Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-250

CCL, ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnnins 27. 1868.) 215 erőszakosság pedig kétféle volt: potentia major et minor; ez pedig hatalmaskodás; ezt tehát igy írnám : a rágalmazási és hatalmaskodás! perekben. Tisza Kálmán: T. képviselőház ! Én a válóperekre nézve, és illetőleg a válóperek bélyegmentessége vagy nem bélyegmentessége iránt kívánok szólani, megjegyezvén egyébiránt, hogy én az eredeti szerkezetet pártolom, és a központi bizottság módosítását, mely áttér egy más tárgyra, részemről el nem fogadom: mert az abban megemlített ügyekre a bélyeget kiterjeszteni nem akarom. Á mi a válópereket illeti, ugy látom, leghelytelénebb volna, mit a törvényhozás tehetne, ha azt tenné, mi egy részről inditványoztatott, ha t. i. azt tennők, hogy kimondanék, hogy a szent szék eló'tt folyó perek bélyegmentesek, a törvényszékek előtt folyók pedig nem bélyegmentesek, mert ez által megzavartatnék a haza lakói közt az egyenlőség, a mennyiben az mondatnék ez által ki, hogy a protestáns hitfelekezetüek válóperei bélyegkötelesek , más hitfelekezetííeké pedig nem. Én tehát ezt egyátaíán a törvényhozás feladatával és magával az 1848-iki törvények szellemével homlokegyenest ellenkezőnek találván, részemről el nem fogadhatom. Az mondatott ennek védelmére, hogy az egyházi törvényszékeket az állam nem fizeti, mig a világi törvényszéket fizeti. Én ugy tudom, hogy azon egyházi törvényszékeknek legnagyobb részét is az állam, és pedig busásan dotálja; tehát ez argumentum azon különbségre nézve nem lehet. Tovább megyek. Fölhozatott e tárgynál azon argumentum is, hogy a szent szék előtt folyó perek legyenek bélyegmentesek, mert ha nem lennének bélyegmentesek, a financzoknak igy vagy amngy kellene eljárniok. Én nem tartom ide tartozó kérdésnek meghatározni azt, hogy a bélyegek befolyása feletti control egyátalában a törvényszékeknél a financzhivatalnokok által miként gyakoroltassék. Ez elő fog fordulni az adó behajtására vonatkozó törvényeknél, és ott én is el fogom mondani felőle nézeteimet; hanem azt tartom utoljára, hogy ha csakugyan megmaradna a szent székek illetékességi köre, épen azon eljárás volna azoknál is követendő, mely minden más törvényszékeknél az országban, és én ebben sem felekezeti, sem egyház sérelmet nem látok, mert a vizsgálat nem az egyházfelekezeti, hanem a bírói eljárásra terjesztetnék ki, melyhez pedig az államnak minden irányban joga van. Különben részemről azt hiszem és reménylem, hogy ezen egész kérdés a legközelebbi jövőben meg fog szűnni, mert fel sem tehetem, hogy a t. ház el ne fogadja a jogügyi bizottság azon javaslatát, hogy minden válóper különbség nélkül a világi törvényszék előtt folyjon le. (Elénk helyeslés.) Erre is csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy én a szerkezetet pártolom szemben azon másik lehetőséggel is —• melyet tán igazoltabbnak ismerek el, mint az előbbit — azzal ugyanis, ha az mondatnék ki, hogy minden válóper ment a bélyegtől: mert ezt a különböző hitfelekezetek közti különbségtétel nélkül kimondhatná a ház; de ezzel szemben is pártolom a szerkezetet, pártolom pedig azért, mert én a házassági pereket nem tekinthetem, mint előttem szólott egyik képviselő úr mondotta, bűnügyi pereknek. Ha a legszabadelvübb szempontból indulunk is ki, a házasságot nem tekinthetjük másnak, ha meg akarunk tőle minden egyebet is tagadni, mint szerződésnek. Az el válási per tehát, a legszűkebb korlátok közé szorítva is a házasság fontosságát, egy az államra nézve is igen fontos szerződés felbontására irányzott per. Már pedig, midőn más, sokkal kevesebb fontossággal biró szerződések felbontására intézett perekben a bélyeget megkívánom , akkor ugyancsak megkívánom ennél is, melyre nézve ugyan óhajtom, hogy az elválás lehető legyen, de azt hiszem, maga az állam érdeke ismét azt kívánja, hogy n; azon legyünk, hogy az elválási pereket mentül jobban könnyítsük. Én tehát az eredeti szerkezetet pártolom, a központi bizottság módosítását azonban el nem fogadhatom. (Helyeslés.) BeSZC János: Én az eredeti szerkezetet, és igy nem a központi bizottság módositványával bővittettet pártolom. Jóllehet előadhatnám azt, hogy az elválási perek a katholikusoknál nem fizetett birák előtt folynak, és igy a bélj'eg, melyből a bíróságok fizettetnek, ha másoknál megkívánandó is, a katholikusoknál mellőzendő lenne: mert annak biráit a bélyegből soha sem fizette sem az állam, se a kormány; hanem egyenlőségi tekintetből elfogadom azt, hogy a perlekedők a per folyama alatt mindenben egyenlően tekintessenek. De azt, hogy a becstelenitési és erőszakossági perek, mint ezt a központi bizottság kívánja, bélyeggel terheltessenek: egyátaíán el nem fogadhatom azért, mert az állam kötelessége minden embernek becsületét, minden emberen elkövetett erőszakosságot ex nobili officio védelmezni. Ha valaki becsületemben megsértett, ha valaki rajtam erőszakot követ el — (Derültség) erőszakot elkövethet rajtam, ha megver, megsebesít, ha nagyobb erővel támad meg — én ily erőszakoskodási, és ha becsületemet is megsérti, becstelenségi perekben kívánom, hogy az irományok bélyegtelenek legyenek : mert azért vagyok e hon polgára, hogy becsületemet a status védelmezze a nélkül, hogy egy fillérrel hozzájárulni köteles volnék. Azért a köz-