Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-241

CCXLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. "(Június 17. 1868.) 15 Előre bocsátom ezeket, mint előre is mondám, az átalános vitatkozás alkalmával, s részletekre terjeszkedni nem fogok; de kifejtem röviden azon nézetemet, hogy, mint egy előttem szóló képviselő úr is monda, szükségesnek tartván a gyökeres reformokat, mindezen törvényeket csak »gy tekintem, mint Icgideiglenesebbeket. (Felki­állás: Mind'nki ugy tekinti!) Különben is furcsa helyzetben leszünk ezen törvényekkel. Áz igen tisztelt pénzügyminiszter •előterjesztése szerint ezen törvényekkel en bloc tör­vénybe igtattattak volna a nagyobbrészt a ház által kellő gondossággal nem is ismerfcrendeletek, melyek & múlt kormányoktól maradtak fön, s azoknak a törvényjavaslatok által érintetlenül hagyott részei; <le a ház osztályai és központi osztálya, szerintem igen helyesen, azt el nem fogadhatván, miután mást nem tehetett, csak indemnityt adott a miniszter­nek. Vannak tehát oly rendelkezések, melyeknek egy kis része törvény, s a másik a törvénybe ig­tatott indemnity. Azt hiszem, e helyzet tarthatat­lan, és szükséges, hogy a legideiglenesebbnek te­kintessék. Az egyes törvényjavaslatoknál, mondom, elő fogom adni nézeteimet, előbocsátva most már, hogy akkor is részemről legalább nem annyira arra fogok súlyt fektetni, hogy némelyikén azon törvényeknek, melyeket már alapjokban és csirájukban ellii­bázottaknak tartok, foltozásokkal javítgassak, hanem oda fogom használni legalább saját magam szavát, hogy oda törekedjem, miszerint kimondas­sák most, hogy a mostani helytelen alapon nyugvó törvények minél előbb megváltoztassanak. Különben pedig azon föntartással , melyet ezekre nézve Nyáry Pál képviselőtársunk elmon­dott, én azon tényszerűségből, a melyben va­gyunk, a benyújtott törvényjavaslatokat a tár­gyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés a bal ol­dalon.) Wlád Alajos: T. ház! A beterjesztett tör­vényjavaslatok elolvasása után, szomorúság fogta •el keblemet, mert meggyőződtem, hogy mi csak a danaidák hordóját töltögetjük: töltjük pedig a nélkül, hogy csak legkisebb reményünk is volna, miszerint az valaha megtelnék : mert véleményem szerint mindaddig, míg az államadósságok és a .hadseregnevezetesen reducáltatni nem fognak,mind­addig Ausztriát biztos és solid alapon szervezni és tartósan megalakítani nem lehet. A következmé­nyek igazolni fogják állitásom alaposságát, vala­mint igazolták azt is, mit néhány hónappal ezelőtt az állampapirok és értéköknek redueálása felett be­széltem: mert a birodalom másik felében ténjdeg ezen reductió, legalább részben, már foganasitta­tott és a jövőben is alkalmasint még nagyobb mértékben foganatosíttatni fog. Tehát nekem meggyőződésem az, hogy ezen alapon az ausztriai birodalom és hazáknak pénzügyi visszonyait töké­letesen rendezni nem lehet. A beterjesztett törvényjavaslatokban igye­kezik a pénzügyminisztérium segédeszközt adni arra, miszerint az állam adósságai s a szükségle­tek fedeztethessenek, és ha az idei termés s külö­nösen az aratás véletlenül jó lesz, akkor az állam jövedelmei pontosan be is folyhatnak. De tegyük fel, uraim, azon szomorú, de megtörténhető esetet, hogy a termés rósz lesz: akkor, uraim, nx lesz a következmény? Az, hogy a pajnron ott lesznek a bevételek, valamint ott voltak a birodalmi cs. kormány által több éveken által a birodalmi ta­nácsnak beterjesztett budgetben is, de azon illuso­rius bevételek nevezetes része behajtható nem volt. Már most, ha a jelen költségvetésben is deficit fordul elő, rósz aratás esetében honnan és hogyan fogjuk ezen s a még felmerülendő deficitet fedezni'? Pénzügyi bajainkon tehát nem egyes foltozgatások, hanem radicális, gyökeres orvoslás által lehet egyedül segíteni. (Helyeslés.) Minthogy azonban egy gyökeres gyógyszert illetőleg, a pénzügyminisztérium el nem készült: a beterjesz­tett törvényjavaslatokat a részletes vita alapjául elfogadom ugyan azért, mert azoknál jobbak egyik részről sem terjesztettek be; azonban el nem fojthatom magamban a miatti sajnálatomat, hogy, miként Debreczen város tisztelt képviselője Tisza Kálmán úr is megjegyzé, a pénzügyminisz­ter úr a beterjesztett törvényjavaslatok alapjául szolgáló császári pátenseket össze nem szedette, codificálva be nem terjesztette. Hiszen, uraim, ha azt kívánjuk, hogy a törvényt mindenki megtartsa, akkor kötelességünk arról is gondoskodni, hogy azon törvényeket ismerje mindenki és azok megta­nulása vagy legalább ismerete könnyen megkö­zelithetö legyen. Már pedig, mint t. képviselőtársunk Tisza Kálmán megjegyezte, az előbb fenállott s jelenleg módosítandó cs. pátensek s rendeletek még az osztályokban sem osztattak ki, és e sze­rint azokról nekünk magunknak sincs tudomásunk: hogyan lehessen tehát kívánni a nagyközönségtől, hogy azon törvényeket tudja és azon szabályok ellen ne vétsen ? ! En tehát a szakaszonkinti tárgyalás alkalmá­val fentartom magamnak a törvények végső pont­jaihoz abbeli módositványaimat előadhatni, misze­rint a pénzügyminiszter oda utasittassék, hogy az egyes adónemekre vonatkozó eddig megjelent összes rendszabályokat az országgyűlés által jelen­leg megalapítandó módositványok szerint kiiga­zítva s kiegészítve, a hivatalos lapban s azon kí­vül az országban divatozó nyelveken köztudomás és ahhoz leendő alkalmazkodás végett közhírré tenni kötelességének tartsa.

Next

/
Thumbnails
Contents