Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-252
CCLII. ORSZÁGOS ULES. (Jnlins 1. 1868.) 251 teriumhoz, mely tagadás alakjába van foglalva. 0 t. i. kétségbe vonja a belügyminiszter úr azon állitását, hogy Asztalos szónoklata lett volna közvetlen oka a félegyházi zavaroknak. Erre nézve tartozom azon felvilágosítást adni, hogy Asztalos János april 13-ára hirdetett egy népgyűlést az illető hatóságok beleegyezése nélkül, sőt a nélkül, hogy az illető hatóságoknak ezt bejelentette volna; miután azonban korábbi proclamatiói már oly izgalmat gerjesztettek az egész vidéken, hogy zavaroktól méltán lehetett tartani, a félegyházi főbíró alkotmányos és a törvény iránti kötelességének tartotta Asztalos Jánost a kecskeméti törvényhatóság utján felszólitani, hogy az april 13-ára hirdetett népgyüléssel hagyjon fel. Mindamellett Asztalos János april 11-én, tehát két nappal előbb — bocsánatot kérek, nem tudok egész határozottan a dátumra hivatkozni — 11-én vagy 1 2-én. de mindenesetre húsvét hétfője előtt Félegyházán megjelent. A félegyházi pályafőnél nagyobb néptömeg fogadta: ott ahhoz lázitó beszedett tartott, melyben kikelt az országgyűlési majoritás ellen, a melyben kimondotta, hogy nem kell sem stempli, sem frnáncz, sem fogyasztási adó sem statusadósság, stb. ; a melyben hazaárulással vádolta azon képviselőket, kik a G7-iki törvényekre szavaztak. Figyelmeztetve több jelenvoltak által, hogy itt a népgyűlések tartása el van tiltva s hogy izgatásaival hagyjon fel: e felhívásra azzal felelt szónoklata további folyamában, hogy: „jelenjék bár meg az összes nyolcz miniszter, jelenjék meg a császár az összes haderővel, a népgyűlést mégis meg fogjuk tartani." (Mozgás.) Ezeket a hivatalos adatokból van szerencsém a ház elé terjeszteni. Vajon milyen adatai vannak Simonyi Ernő képviselő urnák, arról nem felelhetek; s a nélkül, hogy akár egyik, akár másik forrásnak feltétlen és kizárólagos esalhatlanságot akarnék vindicálni. elégnek tartom egyszerűen arra hivatkozni, hogy mindezen adatok a bíróság előtt forognak, s csak az illető bíróság van és lehet hivatva azokat megbírálni s felettök ítélni. Egy másik kérdést is intézett a't. képviselő úr a minisztériumhoz : vajon mi inditotta a félegyházi bírót Asztalos János elfogatására? Erre igen sok ok forgott fen, a melyeknek elősorolásába nem akarok bocsátkozni, nehogy hoszszas és meddő discussióra alkalmat szolgáltassak; elég egyet felemlítenem: hogy a midőn a félegyházi bírónak felszólítására Asztalos megtagadta az engedelmességet s a tilalom daczára is a népgyűlés megtartása mellett izgatott, már ebben magában ellenszegülés foglaltatik az alkotmányos közegek ellen. (Ellenmondás a izélsö bal Jelöl, helyeslés jobbról.) Már maga ezen dlen.szegük's oly törvényes ok, a mely untig elégséges arra, hogy az, a ki így in flagranti éretik a lazításban a törvényhatóság elleni engedetlenségre, azonnal elfogassék. Hogy egyébiránt az irományokat, melyek ezen esetre vonatkoznak, a kormány nem teszi a ház asztalára, annak oka nem az, mintha a kormány a nyilvánosságtól félne, mintha oka volna a kormánynak tartózkodni ezen irományoknak napfényre bocsátásától; hanem egyedül az. mert azon adatok már most az illető törvényes bíróság, a kir. tábla előtt vannak, s ezen irományokat onnan elvonni s a t. ház asztalára tenni, két nehézséget vonna maga után: 1-ször a per eldöntését halasztaná; 2-or oly kérdésben, a mel}~ felett az illető biróság van hivatva ítéletet mondani, a ház mintegy előzetesen ítélne, a mit tenni nem állhat a t. ház intentiójában. {Helyeslés. Zaj.) Somogyi László: A ház rendéhez akarok szólni. T. ház! Ugy látszik, hogy óhajtandó voli a, hogy valahára az interpellatió iránt tisztában lennénk ; de miután nem lehetünk, miután praecedensekre volt alkalom hivatkozni: engedje meg a t. ház, hogy a most legközelebb lefolyt nyilatkozat és szavazás utján, miután az a kérdés tétetett fel: kivánjuk-e most Simonyi Ernő képviselőtársunk interpellatióját felvenni vagy nem ? a felett szavaztunk, hogy kívánjuk ; tehát mostan jogosítva volt a maga interpellatióját indokolni: én jogosítva érzem magamat a t. házat figyelmeztetni a 35-dik szakaszra, mely azt mondja: ..Elérkezvén a felvéli idő, az indítványozó kifejti indítványát — ez esetben interpellatióját — s a ház szavazás utján elhatározza, ha vajon az inditváiiy. illetőleg interpellatió tárgyalás alá vétessék-e vagy ne". {Derültség. Zaj.) Simonyi Ernő: Neminditványoztatn semmit! Somogyi László : Most tehát az a kérdés : hogy most tárgyaljuk-e vagy nem V (Zaj.) Meglehet, hogy nézetem téves; (Zaj) azonban én azt hiszem, hogy miután Simonyi képviselőtársam indokolta a maga kérelmét, ugy kell ezt a tisztelt háznak venni, mint indítványt, s most kell a felett határoznunk a 35-dik szakasz értelmében, hogy tárgyaljuk-e tovább vagy ne '? Elnök : A 35-dik szakasz, nézetem szerint, itt nem alkalmazható, mert itt a ház tisztán tárgyalást határozott. Csanády Sándor: T. ház! Nem örömest teszem, {De hogy nem! jobbról) de hazám és a nép megsértett egyéni joga. a szen'esitett törvények iránti tisztelet, képviselői állásomból kifolyó kötelességem parancsolják, hogy a Félegyliázán történt eseményeket illetőleg kárhoztatólag nyilat! kozzam a kormány és közegei eljárása ellen. (Felkiáltás'Á-: Okol) 32*
