Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-250

CGL. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 27. 1868.) 221 Besze JánOS: Az államnak soha sem sza­bad jövedelmet húzni abból, a mi czélra neki áldoznia kellene. Ilyenek a tudomány, a kegye­leti alapítványok és erkölcsiséget előmozdító áj­tatos hagyományok: ezekből az államnak egy fillért sem szabad nyerni. Ha egyesek találkoz­nak, kik e czélra adakoznak, az államon már ez által ugy is segítenek, mert megkímélik attól, hogy maga adakozzék. Őseink oly kegyelettel viseltettek ily hagyományok iránt, hogy midőn megkívánták más alkalommal a végrendeleteknél az 5 tanút, az ájtatos hagyományokra tett vég­rendeleteknél 3-at is elégségesnek tartottak, hogy ezen szent czél előmozdittassék. Ennélfogva ha már pénzzel nem is segíthetjük, azzal segítsük, hogy adómentesekké teszszük a hagyományokat. Az ellenkezőt méltóságunkkal megegyezőnek nem tartva, a módositványt pártolom. (Helyeslés.) Bezerédj László: Miután korlátolt finan­czialis körülményeinknél fogva a tudományok előmozdítására az ország igen keveset áldozhat, nem tartom méltányosnak, hogy midőn magáno­sok találkoznak, kik e szent czélt előmozditani kívánják, azoknak intentiójából a fmanczia némi­leg hasznot húzzon. Én is azt hiszem, hogy a tett inditvány méltányos, és ennélfogva pártolom. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: T. ház! A jövedelmek, melyek ezen dijakból be szok­tak folyni, ugy is igen bizonytalanok, egyik év­ben többet, másik évben kevesebbet tesznek; min­den esetre azonban az eddigi bevételek szerint ne­vezetesb bevételi tételét képezték az államnak. Mind e mellett magam is helyeslem mind azon t. képviselők indokait, kik azon elvet állították fel, hogy miután ezen adományok és ajándékok oly czélokra tétetnek, melyekhez, ha az államnak pénzügyi állapota kedvezőbb lenne, bizonyosan maga az állam nagyobb mérvben járulna: tehát az indítványozott módosítást méltányosnak tartom és magam részéről is szívesen hozzájárulok. (He­lyeslés.) Azt tartom azonban, hogy akkor e czikket másképen kellene szerkeszteni, ugy t. i., hogy ezen kedvezmény ne csak a hagyományokra, ha­nem az élők közti ajándékokra is terjesztessék ki, mert méltánytalanság volna, hogy a ki már él­tében is e czélokra tettleg adományt tesz, az ily adomány ne részesülne azon előnyben, mely a ha­gyományokra a beadott módosítás szerint kiter­jesztetnék. (Helyeslés.) Ekként kellene tehát, nézetem szerint, ezen szakaszt formulázni: „Tudományi, közoktatási és jótékonysági czélokra tett hagyományok és aján­dékok illetékmentesek". (Elénk helyeslés.) Elnök: Nem tudom, meg kívánja-e a t. ház tartani a szabályokat, hogy mindenekelőtt az eredeti szerkezetre szavazzunk? (Nem szükséges!) Fel fog tehát olvastatni az uj szerkezet. Csengery Imre jegyző (ohassa a módosí­tott szerkezetet.) Elnök: Ez lesz tehát a 20-dik szakasz. (He­lyeslés.) Következik a 21-dik szakasz. Horváth Lajos jegyző (ohassa a fórvény­javaslat 21-dik szakaszát.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Bánó MíklÓS: T.ház! Én a 21-dik szakaszt igy, mint szerkesztve van, el nem fogadom. (Föl­kiálltások: Már el van fogadva !) Nem fogadom el pedig azért, mert nem ismerek adónemet, mely a közerkölcsisóget és a társadalmi viszonyokat any­nyira megsértené, annyira megtámadná, mint épen azon adónem, mely egyenes örökösök, vagy há­zastársak öröklése esetében szokott szedetni. (Fel­kiáltások: Már tvl vagyunk rajta!) Azon kötelék, t. ház, mely egyenes örökösök közt, gyermekek és szülők közt, vagy házastársak közt létezik, a legtermészetesebb. Más részről nincs soha any­nyira kitéve a gyermek a szükségnek, mint épen akkor, midőn szüleitől megfosztatik; és épen ak­kor sújtják ily erkölcsöt megtámadó illetékkel és adóval, mikor a statusnak az ő gj^ámolának kel­lene lennie. Ezt tehát, igy legalább mint szer­kesztve van, el nem fogadhatom, és igy sze­retném a szabályt kimondatni: „házastársak közti örökösödések illetékmentesek". Ha pedig ezt el nem érhetném, akkor nem látom át, hogy legalább egy részre az örökségnek miért ne lehetne illetékmentes, a mint az például a tudományos czél és más jótékony hagyományokra nézve az eredeti szerkezet szerint fenállt, hogy t. i. azok 50, illetőleg 100 frtig illetékmentesek voltak. Ha beláttuk, hogy méltányos, hogy a jótékonysági hagyományok bizonyos összegig kivétessenek az illeték fizetés alól: én azt méltányosnak tartom különbség nélkül, ugy a gyermekek és szülők, valamint házastársak közti öröklésre nézve. Csengery Imre jegyző (olvassa Bánó Mik­lós módositványát): „Egyenes és közös házastár­sak közti örökösödések 100 frtig illetékmentesek. Nagyobb örökösödés esetében is, mely ajelen tör­vény életbe lépte napjától kezdve egyenes örö­kösöknél szülő, törvényes gyermekek, unokák vagy házastársak közt megnyílt, 1 % vagy illető­leg 1%%-nyi illetékbe a 25% rendkívüli pótlék nem számíttatik be". Elnök: Méltóztassanak azok, a kik a 21-dik szakaszt elfogadják, felállani. (Megtörténik.) Elfo­gadtatott. Horváth Lajos jegyző (olvassa a 22-dik szakaszt.) Horváth Döme: Bánó Miklós képviselő-

Next

/
Thumbnails
Contents