Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-241

CCXLL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 17. 1868.) 19 Horváth LajOS jegyző (olvassa a fórvényjavaslatot a sójövedék tárgyában 1

J. Kerkapoly Károly előadó (oh ássa a központi bizottság jelentésének a sójövedékröl szóló törvényjavaslatra vonatkozó részét 2

). Elnök: Kérném most a IX-dik osztály külön véleményét is felolvastatni, mielőtt az átalános tárgyalás megnyílnék. Horváth Lajos jegyző (olvassa a IX-dik osztály külön véleményét a sójövedéki törvényjavaslatról ~°). BÓniS Sámuel t T. képiselőbáz! Nem czélom a szőnyegen forgó törvényjavaslat létrejöttét gátolni; nem czélom, mert hosszas idő óta ugy szólván ezen törvényhozás alatt ez az első alkalom, melyben a törvényhozásnak útja nyílik a népen valamit segíteni. Ennélfogva kijelentem, hogy e tekintetből én ezen törvényjavaslatot a részletes tanácskozás alapjául átalánosságban elfogadom. Azonban engedjék meg a t. ház tagjai, hogy a mennyiben ezen törvényjavaslat a só árának megszabásánál eddig gyakorlott módoktól némi részben eltér: átalánosságban reá ezen tekintetből némi észrevételeket tegyek, hogy ha lehet, jövőre. midőn majd a törvényhozás ezen ideiglenes törvényt megváltoztatja, a régi mód követtessék. Eltér, mondom, a régi módtól: először, mert az előtt a hazában a só meghatározásánál mindenhol egyforma árt szabtak apáink. És ezt nem ok nélkül tették: mert midőn az állam egy primae necessitatis czikket kénytelen gazdasági szempontból monopolizálni, akkor szükség, hogy gondoskodjék arról is, hogy ezen primae necessitatis czikket, ha lehet, a hazának minden vidékén , a hazának minden lakosai egyforma áron megszerezhessék. De nemzetgazdasági szempontból is czélszerü ezen intézkedés. Mert midőn a föld megadóztatásánál a hazának minden részében egyforma rend követretik: igen természetes dolog, hogy a a föld növelésére szükséges marha tenyésztésének akadályokat egyik vagy másik vidékén az államnak tenni nem lehet; sőt ha akadályok léteznének, azokat az állam elhárítani köteles. Különbözik a törvényjavaslat itt a só árának meghatározásánál magát az ár meghatározását és módját illetőleg is. Elvitázhatlan joga magának a hazának megállapitani a só árát. Ha nem csak a jelenre, de a jövendőre is ezen törvényjavaslatban most gyakorlatba vett mód követtetik, akkor a hazának joga csak oda reducáltatik, hogy a minimumot fogja a ház meghatározni, különben pe') Lásd az Irományok 243-dik számának I. mellékletét. 2

J Lásd az Irományok 244-dik számát. a

) Lásd az Irományok 24G-dik számát. dig a kormánynak tág tér nyittatik a só árát tetszése szerint emelhetni. Mert egy paragraphusban itt az mondatik, hogy a szállítási és mellékes költségeket a kormány veti a nemzet által meghatározott öt forintnyi minimumhoz a vidék távolabb vagy közelebb fekvéséhez képest. Ez már a kormánynak oly tág mezőt ,nyit, mely felül haladja a törvényhozás jogát. En ugyan parlamentális kormányzatnál ettől már ugyan nem aggódom, de még- is ha lehet, kikerülném mindenütt a felelősség alkalmazását az által, hogy a nemzet maga positiv határozott törvényeket hoz: azért erre jónak látom positiv határozott törvényt hozni. Annálfogva, mondom, elfogadom ugyan ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául; h:inem figyelmeztetem a házat, hogy jövendőre nézve méltóztassék a kilenczedik osztály külön véleményét határozatkép elfogadni. Ezen külön vélemény vissza fogja vinni a dolgot a régi szokott módra, és ezen külön vélemény mellett az ujabb kötelékek szem előtt tartása lehetséges lesz a minisztériumnak, és a törvényjavaslatot azok szemmel tartása mellett terjesztheti a ház elé. Berzenczey László: Az átalános vitában ezen előttünk fekvő sójövedéki törvényjavaslat tárgyában nem vevék részt: a részletes tárgyalásra iratám fel magamat, annyival is inkább, mert nem vagyok tisztában azzal, hogy mikor beszélünk itt átalánosságban vagy részletben, minthogy mindezen adónemek körüli törvényjavaslatok csak részletei az államköltségvetésnek, mely pedig még mindeddig nem került szőnyegre; szóval mi ezen budget-épületnek minden ablakain ki- és beszökdécselünk, mintegy félve még csak kopogtatni is az ajtón, annál kevésbbé merészelvén azt benyitni. Ilyen dolgot ugyan senki sem látott, hogy mielőtt tudnók, mire mennyi költség kell? egymásra szavazzuk meg hatra vakra a különféle adónemeket. De mit is beszélek átalános költségvetésről? Mindig elfeledem, hogy annak legnagyobb része a delegatióhoz tartozik, meg aztán a pénzügyminiszter úr minden ezen tárgy körüli törvényjavaslatot az előleges osztrák minisztériummal történt kiegyezkedés folytán terjeszt és terjeszthet elénk, és miután ezen két phasison átment a dolog, következünk mi, a harmadik vagy magyar törvényhozás. És vannak még is, a kik hiszik, hogy mi önállólag alkotjuk törvényeinket. Legyenek önök méltányosak tekintetbe venni jelenlegi helyzetemet: mert nem lehet száműzetésem hosszú éveit ignorálni. Vannak sokan az itthon ültek közül, kik szeretik mondani, hogy a mi emigratiónalis életünk a hazára nézve alvás volt; ám legyen, nehéz kinos álmák ; de higyék el önök, hogy legkínosabb a hazatértünkkel történt fölébredés. Épen 20 éve telik ezen napokban, és éber 3*