Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-247

140 CCXLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 24. 1868.) pótrendeletek által teljesítette az országgyűlés ál­tal rá bízott kötelességet. Ha vajon ezen, a sajtó iránti miniszteri ren­delet, mely törvény erejével bir, jó vagy rosz-e ? annak sem taglalásába, sem vitatásába a jelen al­kalommal bocsátkozni nem akarok; csak azt az egyet reményiem, hogy a t. ház, hogy az ország­gyűlés, okulva az előttünk levő nem igen sikerült példán, nem fog többé egyes minisztert, bárki le­gyen is az, megbizni törvények alkotásával, ha csak ideiglen is. A kérdés, melyet jelenleg a miniszter úrhoz intézni akarok, agy perre vonatkozik, mely nem csak a t. ház előtt, hanem az egész ország előtt ismeretes. Tudja ugyanis a t. ház. hogy több hónap előtt a „Magyar Ujság"-ban megjelent egy czikk, vagy egy levél miatt, annak szerkesztője képvise­lőtársunk Böszörményi László perbe idéztetett ; perbe idéztetett pedig az igazaágügyminiszter úr utasítása folytán a királyi ügyek igazgatója, mint közvádló által. Perbe idéztetett tehát a kormány, a hatalom nevében. (Ellenmondás a jobb oldalon. Felkiáltások: A törvény verében!) Tehát a törvény nevében : elfogadom ezen kifejezést, ha kívánják. Perbe idéztetett, mondom, azon miniszter iír uta­sítása folytán, ki ezen törvényt maga alkotta, a közvádló által; és ha valaha állott, bizonyára a jelen esetben kell állani azon tételnek: „serva le­gem quam tuíistí." T. képviselőház ! Méltóztatnak tudni, micsoda stádiumokon ment keresztül ezen per; tudja a kép­viselőház, hogy a vádlott meg nem jelenvén, az esküdtszéki eljárás ellene mégis folyamatba téte­tett, és kimondatott ellene az elmarasztaló ítélet. Erre nézve én jelen alkalommal szót tenni nem akarok; (Zaj a jobb oldalon) ez a kérdés nem párt­kérdés, hanem ez mindnyájunkat egyenlően érde­kel. A vádlott elmarasztaltatván, az ezen minisz­teri rendeletben kijelölt törvényes remediumokhoz folyamodott, és ezen miniszteri rendelet 82. sza­kasza értelmében uj esküdtszéki tárgyalást kívánt. Az idéztem miniszteri rendelet, 82. szakasza követ­kezőleg szól: „Ha a vádlott akár a végrehajtás előtt, akár a végrehajtás után legfölebb 2 hónap alatt előáll, és bizonyítván, hogy nem makacsság­ból, hanem valamely alaposnak tekintendő okból mulasztotta el a megjelenést, uj esküdtszéki eljá­rás melletti kihallgatást kér, az tőle meg nem ta­gad tathatik." Az első pillanatra ugy látszik, hogy ezen törvény értelme oly világos, a mint a magyar nyelv azt kifejezni képes; és mégis ennek ellenére az ország legfőbb törvényszéke, a hétszemélyes tábla a következő ítéletet hozta e tárgyban: „Az 1867-ik évi május 17-én kelt miniszteri rendelet 82. szakaszában (melyet az imént felolvastam) megengedett két havi igazolási záridő nem a vég­rehajtástól, hanem az elmarasztalási ítélet közlésé­től levén számítandó, stb.: folyamodó kérelmétől elmozdittatik." Már, t ház! vagy én nem tudok magyarul, a mi különben az én helyzetemben nem lenne nagy csoda, vagy pedig az ország legfőbb tör­vényszéke, a hétszemélyes tábla, a törvényuek vi­lágos szavai és értelme ellenében ítélt, mert ezen szakaszban az itélét közlésének még neve sem fordul elő, hanem „a végrehajtás előtt vagy a vég­rehajtás után" van a legvilágosabban kimondva. Nem akarok most annak taglalásába bocsátkozni, hogy mi véleményben vagyok akár én, s mi véle­ménynyel lehet akárki más oly törvényszéki eljá­rásokról, melyek a törvényekkel egyenesen ellen­keznek ;'nem akarom kifejezni véleményemet ezen eljárásra nézve, mert félek, hogy nem lennék ké­pes parlamentalis szavakba foglalni azokat, mi ket elmondani kötelességemnek tartanám: azért csak tisztelettel szólítom fel a távollevő igazságügy mi­niszter urat: adja világos magyarázatát a háznak, mi legyen az ő általa az országgyűlés megbi zásá­ból 186 7. május 17-én a sajtóvétségek felett íté­lendő esküdtszékek felállítása iránt kiadott minisz­teri rendelet 82. szakaszának valódi értelme V Csengery Imre jegyző (olvassa az int erpel­latiót.) Elnök: Közöltetni fog az igazságügyminisz­terrel. Az állandó igazoló bizottság részéről Zichy Antal előadó tir egy pár igazolási esetet fog elő­adni. Zichy Antal előadó (oh ássa az állandó igazoló bizottság véleményét Gránzenstein Gusztáv képviselő megválasztatása, tárgyában, mely szerint azt végleg igazoltatni, a költségek megtérítésére pedig a vesztes félt ajánlja köteleztetni.) Babes Vincze : T. ház! Én részemről nem tudnék tüzetesen e tárgyhoz szólni, mert átalános­ságban adatott csak elő. Átalánosságban annyiban, a mennyiben sem az nem mondatott részletesen, hogy a panaszban foglalt körülbelül 800 szavazó panaszosok meghallgattattak, sem az, hogy lega­lább kihallgattattak azon néhány 50 — 60 szava­zatra bocsátott és ott jelen voltak, a kik utólag csatlakoztak a panaszosokhoz és illetőleg kíván­ták a vizsgálatot. He főleg, mert név szerint egyetlen egy sem idéztetett elő azok közül, a kik állítólag visszahúzták panaszukat, és mások, a kik magok czáfolták meg magok panaszait: ennélfogva részletesen nem tud­nék hozzá szólni ezen jelentéshez; hanemazt még sem hallgathatom el, hogy csodálatosnak tetszik nekem, hogy arra nézve, miszerint a választási elnö k csak-

Next

/
Thumbnails
Contents