Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-252
CCLII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 1. 1868) 239 CCLII. OfíSZAGOS ÜLÉS 1868. július 1-sején Gr aj z ág ó Salamon elnöklete alatt. Tárgyai : Ifj. Rud^cs József b. szabadságot kap. Kérvények bemutatása. Stoll Károly a kereszthegyi bánya és hivatalos eljárások, Simonyi Ernő a félegyházi események iránt interpellálják a kormányt, mely is mind a két ügyben aaonnal válaszol. A központi bizottság beadja jelentését a föld- és házadó iránti törvényjavaslatokról. A bélyeg, illetékek s dijak iránti törvényjavaslatnak még függőben maradt 7 dik szakasza kitöröltetvén, többi részei ehhez módosíttatnak. A kormány részéről jelen vannak: Eötvös József b., Gorove István, Horvát Boldizsár, Lónyay Menyhért, Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10' t / i órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Mihályi Péter jegyző úr fogja vezetni. A szólani kívánok neveit Horváth Lajos jegyző "ár jegyzi. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Csengery Imre jegyző (olvassa a június 80-án tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Ha a t. háznak nincs észrevétele, a jegyzőkönyv hitelesíttetik. Ifj. Rudies József b. képviselő egészségi állapotának helyreállithatása végett 6 heti szabadságot kér engedélyeztetni. Megadatik. Liptó megye közönsége a megye részére engedélyezett kedvezményi kősónak nem Gácsországbóí, hanem Máramaros megyéből kiszolgáltatását kéri eszközöltetni. Somogy megyébe kebelezett Kapos-Ujlak községének előjárói és összesen 30 választója a múlt hó 13-án Madarász József képviselő által a község néhány lakosától az 1867-ik törvények ellen aláirt kérvényt, minthogy annak tartalma senkivel sem tudatott, semmisnek tekintvén, ellene tiltakoznak, és ezen tiltakozásukat, valamint az 1867-iki törvényekhez ragaszkodásukat Somssich Pál képviselő és alelnök úr által kijelentetni kérik. Mészáros Sándor és társai, csilizradványi lakosok, a tagosítás utján 1860-ban elvett úrbéri természetű birtokaikat visszaadatni kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Stoll Károly : Múlt évi deczember 30-án beadott interpellátiom 260,000 ft. oly kiadásra vonatkozott , mely, ha elérhető ezélra fordittatik, az államköltségvetés részletezése III. füzetének 228—9 lapján előforduló 10,000 és 48,800 forint kiadás ma nélkülözhető. Óvatos és takarékos kincstári kezelést óhajtva, szárazon, de részletesen irtani le a tényeket, melyeket a szakértőknek tekintetbe kell venni, hogy indokolt választ adhassanak. A t. képviselőház előtt az ügyet csak vázlatban adom elő. A kereszthegyi bányavizek kiszivattyuzására 129 ezer forint áldozattal épített vízvezeték a 81 ezer forintba került vizoszlopgépre nem vezetett elegendő vizet ; a vízhiányt tóépitéssel kellett pótolni, melyre 43 ezer frt kiadatván, a roskadozó gátot 1867-ben át kellett vágni, nehogy a kitörés által szerencsétlenség hozassák a vidékre. Midőn czéltalan kísérletekre czéltalan uj kiadások lettek kilátásba helyezve, 1867. aug. 6-án óvó felszólalást intéztem a t. pénzügyiminiszter úrhoz, és kértem, hogy több pénzt ne utalványoztasson addig, a meddig azon kérdés, létezik-e elegendő viz, mely mint erő bevezettetni szándékoltatik ? biztositható-e a tó ? megfejtve nem lesz. A bányaosztály — a kérdés megoldásán kívül — 6788 frtot utalványozott 50846 — 2146. sz. leiratával. Az építkezés újból megkezdetvén, újból törés történt, mely miatt a később ugy is betiltott építkezéssel feli kellett hagyni. Értésemre esvén, hogy az építkezési körülmények, a helyi viszonyok megbirálására egy bizottság küldetett ki, hogy annak vezetésére Rittinger Péter cs. k. miniszteri tanácsos kéretett fel, folyó évi január 22. levelemmel figyelmeztettem a pénzügyminszter urat , miszerint Rittinger az 1863. cs. k. miniszteri bizottságnak is vezetője volt, hogy ő ezen minőségben a kérdésben forgó nem sikerült építkezéseket, azaz a szakértő építészi felügyelő állítása ellenében az igazgatóság nézetét érvényre emelte, és most hivatva leend saját teremtménye felett ítéletet mondani.
