Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-248

CCXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 25. 1868.) 157 let ugy hajtassák végre, mint bármely más vádlott ellen, a nélkül t. i. hogy előleg tudomása legyen róla a törvényhozásnak? Es e tekintetben, meg­vallom, nem lehetek egy értelemben a t. miniszter úrral. Senki sem állította, és nem is fogja józan ész­szel állithatni, hogy a törvényhozásnak a birói el­járásba beavatkozni joga legyen. Nem kivan ja itt, azt hiszem, senki, hogy a mely ítéletet a biró ho­zott, azt a törvényhozás revideálja; hanem csupán arról van szó, hogy a törvényhozás megkívánhat­ja, és méltán, azt, hogy constatálva legyen előtte, hogy ítélet valósággal hozatott, és a törvényes és illetékes bíróság által hozatott, miből önként foly, hogy az illető bíróságnak az ítélet végrehaj­tása csak azután áll jogában, ha arra a képviselő­ház előleges bejelentés és az adatok közlése után engedelmet adott. (Ellenmondás a jobb oldalon.) Az­után mutatni be az ítéletet, midőn már végre­hajtása a biró által megrendeltetett, a képviselői immunitás és a ház méltóságának fogalmával össze nem egyeztethető. Ez, kérem, oly körülmény, mely a ház figyel­mére érdemes. Előttem egyre megy. most akar-e felette hatá­rozni a t. ház vagy pedig ezen kérdést, mely né­zetem szerint igen fontos, napirendre kívánja-e tűzetni? de azt hiszem, hogy a t. ház saját köteles­ségét mulasztaná el, ha meg nem kívánná vala­mint most, ugy minden következő hasonló esetek­ben is, hogy jogai respectiltassanak. {Halljuk!) Gondolom, nem fogja senki közölünk kétség­be vonni, hogy a képviselő e házban tett nyilat­kozatáért, sőt mint képviselő a házon kívül tettek. ért sem vonathatik feleletre. Ez egyenes és termé­szetes kifolyása a nemzet souverainitásának. E souverainitás meg van osztva: egyik része átadatott a királynak, a másikat a nemzet megtartotta ma­gának és gyakorolja képviselői által. E szempontból indulva ki, azt hiszem, vég­telen méltatlanság, de nagyobbat mondok : könny­elműség lenne minden képviselő részéről, ha nem követelné 1-ször azt, hog / ha a biró elitélte egyik képviselőtársát, a ház; vizsgálja meg, való­sággal a törvényes biró ítélte- e ? (Ellenmondís a jobb oldalon) másodszor vajon mind azon formák, melyeket a törvény e részben felállított, a biró által megtartattak-e? Azt hiszem, erre már politikai ál­lásánál fogva jogosítva van a ház; de ha az álta­lam most emiitett e két körülmény constatálva van, a képviselőház nem fogja megtagadni részé­ről a végrehajtásra tőle mindig kikérendő en­gedményt. Én ennélfogva pártolom Simonyi Ernő kép­viselőtársamnak —- ugy hiszem—ide értelmezhető indítványát. (Helyeslés a bal oldahn.) Vállyi János: T. ház! Előttem szólott t. képviselőtársam nagy részben elmondotta azon el­veket, melyekben én részemről e tekintetben szin­tén osztozom. Röviden csak annját fejezek ki még vélemé­nyem támogatására, hogy nem arról vau itt, mint már mondatott, szó, hogy a bíróság miként és hogy itélt, vagy hogy az ítélet mintegy felülvizsgáltas­sák ; hanem ai-ról van szó, hogy ha már ki kellett kérni a ház engedélyét a vizsgálat megtételéhez is, annál mulhatlanabbul foly az én logikám szerint, hogy ezen vizsgálatbői kifolyó, még hátrányosabb fogsági ítélet végrehajtása előtt a ház végleges ha­tározatát kimondja. (Helyeslés a szélső bal oldalon.) Ezek után nem osztozhaíorn azon vélemény­ben, melyet t, elnök úr kijelentett, hogy ezen be­jelentés mintegy tudomásul vétetik; (Helyeslés a szélső bal oldalon) hanem támogatom azon véle­mény t,hogy valamint ki kell kérni engedélyét a vizs­gálat alá fogás végett, épen ezen elvnél fogva elu­tasithatlan kötelességnek tartom további eljárásra nézve, hogy viszont meghallgattassék a ház, hogy minő véleménynyel van az ítélet foganatosítása iráat. Különben alig érteném a képviselői immunitást, mert valósággal az ilyen eljárás minden immuni­tást tökéletesen romba döntene, s igen könnyen egyesekkel más utón sokkal több méltatlanság is történnék, mint én ez.ügyben elkövettetni látok. Részemről tehát abban a véleményben va­gyok , hogy ez ne tudomásul vétessék, hanem tárgyalás alá tűzessék ki. Halász Boldizsár: T. ház! Meg fognak nekem bocsátani, ha ezen — nézetem szerint — igen nagy fontosságú tárgyhoz, röviden én is meg­teszem észrevételemet. Először kijelentem az előttem szólottakkal együtt, hogy én a tisztelt elnök urnák abbeli in­dítványát , miszerint a sajtóbiróság jelentését tudomásul kívánja venni, azaz beelégszik azzal, hogy tudja a ház, miként Böszöményi elzáratik, én, t. képviselőház, az ily tudomásul vételt, nem tartom kielégítőnek: mert ha azon elvek állanak, melyeket már Böszörményi sajtóügyére vonat­kozólag a tízes bizottság felállított, mintha a kép­viselőháznak csak azt kellene tudni, hogy valóság­gal vádolja-e valaki a képviselőt, és ha ez tudo­mására jutott, okvetlenül ki kell adni azt, azaz hogy itt nem a perbe fogatás meg- vagy meg nem engedéséről van szó, hanem csak tudomás vétel­ről: nem elég csak annyit tudni, hogy valaki vá­doltatik, hanem azt is kell tudni, miről s mivel vádoltatik, s alaposan vádoltatik-e ? (Zaj. Ellen­mondások.) Bocsánatot kérek, havisszaemlékszünk a régi táblabírói korra, a midőn a megyei közgyű­lésen határoztatott el az actio, a perbe fog-áthatás kér­dése: mi volt ezen eljárás egyéb, mint grand jary,

Next

/
Thumbnails
Contents