyok győződve arról,hogy ha szükség lenne, ezen országgyűlés ellenzéke hajlandó volna ezen indemnityt még ezen év végéig is kiterjeszteni: ezen ellenvetésnek semmi értelme, semmi alapja nincs. (Ellenmondás jobbról, helyeslés balról.) Hogy a költségvetést a kormány miért nem akarja tárgyalni, én nem tudom. Azért-e, mert maga is érzi annak annyira hiányos voltát, hogy az tárgyalás alá is alig vehető? azért-e, nehogy most a közösügyes boldogság mézes heteiben ország és világ előtt kézzelfoghatólag be legyen bizonyítva, hogy mindaddig, mig az 186j-ki közösügyi törvények törvényhozás utján meg nem változtattatnak , a delegatio intézménye megszüntetve nem lesz, a magyar országgyűlés nem egyéb tartományi gyűlésnél, {Elénk ellenmondások. Helyeslés balfelöl) mely az ország roppant adójának alig egy harmada felett rendelkezhetik ? azért-e, hogy még egy kis ideig eltitkolva maradjon . . . Pulszky FerenCZ : Itt nem titkolnak el semmit! BeniCZky Gyula: ... hogy Magyarországnak még akkor is deficitje lesz, ha ezen eddigelé elviselhetleneknek vallott adók tetemesen súlyosbittatnak és emeltetnek ? Történhetik hivatkozás arra, hogy más alkotmányos országokban is szokás néha egyes adónemek felett határozni, mielőtt a költségvetés meg volna állapitva. Erre nézve azt vagyok bátor megjegyezni, hogy azon országokban, melyekre hivatkozás történhetik, eddig már évtizedek, néha évszázadok óta rendesen megállapíttatik évenkint a ÉS. (Július 4. 1868.) költségvetés, mig nálunk ez az első megállapítandó költségvetés. Azon országokban, melyekre hivatkozás történik, az ország adójának minden fillére az ország saját érdekében és szükségleteire használtatik föl, mig nálunk az adóknak igen nagy része oly czélokra fordittatik, melyekből másnak nagyobb haszna van és volt mindig, mint magának Magyarországnak. Azonban tovább nem akarom a t. ház türelmét fárasztani; csak még egyszer ajánlom, hogy az egyenes adókról szóló törvényjavaslat tárgyalását méltóztassék elhalasztani azon időre, midőn már az országos költségvetés tárgyalva és megállapítva lesz. (Helyeslés bal felöl.) Trefort Ágoston : Valódi calamitásnak tartanám, ha a kormány még tovább is az indemnitás alapján vezetné a financziát. Örömmel látom tehát, hogy végre adóügyeink rendezéséhez fogunk. Ami átalános politikánkat illeti, e térre nem fogom követni az előttem szólott képviselő urat; hanem azt bátran mondhatom, hogy mi lelkiismeretünkkel tisztában vagyunk és átalános politikánkról minden perezben az ország előtt számolni készek vagyunk. (Helyeslés a jobb oldalon.) Áttérve most magára a napirenden levő tárgyra, engedje meg a t. ház, hogy becses idejét néhány perezre a földadó átalános tárgyalásával igénybe vehessem. (Halljuk!) Ha a földadót Magyarországon a földadóval más országokban összehasonlítjuk, sajnosán meg kell vallanunk, hogy a földadó nálunk rendkívül terhes. Ez oly baj, melynek oka teljességei nem a pénzügyminiszter, sem a mostani törvényhozás: ez előbbi szomorú politikai viszonyainknak szükséges következménye. (Ügy van! a jobb oldalon) Azon állitásom ilJustrálására, hogy a földadó igen terhes, szabad legyen nekem egynehány adatot idéznem. (Halljuk!) Ha a térmértéket hectar-okra s a pénzt frankokra reducáljuk, Magyarországon egy hectarra esik 3 franc 31 centimé, Würtembergában 2 franc 41 centimé, Bajorországban 2 franc, Poroszországban 1 franc 52 centimé, Schweiczban 26 centimé, Nagybritanniában 1 franc 30 centimé. Ha az egész földadó a népességre elosztjuk, ugy egy lakosra Magyarországon esik 6 franc 29 centimé, Belgiumban 4 franc 3 centimé, Bajorországban 2 franc 92 centimé, Poroszországban 2 franc 10 centimé. Ily magas földadó természetesen nem csak gazdasági, hanem erkölcsi tekintetben is igen rósz hatást gyakorol, mert devalválja e földbirtok értékét, hátráltatja a gazdasági előhaladást, sőt a jogérzést nagyobb mérvben sérti, mint bár mely más igazságtalan adó, mert a gazdasági üzlet természeténél fogva, mely bizonytalan, költséges , fáradsá-