Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-248
164 CCXLVIÍI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 25. 1868.) kérdésben határozna, erre nézve külön tárgyalást kitűzni méltóztassék, s ekkor döntessék el, hogy kiadatik-e a képviselő? s ugyItéltetett-e el, mint a törvény kívánja vagy nem? (Zaj) Borlea Zsigmond: T. ház! Miután az előttem szólók nagyobbrészt mindazon indokokat előhozták, melyek szerintem kellőleg beigazolják azt, miszerint nem elégséges, hogy a sajtóbiróság által bemutatott ítélet, mint a t. elnök úr monda, csupán egyszerüleg tudomásul vétessék, hanem szükségessé teszi azt, hogy az tárgyaltassék; s minthogy nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni : csupán azt vagyok bátor megjegyezni, hogy véleményem szerint, ha szükség volt a háznak határozatot hozni, a felett, hogy a képviselőt perbe lehessen-e fogni, annál inkább szükséges határozatot hozai a felett, hogy az fogságba tétethetik-e vagy nem ? Annál inkább, mert, mint Bónis képviselőtársunk megjegyezte, kötelessége a háznak megvizsgálni, vajon a kérdéses ítélet az illető bíró által hozatott-e. és a törvényes formák pontosan megtartattak- e ? Még pedig itt a jelen esetben annál inkább szükséges , mert Simonyi képviselő ár hivatkozva a törvényre, kérdésbe hozta, hogy ezen ítéletben a törvény pontosan megtartatott; sőt, ha jól értettem, igen t. igazságügyi miniszter úr maga sem vonta azt kétségbe. E tekintetnél fogva nem akarván hosszas lenni, áttérek csupán az eljárásra,melyet at. sajtóbiróság ez ügyben követett. Szerintem, t. ház, ezen eljárás egyrészt hibás, másrészt a ház méltóságával össze nem egyeztethető: mert jól tudjuk, hogy 1848 óta a hazában igen sok kormányrendszer állott fen, és hogy azon kormányrendszerek közül a legtöbbek, mondhatnám valamennyi felett több kárhozat mondatott ki ; mindamellett mindezen kormányrendszerek alatt, sőt az annyiszor roszalt Bach-systema alatt is, ha valamely törvényszék, sajtóbiróság vagy bármelyik bíróság, valamely hivatalnokot vagy lelkészt elitélt, mindenkor az ítéletet végrehajtása előtt az illető hivatalfőnökkel s illetőleg a szent székkel jó eleve a végrehajtás előtt közölte; s ugy hiszem, kétségtelen az, hogyha ez állott az absolut kormányok alatt a hivatalnokra s lelkészekre nézve, annál inkább állani kell a képviselőre nézve alkotmányos országban s időszakban ; s ennek a ház méltóságához képest úgyis kellett volna történnie, a mint igen t. igazságügyminiszter úr szintén maga is elismerte azon állítása által, hogy az ítélet a háznál e f. hó 21-én lön bemutatva. Szerintem azonban ezzel a sajtóbiróság kötelességének eleget nem tett: mert az a végrehajtás napja előtt nem 3—4 nappal, de legalább 14 nappal előbb kellett volna a t. házhoz beadatnia. De ha 27-én adatott be, én részemről azt hiszem,hogy sokkal czélszerabben és a háznak kedvesebb dolgot tett volna a t. elnök úr, ha azt referálta volna legalább 22-én,nem pedig ma. Őszintén megvaliom,nem értem, mi lehet oka, hogy a háznak oly fontos ügy, mely mindnyájunknak érdeke, s mely a ház méltóságával összefüggésben van, csak 25-én hozatik elő, és pedig azon tul, mikor már az ítéletnek végre kellett volna hajtatnia, {Helyeslés a bal oldalon/ mert az van az ítéletben, hogy az elitélt ma 10 órakor jelenjék meg, mert ha 10 órára meg nem jelenik, az elfogatási parancs érvényesitt tetni fog. A gyűlés, tudjuk, hogy 10 órakor vagy j talán valamivel később kezdődik; ennélfogva semj mi szin alatt nem lehet előbb tudomást venni az ! ítéletről, mint akkor, midőn az már valóságosan | végre lesz hajtva, mert a mint tudjuk, az üléa csak iO^j órakor kezdődött, de csak akkor tudhattuk meg az ítéletet, midőn képviselőtársunk már fogságban ült, vagy pedig mikor már pandúrok által oda kisértetik.Ez szerintem a ház méltóságával össze nem egyeztethető. Tehát, kérem, hol a hiba? mert hogy valóban az ügyben nagy hiba van, tagadhatlan. En részemről felkérem tehát a t. elnök urat, hogy nekünk erre nézve adjon felvilágosítást. Elnök: T. képviselő úr talán vádképen hozta fel, és mintegy fölvilágosítást kért arra nézve, mikép történhetett, hogy ezen iratokat már 21-én megkaptam és csak most terjesztettem a ház elé. Azt hiszem, ezen vádat megsemmisíteni, ha a t. képviselő urnák bemutatom a praesentát, mely szerint 24-én érkezett ezen okmány az elnökséghez, Tisza Kálmán: T. képviselőház! Arra néz! ve, mikép történt az, hogy bár 21-én küldetett ki | ez értesítés a házhoz, mégis 25-én tétetett arról • csak jelentés, az igen t. elnök úr magát igazolta; i de igen természetes volt az előttem szólott kép] viselő úr kérdése: mert az ig-azságügymmiszter úr I azon nyilatkozata után, hogy ezen értesítés 21-én ! küldetett át, nem lehetett neki azt kétségbe vonni, ; inig be nem bizonyittatott, hogy téves volt az igazságügyminiszter állítása. (Igaz! bal felöl.) Egyébiránt igazságügyminiszter úr azt is j méltóztatott mondani, hogy ily mellékes kérdések Í kel ne vesztegessük a drága időt. (Nem mondta!) Én valóban nagyon sajnálok minden perczet, mely elvesztegettetik, és pedig véghetetlen sok idő vesz| tegettetik el; de az nem a mi hibánk, hanem a rósz munkabeosztás következménye, mely miatt sokszor napestig, hogy ne mondjam hetekig semmit tevéssel húzzuk ki az időt. De időveszteségnek nem tarthatom, midőn ily kérdés, i mondhatom, nagyfontosságú elvi kérdés megálla\ pitásáról van szó,*oly elvi kérdésről, mely nem csak I a most szóban levő képviselőre, nem is csak a mai ' képviselőházra tartozik, hanem tartozik Magyar-