Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-250

222 CCL.OKSZÁGOS ÜLÉS. (Június 27. 1868.) társam módositványa a 22-dik szakasz keretébe vágott; de ugy vettem ki a t. képviselőház tényleg tanúsított nyilatkozatából, hogy azon nézet, azon elv, a melyet előterjesztett—ámbár megelőzőleg, mert ennek itt ezen szakasznál lett volna helye — elesett. Én is azt akartam felemlíteni, noha talán szabatosabb modorban; de nem akarom a képviselőház idejét rabolni. {Helyeslés) Vállyi János: A különben is felette bonyodalmas és főleg ezért is sok méltatlan tulterheltetésre ürügyet szolgáltató bélyegtörvényben alig van és lehet természetellenesebb és gyűlöltebb, mint ezen szakasz, mely által a családi kegyelet és szentély mind annyiszor, a hányszor és a mikor e szakasz foganatosittatik, a legnagyobb mérvben háborgattatik. Már magában az, hogy egy család, valahányszor köréből egy tagja a halál által kiragadtatván, legmélyebb bánatos érzében szenved, a haláleset felvétele, a hagyaték leltározása és ebből kikerülhetlenül folyó hivatalos eljárásokkal sujtatik s a család tagjaitól nagy mennyiségű fizetés követeltetik épen akkor, a mikor igen sok esetben még inkább anyagi segélyre volna szükségük: mind ez olyan, hogy ennél már jobban, fájdalmasabban alig zaklathat az állam; és épen azért én ezen szakaszt, már beadott módositványom szerint, annál is inkább módosíttatni kérem , mert igen gyakran vannak esetek, sőt különösen kisebb birtokos és szegényebb osztályuaknál,a hol a szüléknél a gyermekek már dolgoznak és segitik a vagyont szaporitni és gyarapitni, tehát már akkor is fizetnek illetéket, midőn a vagyon általok szereztetik , én pedig nem találom helyesnek, igazságosnak, méltányosnak, hogy másodszor is fizessenek dijat vagyonuktól: ajánlom tehát módositványomat a t. háznak figyelmébe. Csengery Imre jegyző {olvassa Vállyi János módosüványát.) „Jelen törvény életbe lépte napjától kezdve szülők, törvényes gyermekek és unokák közt megnyílt örökösödéseknél illeték nem számítandó". Borcsányi János : T. képviselőház! A 22. szakaszra nézve bátor vagyok észrevételt tenni. Azon kedvezményt t. i., mely ezen szakasz szerint egyenes örökösödés esetében a törvényes öröklő gyermekeknek és unokáknak biztosíttatik, kívánom kiterjesztetni a törvénytelen gyermekekre is anyjok utáni örökösödésöket illetőleg. Nem kívánom ezt, t. ház! hosszas indokokkal támogatni, csupán azon egyszerű érvre vagyok bátor hivatkozni, miszerint a humanitás is ugy hozza magával, hogy egy gyermek, kit születési viszonyainál fogva a társadalom erkölcsei úgyis eléggé sújtanak, a törvény által még mostohább bánásmódban ne részesittessék. (Zaj.) Én tehát, t. ház, a 22. szakaszt következőleg kívánom módosítani. „A jelen törvény életbe léptetésének napjától kezdve a szülők és törvényes gyermekek, valamint unokák közt" szavak után : „ugy az anyjok után a törvénytelen gyermek részére megnyílt örökösödés* stb. intézkedést kívánom beigtatni. (Fekiáltások: Maradjon !) Csiky Sándor: T. ház! A bélyegtörvénynek ezen pontját valóban olyannak látom, melyet ha a t. ház és a magas törvényhozás meghoz, az emberiség és társadalom czéljaival homlokegyenest ellenkezésbe jön. Itt arról van szó, hogy ha meghal a férj és a feleséggel együtt birt vagyonban örökösödik a nő, azonfelül, hogy özvegységének súlyos terheit viseli, még súlyosabb nyomást viselni kénytelen. Rá megyén ugyanis az adószedő és azon örökségből, mely örökséget a nélkül is adómentesen sem a férj, sem ő nem birt, örökségi százalékot vesz, így a gyermekektől is, kik hasonlóan gyámság alá kerülnek. {Felkiáltások: Szavazzunk! Zaj.) Kérem a t. házat, legyen csenddel: különben kénytelen vagy ok várni. Mondom, az ily súlyos árvaságra jutott gyermekektől hasonlókép megveszik e százalékot azon örökség után, mely örökség atyjok halála után életök táplálására, nevelésök folytatására lenne fordítandó. És a helyett, hogy az állam segélyezési kötelességében járna el, elveszi tőlök az egy vagy másfél százalékot, kimondva, hogy mennyit tartozik fizetni az örökségi vagyonból; de még utána teszi a második pontban , hogy azon kedvezményt még a természetes, valamint mostoha gyermekekre ki sem terjeszti. Azonban ezekre nézve semmiféle százalékot megnem állapit, és tudja Isten micsoda illetéket szab rajok. Akkor, ha tudnók, hogy mennyi, legalább hozzászólhatnánk. En tehát ezt, mint az állam tisztével és némileg társadalmi renddel és természet szabályaival ellentétben állót, el nem fogadhatom. {Maradjon!) Elnök : Senki sem levén szólásra följegyezve, a kik a 22-ik szakaszt elfogadják, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Horváth LajOS jegyző (olvassa a 23-ik szakaszt) Yállyi János: T. ház! Szabad legyen reménylenem, miután a 20-dik szakasznál a pénzügyminiszter úr figyelmet tanusitott, azt ezen pontnál is meg fogja tenni, s e végett modósitványt ajánlok. Óhajtom, hogy ezen szakasz utolsó előtti és utolsó sora következő változtatás alá jőjön. Ezen szavak: „csak felét fizetik a szabályszerű," hagyassanak ki, és egyszerűen tétessék ez: jynem fizetendő." {Helyeslés) Csengery Imre jegyző (felolvassa Vállyi János módosüványát) Lónyay Menyhért pénzügyőr : Midőn a 20-dik szakasz volt tárgyalás alatt, a legnagyobb