Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-251
CCLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Janius 30. 1868.) 235 tekét. Különben pedig meg vagyok győződve arról, hogy a t. képviselő urnák, kinek alkalma volt azt tanulmányozni, azon állítása való, hogy a mostani bélyegtörvényeknek sok hiánya van; hanem ezt azonnal megváltoztatni nem lehet; de gondoskodni fog a minisztérium arról, hogy ezen szabályokra nézve is a jövő törvényhozás elé törvényjavaslatot terjeszszen, és akkor a t. képviselő urnák aggályait, kinek e tekintetben szakavatottságán nem kételkedem, bizonyára tekintetbe fogom venni. (Helyeslés.) Csengery Imre jegyző (olvassa a Vállyi János indítványozta uj szakaszt:) „Kétes esetben a legkisebb illeték szabandó meg." Elnök: Kérem azon t. képviselő urakat, kik ezen inditványt elfegadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most kérem azokat, kik el nem fogadják, felállairi. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Csengery Imre jegyző (jBívassa a 30-dik szakaszt, mely szó nélkül elfogadtatik.) Elnök: A t. ház e szerint bevégezte a bélyeg és illetékek, valamint a dijak tárgyában beadott törvényjavaslatot átalánosságban és részletekben, kivéve a 7-dik szakaszt, melynek szövegezésével a központi bizottság bízatott meg újból; miután azonban a központi bizottság mára a szövegezéssel nincs készen, a t. ház engedelmével a 7-ik szakasz, a központi bizottság szövegezése vétetvén alapul, holnap fog tárgyaltatni. Napirenden van Csiky Sándor képviselő úr határozati javaslata. Csengery Imre jegyző (olvassa 1 ). Csiky Sándor: T. ház ! Én kifejtettem indokaimat, a mikor határozati javaslatomat beadtam, s akkor a t. házat arra kértem, hogy a vég szót inditványomra megtehessem. így tehát most, azt hiszem, indokolni határozati javaslatomat nem szükséges. Elnök:A szabályok 35-ik szakasza mondja: „Elérkezvén a felvételi idő, az indítványozó kifejti indítványát, s a ház szavazás utján elhatározza, hogy vajon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy ne." Ennek következtében méltóztassék a képviselő úr jogával élni. Csiky Sándor: T. ház! Midőn a t. ház elé terjesztettem határozati javaslatomat, elmondottam azon indokokat is, a melyek ennek benyújtására vezéreltek, s amelyek abból eredtek, hogy belügyminiszter úr által a hozzá intézett kérdésemre adott felelet fölmerült aggodalmaimat el nem oszlatta. Mik voltak azon okok, melyek az én aggodalmamat továbbra is fentartották ? ugyanazon alkalommal a t. ház engedelmével előterjesztettem. Ha méltóztatnak rendelni, vagy türelme a t. ház*) Lásd az Irományok 248-dik számát. nak megengedi : abban az esetben ujabban azon okokat ismét előadhatom. (Zaj. Halljuk.') T. ház! Nekem abban volt legfőbb aggodalmam, hogy a belügyi országlár úr azt állította, miszerint intézkedésének alapja a régi szentesitett szokásokban gyökerezik, azokban az általa törvényesnek mondott szokásokban, melyeket maga a fejedelem is koronázása alkalmával megtartani magát kötelezi s egyszersmind mások által is hasonlókép megtartatni igéri; tehát, hogy azon szokások második törvény hazánkban, s ehhez képest szokásban volt az előtt, állítása szerint mindig, hogy ha valamely társulat alakult, az a maga alapszabályait a kormány s illetőleg a felsőség elé tartozott terjeszteni, s addig az ideig, míg azok ott meg nem erősíttettek, a társulatok nem alakulhattak, nem működhettek. En megtekintettem, t. ház, hazánknak fenálló törvényeit, igyekeztem végig lapozni azok tartalmát ; de én nem találtam hazám törvényei között egyetlen egyet sem olyant, mely a szabad társulhatási jogot gátlólag korlátolja , melyben az állíttatnék, miszerint társulatba nem szabad lépni a nélkül, hogy a fejedelem vagy annak kormánya engedélyt adjon rája előre és megerősítse azt. De ellenkezőleg azt tanultam ki a törvényekből, mind a coronatiónális törvény 10-dik szakaszából, mind a hármas törvénykönyv 2-dik részének 3-dik pontjából, hogy a szokások hazánkban törvényes erővel bírnak, a melyeknek megtartására maga a fejedelem esküt tenni köteles, de csak az olyan szokások, melyek hosszas gyakorlat utján, a nép akarata által, a népnek világos beleegyezével keletkeznek. Ily módon jöhetnek létre oly szokások , melyek kötelező erővel bírnak; ámde én nem találok rá sok példát a történelemben, hogy a fejedelem vagy annak kormánya Magyarország népét vagy annak képviselő testületét felszólította volna az iránt valamikor, tetszik-e neki a társtilhatási jogról akként lemondani, hogy addig nem társulhatnak, egyéni szabadságukat nem gyakorolhatják, mig a fejedelem, illetőleg kormánya azt nekik meg nem engedi. Tehát, hogy ha ilyen eset, ilyen példa nem létezik, ebből nem lehet kivonni a belügyi országlár urnák, sőt az egyetemes kormánynak azon következtetését , melyet gyakorolt, melyet jogában állónak lenni tekintett akkor, midőn a szóban forgó pesti demokrata kört fegyveres erővel feloszlatni azért rendelte, mert alapszabályainak 3-dik pontját megerősíteni nem akarta; s ehhez képest, mondom, ez volt egyik ok arra nézve, miért nem voltam én megnyugtatva belügyi országlár urnák nyilatkozata által. Tekintettem ezentúl, t. ház, azon gyakorlatot, melyre hivatkozott, nem ugy, mint a törvényben 30*
