Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-248

CCXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 25. 1868.) 159 tlen esetre megvan az a kiváltsága, hogy egy tagja sem zárathatik el a nélkül, hogy arra a háztól az engedély előzetesen ki nem eszközöltetett; és bi­zonyára, ha azon eset állana elő, hogy valamely bíróság a képviselőháznak egyik vagy másik tag­ját engedély nélkül záratná el. én is azon elsők között lennék, a kik a sérelem orvoslását sürget­nék. Azonban a jelen coneret esetben ez az eset nem forog fen. mert a t. ház, midőn engedélyt adott a birói vizsgálatra és esetleg perbe fogásra, már akkor itélt az elzáratás kérdése fölött is. {He­lyeslés jobb, ellenmondás bal felöl.) Igenis, itélt. Kü­lönben az az anomália állana elő, hogy a ház meg­engedné, hogy valamely törvényes bíróság vala­kit bűnösnek mondjon ki ; de már azt, hogy a törvényes bíróság az általa elmarasztalt bűnöst meg is büntesse, ujabb utólagos elhatározás tár­gyává tenné. Ez oly eljárás lenne, mely szerintem I ellenkeznék a képviselőház méltóságával. Én legalább így tekintettem a, dolgot, midőn i a kérdéses ügy tárgyalás alatt volt; különben ré­szemről meg sem engedtem volna a birói vizsgá­lat és közkereset alá vonatást. Nem abban áll az indemnitás, hogy elvonjuk a képviselőház valamely tagját a birói illetékesség alól, hanem abban találom, hogy a birói eljárás I szabadon lefolyhasson a képviselő irányában is. de csupán a ház előleges engedélye mellett, Ha indemnitást akarunk magunknak igényelni a ren­des eljárás rovására, mi lesz akkor az igazságszol­gáltatás függetlenségéből V A mi a birói függetlenséget illeti, a kérdés ezen oldalát tisztelt igazságügyminiszter űr kifej- ! tette már. Ismétlem, én azon nézetben vagyok, hogy az elzáratás kérdése felett határozott már a ház ak­kor, midőn engedélyt adott a perbe fogásra. (He­lyeslés a jobb oldalon és középen.) Deáky LajOS: T. ház! Midőn Böszörményi László perbe fogásának kérdése szőnyegen forgott, az első kérdés azt volt: megvizsgálni, vajon zakla­tás vagy üldözés kérdése forog-e fen vagy sem? Én. ha magát az e körüli tárgyalást veszem, már abban láttam némi megszorítást. mert azokat a vádleveleket, melyek alapján Böszörményi László kiadatni követeltetett, már akkor se nyomatta ki a ház — az államügyésznek kérvényén kívül — t. i. a kérvény mellékleteit. Már pedig ezeket is ki kellett volna nyomatni, de ez akkor megtagad­tatott. Továbbá törvényben nem létező egyetem­legesség magyaráztatott. Én, ha akár a perbe fogás, megidézés. akár az elitélés körül tanúsított eljárá­sokat vizsgálom, ugy találom, hogy zaklatás és üldözés kérdése forgott fen. Én megengedem azt, hogy felülvizsgálattal a ház nem bir; de tagadom, hogy azért az igazságszolgáltatásba bele ne szól­hatna. Ha akkor, midőn a ház a törvényességnek és igazságszolgáltatásnak őre, azzal a joggal nem élhetne, hogy visszaélések ellenében az igazság­ügyminisztert utasítsa a törvény megtartására, ak­kor az országgyűlés a maga feladatát nem telje­síthetné. (Igaz! bal felöl.) Böszörményi elitéltetése nem rendes utón tör­tént, és én épen azért kérem, hogy mentelmi joga — indemnitása — tartassák fen, s addig, míg képviselői állása tart, ki ne adassék. Hogy elítél­tetése igazságtalanul történt, mutatja azon körül­mény, hogy akkor, a midőn ó' a sajtóbiróságtól betegsége folytán időhaladékot kért, a sajtóbiró­ság illetékesnek érezte magát arra, hogy ezen kér­vény fölött határozzon, s orvosi bizonyítvány hi­ánya miatt kérelmest elutasította; midőn másod­szor Böszörményi már indokolta s egyszers­mind orvosi bizonyitváuyt is tett kérelme mellé, melynek következtében bizonyította, hogy beteg s nem jelenhetik meg, ámbár nincs oly törvény­szék, mely azon orvosi bizonyítványnak hitelt, ne adott volna, mert minden orvos fide dignitassal bir: mégis a sajtóbiróság annyira érdekesitette magát ez ügyben, hogy a mi addig halasztási kérvények tárgyában még az absolut kormány által sem vétetett alkalmazásba, nem elégedett meg az orvosi bizonyitványnyal, hanem superre­visiót rendelt el. Esuperrevisio eredménye Böször­ményivel nem tudatott, és a sajtóbiróság a helyett, hogy azt mondta volna, a mit a superrevisio vé­leményezett, hogy nem oly nagy beteg, hogy meg ne jelenhessen, tehát kérelme újra megtagadtatik, elyett, mondom, a sajtóbiróság Böszörményi jó Íriszemben beadóit halasztási kérvényét egysze­rűen áttette az esküdtszékhez, és egyidejűleg, mi­dőn kimondotta, hogy kérelmének hely nem ada­tik, ugyanakkor elitéltetik hallgatatlanul makacs­ságból, holott makacsság kérdése fen nem forgott, s ez az újólagos tárgyalást és védelmet különben sem zárhatná ki. Ha a polgári törvényszék magán­jogi peres ügyekben is, hol nem az emberek sze­mélyéről és személyi szabadságáról, hanem, a mi kisebb dolog, vagyonáról van szó, megadja az idő­haladékot nem egyszer, hanem többször, és talán indokolatlan kérésre is : akkor kérem, azt hiszem, hog-v midőn ennél fontosabb kérdés forog- fen, milyen egy képviselő elitéltetése, a helyes ala­pon kért időhaladéki kérésnél fogva megadható volt. Miután nem adatott meg, és az igazolás utján kért védelemtől is megfosztatott, én ebben zakla­tást és üldözést látok. [Helyeslés a bil oldalon.) A mint előbb elmondottam. Böszörményi mandátuma még nem járt le. és az én vélekedé­sem szerint annyival is inkább, mert itt lényeges formahibák követtettek el, és mert azt hiszem, hogy akad ember, a ki az igazságügyi minisztert

Next

/
Thumbnails
Contents