Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-248

158 CCXLV1II. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 25. 1868.) mely itélni tartozott: vajon aetió alá vehetö-eez vagy amaz ? Mert annak kimondása elvben elmarasztalás, valamint a vizsgálat meginditásának egy képviselő elleni megengedése már magában bélyegző, s midőn a t. képviselőház valamely képviselő ellen megengedi a vizsgálatot és perbe fogatást, ekkor már mint grand jury itélt. Ezt előiebecsátva, miután a t. igazságügyminiszter úr elveket állapit meg, midőn azt mondja: „hogy a t. képviselőház ha bebocsátkozik e kérdés tárgyalásába,appellatorium fórummá vált*: méltóztassanak megbocsátani, ha kimondom, hogy minden biró ember, még pedig gyarló ember levén, mint, ilyen hibázhat. (Nagy zaj, ellenmondások.) Én elvekről beszélek. Ha testvéremről volna is a szó, én akkor is elfogulatlanul, pusztán elv szempontjából szólnék a tárg-yhoz. Azt mondja az igazságügyminiszter úr, hogy a ház az esetben, ha beavatkoznék, az appellatoriurn fórum szerepét venné igénybe. En ismétlem, minden biró ember s igy hibázhat. Mire valók is lennének a felebbviteli és semmitőszékek, ha a biró jogosítva lenne magát csalhatatlannak tekinteni ? Nem látom át, miért lenne a ház akár appellatoriurn fórum, akár semmitó'szék, ha az elzáratás kérdésében véleményt, mond? (Közbeszólás a jobb oldalról: Keresztül ment már azon!) Bocsánatot kérek, a biró nem csak ember, hanem mint polgár csakugyan valamelyik politikai párt nézetéhez csatlakozik; és itt, kérem alásan, politikai nézetek, pártok küzdelmei forogtak szóban. {Ellenmondások a jobb oldalról.) Méltóztassanak megbocsátani, én kimondom őszintén, a mit érzek. A bírónak mi a kötelessége? Végrehajtani a törvényt betű szerint. Es ha a törvény kétes lenne, kinek joga és kötelessége azt magyarázni ? A képviselőháznak : mert törvényt alkotni, magyarázni föntartott joga a törvényt alkotó háznak. (Igaz!a baloldalon.) A mi Simonyi Ernő képviselőtársunk interpellatióját illeti, miszerint kérdezte a miniszter urat, és arra nézve még nem méltóztatott nyilatkozni, hogy erre most, vagy máskor fog-e felelni, hogy vajon ezen 83. szakasz ugy van-e értelmezve, miként a miniszter úr azt megírta és értetni akarta, vagy mikép a képviselőház a képviselői mentesség érdekében értelmezni kívánja ?... (Ellen mondások a jobb oldalról.) Méltóztassanak meghallgatni .... Van még a t. miniszter úr által a ház engedelmével kibocsátott sajtóügyi szabályoknak tígy másik szakaszát illetőleg is elkövetett helytelen magyarázat. Egy szakasz tudnillik azt rendeli, hogy ha valakinek lakása nem tudatik, vagy külföldön tartózkodik, az idézés neki hírlapi hirdetés utján tudtul adatik, és ha meg nem jelent vagy arról nem gondoskodott, védelmére hivatalból gondnok neveztetik ki. Ezt nem méltóztatott Simonyi képviselő úr interpellatiójában érinteni; pedig ez a szakasz is helytelenül érteimeztetett. Formahiba az is, hogy Böszörményi Lászlónak meg nem engedtetett magát meg nem jelenhetése szempontjából igazolni, a mi pedig minden polgárnak polgári vagy fenyítő ügyében megadatik, ha t. i. valaki okát akarja adni, miért nem jelenhetett meg a tárgyaláson. Ezt kötelessége lett volna a sajtóbiróságnak megengedni, s még ez is megtagadtatott, és igy Böszörményi László makacsságból, a nélkül, hogy magát védhette, illetőleg okát adhatta volna, miért nem jelent meg, marasztal tátott el. Már most kérem, ily körülmények közt, ha a képviselőház ezeket csak tudomásul veszi, mit tesz ez által ? Helyesli a törvény félremagyarázatát és a formák meg nem tartását, és előre egy praecedenst állapit, meg, mely mag'át a törvényhozást is fogja, legalább ez ülésszak alatt, kötelezni. Egyébiránt nem akarok most a tárgy elemezésébe bővebben bocsátkozni, hanem azok nézeteit pártolom, a kik azt tartják, hogy ha a képviselőnek perbe fogatása, illetőleg annak börtönbe záratása kéretik, mely az elsőnél még fontosabb kérdés, ez a ház engedelmétől függjön, és ne csak tudomásul vétessék. Ez elvkérdés, uraim, és kérem alásan, ez nem vág a birói függetlenségbe, mint t. igazságügyminiszter úr mondotta. Nagy különbség van a birói függetlenség és a, birói önkény közt, (Ellenmondás a jobb oldalon) és én kijelentem, hogy ezen esetben a biró, a mennyiben a törvényt magyarázta, azt azon jogelv ellenére „favores ampliandi" nem a vádlott javára, hanem a vádlott véghetetlen sérelmével azon törvény elmagyarázásával tette, melyet t. igazságügyminiszter úr, mint akkor magát kifejezte, a ház által adott jognál fogva alkotott. 0 tudja legjobban magyarázni: méltóztassék tehát már most megmagyarázni a Simonyi Ernő interpellatiója folytán, hogy ugy értelmezi-e a miniszter úr, amint az elég érthetően irva vau. vagy elfogadja annak értelmezését ugy. a mint a biró akarja? Ennélfogva szükségesnek tartom, hogy ezen kérdés napirendre tűzessék, hogy a sajtóim-óság által a ház engedelméből perbe fogható képviselő a nélkül, hogy erre a ház engedélye kikeressék, börtönbe is zárathassék, vagy elegendőnek mondassék-e ki, hogy a ház ezt csak tudomásul ^egya ? Minél fogva én Nyáry képviselő urnák abbeli indítványát, hogy az ügy a tizes bizottsághoz utasíttassák és későbben tárgy altass ék, pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Horváth Lajos: T. képviselőház! É n annyiban egyetértek Nyáry Pál képviselőtársammal, hogy a háznak az immunitás jogánál fogva min-