Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-241

16 CCXLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 17. 1868.) Elnök: Több szónok nincs fölírva. Lónyay Menyhért pénzügyér: Ha az átalános tárgyalás be van fejezve, méltóztassanak megengedni, hogy a tárgyalás alkalmával elmon­dottakra némelyeket megjegyezzek. (Halljuk!) Ugy hiszem, adandó válaszomban rövid lehe­tek, annyival inkább, miután az átalános tárgya­lás közben kifejlett vita nem forgott azon átalános elvi kérdések körül, melyek a beterjesztett tör­vényjavaslatokban foglaltatnak. Az egyes meg­jegyzések mindazok részéről, kik a tárgyhoz szól­tak, vonatkoztak az egyes törvényjavaslatokra is, s miután fentartották a javaslatok részletes tár­gyalása alkalmával azokat ismételve s bővebben előadni, én is ezen alkalomra tartom fen magamnak a választ; jelenben csak is az átalános észrevé­telekre kívánok válaszolni. Debreczen városa igen t. képviselője azzal kezdé beszédét, hogy nem lehet el nem fogadnia ezen törvényjavaslatokat, melyek az ő Ítélete sze­rint nem helyesek, nem jók, minthogy az el nem fogadás esetében az állam kormányzata megakasz­tatnék, mit ő sem akar, ennélfogva az előterjesztett törvényjavaslatokat a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. T. ház! Hivatkozom azokra, miket az államköltségvetés benyújtása alkalmával volt sze­rencsém elmondani. Én sem mondottam, hogy ezen törvényjavaslatok minden tekintetben meg­ütik a mértéket; magam mondottam, hogy én sem tartom azokat olyanoknak, melyeken javitani ne lehetne, sőt a javítások, az adóreform szükségét én is kiemeltem. Ha azon helyzetben volnánk, hogy most kellene megállapítani összes adózási rendszerün­ket, sokat egészen más alapon hoznék, mint pénz­ügyminiszter, javaslatba. A létező viszonyok szerint ugyanis mi a fel­adat? A feladat az, a mit Debreczen városának érdemes képviselője is mondott, hogy t. i. nem szabad a törvényhozásnak oly módon eljárni, oly­kép intézkedni, minek következtében kormá­nyozni lehetetlen. Ebből pedig az következik, hogy mindaddig, míg idő és körülmények meg nem engedik, az adórendszer gyökeres és czél­szerü átalakítására azon eszközöket kell használ­nunk, melyek lehetségesek és rendelkezésünkre állanak ; tehát míg jobbat teremteni képesek nem vagyunk, azon alapokat kell megtartanunk, me­lyek jelenleg léteznek és lehetségesek. Ez azon­ban koránsem zárja ki azt, hogy a kellő javítá­sok, melyek lehetségesek, már most keresztül ne vitessenek. E tekintetben nincs köztünk tehát eltérés; legfeljebb az, hogy Debreczen városa érdemes képviselője az előterjesztett törvényjavaslatokat roszabbaknak tartja, mint én; de ő is azt hiszi, hogy szükséges azoknak alkalmazása, s én is azt hiszem, hogy azok nélkül jelenben tovább kormá­nyozni nem lehet. A mi már most egyenesen ellenem, mint pényügyminiszter ellen intézett észrevételeit illeti t azokra nézve is válaszolok. Ugyanis hibaként említi, hogy t. i. több hónapi idő alatt mindazon szabályokat és rendeleteket, melyek az adók ke­zelésére vonatkoznak, elmulasztani összeállittatnL Ezen észrevételre szabad legyen felvilágositólag megjegyeznem, hogy ha egyedül csak arról lett volna szó, hogy a jelenben létező szabályok, ugy a mint azok eddig gyakorlatban voltak, elő­terjesztessenek, ennek eleget tenni nagyon egy­szerű lett volna. Legfölebb néhány fordítóról kellett volna gondoskodni, vagy a „Reichsgesetz­blatf'ból ki kellett volna azokat irni. De a föladat nem ez volt; hanem az, hogy ezen átmeneti kor­szakban is behozassanak e szabályokba azon le­hető javítások, melyek a jelen körülmények közt kivihetők. Mire kellett tehát e tekintetben a leg­főbb súlyt fektetni ? Arra, hogy azon javítások, me­lyek az előttünk fekvő törvényjavaslatban a mi­nisztérium által javaslatba hozattak és most tár­gyaltatnak, a szabályokban is benfoglaltassanak \ tehát nem a létező szabályok egyszerű összeállí­tása, de azok czélszerü szerkeztése, az elfogadandó törvények szerinti uj szerkezete volt a feladat, ez pe­dig előleg meg nem történhetett. Egyébiránt méltóztassanak megengedni, hogy az ellenvetés felvilágosítására egy észrevételt tehessek. Az adók kezelésére vonatkozó szabályok nem csak azt foglalják magokban, a mi a törvény­hozás intézkedési köréhez tartozik, de leginkább azokat, mik a törvény végrehajtására vonat­koznak. Méltóztassanak e tekintetben azt is figye­lembe venni, hogy bármely rendezett alkotmá­nyos országban a pénzügykezelés szabályai a törvény mellett léteznek s létezni fognak ezután is. Az adók mértékét , alapját, a behajtás és biztosítási módott átalánosságban és főbb vo­nalakban elvileg a törvény határozza meg.; de vannak ezen kivül még más szabályok is, me­lyek a felelős kormány által adatnak ki: ezen szabályoknak nem szabad eltérni azon főbb elvek­től, melyek a törvényekben foglaltatnak, sőt azok­kal egyezőknek kell lenni. De ha azt akarjuk, hogy rendszeres pénzügyi kezelésünk legyen, ne akadályozzuk a felelős minisztert a törvényekben foglalt elvekkel megegyező intézkedések tételében, sőt a törvény által kitűzött czél elérése végett szabályok kiadásában. Az általam összeállított szabályokban, melyeket bemutattam, mindenki, ki azokat vizsgálni fogja, tapasztalni fogja, hogy azokban a törvényjavaslatban foglalt javítások keresztül vannak vive.

Next

/
Thumbnails
Contents