Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-246
134 CCXLVI. OESZÁGOS 6-ik szakasz megtartása esetében lehet reményleni. Én tehát remélve, hogy miután a t. ház a sóár leszállítása tárgyában a nép érdekeit oly melegen pártolva közreműködni méltóztatott, hogy a só ára leszállittassék, hogy módositványomat azok is. kik a dohány-monopóliumnak in thesi ellenségei, pártolni fogják, ajánlom azt a t. ház figyelmébe, Csengery Imre jegyző {olvassa Csiky István módositványát, mely szerint a 6-dik szakasz első, 2-dik és 3-dik sora ezen szóig: félnek" kihagyandó és helyébe igtatandó: „saját használatra dohánytermelési engedély csak 10 D n-töl 20 n°-ig adatik a jelentkező félnek".) Somogyi László : Tisztelt ház! Határozottan nyilatkoztatom, hogy ez indítványt részletesen s átalánosan pártolom. En a nép közt nevekedve, (Zaj) tudom, és bizonyosan vannak sokan köztünk, kik szintén mondhatják, hogy a mióta a dohányegyedáruság behozatott, kérdezősködtek a nép között, és azon kérdést tevék : ti szegény emberek, mennyit szívtok el évenkint azon trafik-dohányból ? én legalább kérdezősködtem; és azon meggyőződésre jutottam, hogy a legszegényebb ember is naponkint egy régi pengó'krajczár áru do- I hányt kénytelen volt elszívni. Ha már most ezt egybevetjük azzal, a mit pénzügyminiszter úr •egykt r nyilvánítani szíves volt, hogy t. i. egy négyszeg ölön legtöbb két font, legkisebb 1 font és közópszámban egy étí fél font dohány termesz- j tetik ; és ha kiszámítjuk azt, hogy a legszegényebb i ember is évenkint 1 régi pengó'kraczár árát szo- j kott megszívni és igy körülbelül 16—20 forintnyi | dohányt fogyaszt évenkint a legszegényebb em- j ber is, vagy is ennélfogva a legszegényebb ember j 10—16 font dohányt szükségei évenkint; ha tehát igaz, hogy a szegény népen könnyíteni akarunk az által, hogy mindenkinek ültetési engedélyt adunk: bizony a régi szükséglethez kell mérni és a szegénység fokához, mert csak igy lesz áldássá az engedély. Ennélfogva, ha igaz, hogy í 10 négyszegű ölön legkevesebb 10, közép szá- I xnítás szerint 15, legnagyobb mérvben pedig 20 j fontnyi dohányt termeszthet a szegény ember: | ez okvetlen elég lesz évi szükségére; de nem is j sok. Továbbá, kérem, vegye figyelembe a tisztelt ,ház azt is, hogy midőn az engedélyeket osztogatjuk, ugy kell felvennünk és néznünk, hogy ne legyen alkalma a szegény népnek az államjövedéket csonkítani: mert mihelyest fölösleges dohánya van, okvetlen alkalmat nyújtunk arra, hogy például az, ki évenkint 40 — 50 font dohányt ! termel, jó barátjai s szomszédjainak is adjon. Ennélfogva engem minden ok meggyőz arról, hogy ÜLÉS. (Június 23. 1868.) jelen indítványt részletesen és átalánosságban pártoljam s ajánljam a tisztelt háznak. Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! Szabadságot veszek magamnak röviden elmondani az okot, miért hozatik 20 D öl javaslatba. Én a t. képviselő úr által emiitett adatokat épen megfordítva hiszem helyeseknek. Ugyanis az engedélyezett összegnek ugy kell kimérve lenni, hogy azzal egy család, t. i.az, a mely a bejelentést teszi, közép termés mellett beérhesse, még pedig nem valami felesleges számítás, hanem a rendes számítás szerint: ez pedig azon mennyiség, mennyi körülbelül 20 D ölön teremhet. Sokkal nehezebb helyzetben lenne az illető, ha csak három vagy négy hónapig érné be az általa termesztett dohánynyal, a többi hónapokban pedig a dohány árulásból kénytelenittetnék dohányt venni. Nézetem szerint 20 D öl oly terület, mely a szükségletnek szűken és kellő tarkarékosság mellett megfelel. Ha 10 D öl engedélyeztetnék, ez igen megszaporítaná a felügyeleti költségeket; azon kivül pedig 10 Q ölön alig terem valami, s tehát a czél, mely szándékoltatik, alig volna elérhető. Tavaly próbaképen 74 D ölre adatott némelyeknek engedély : ezen területen körülbelül annyi terem, a mennyi egy számosabb tagból álló családnak elégséges. De azonkívül azt se méltóztassék feledni, hogy ezen igen megszorított mennyiség arra vezethetné az illetőket, hogy később dugárusság által szerezzék be a szükségelt mennyiséget, mi valóban az állani megkárosításával járna. 20 D ölön terem annyi, a mennyi szükséges egy pipázó ember szükségletének fedezésére; ha pedig számosabb a családja, ugy szaporittathatik a területnek nagysága; ha azonban az engedélyezett terület kisebb volna, az annyi ellenőrzési költséggel járna, mely nehezen volna elviselhető. Tisza Kálmán : T. ház ! Ezen indítvány alkalmából óhajtom röviden elmondani, hogy egyátalában ezen dohány-törvények egyes szakaszait minő szempontból bírálom meg. Hogy a dohánymonopoliumnak ellensége vagyok, hogy azt. a mennyire lehet, mentül elébb eltöröltetni kivánom, azt nincs miért ismételjem. Ha azonban a dohányjövedék és monopólium fenáll, akkor nem akarom és nem akarhatom, hogy a terhek gyülöletességei, kellemetlenségei meglegyenek s a kincstárnak haszna még se legyen; s épen azért olyan indítványt, mely midőn a monopólium terheit, gyülöletességeit meghagyja, a kincstár jövedelmeit veszélyezteti, pártolni nem fogok. Ezen indítványok sorába esik az, mely most tétetett, s melyet ezen indoknál fogva nem pártolhatok. Egyébiránt azt hiszem, igen nagy csalódásban él a t. indítványozó úr. bár azt mondja magáról,
