Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-246

CCXLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 23.1868.) 133 a dohányzástól, ha csak a férfiak arra kényszeríttetnek, hogy azok helyett is, a pénzügy javára pedig trafikdohányt használjanak: mit nyer az országos pénztár a nők elleni tilalom alkalmazása által"? Ennélfogva módositványomat ujolag is a t. ház figyelmébe ajánlom. (Szavazzunk!) Elnök : írásbeli módositvány adatván be, a kérdést a szavazatra fel kell tennem. Először a szerkezetre fog történni a szavazás. Kérem azon képviselő urakat, kik a szerkezet 5-ik pontját akarják elfogadni, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A szerkezet 5-ik pontja elfogadtatott. Csengery Imre jegyző (olvassa a 6-ik szakaszt.) Halász Boldizsár képviselő úr e szakaszhoz módositványt adott be, mely szerint a 6-ik sorból ezen szó : „férfi" annyival inkább kitörlendó'nek ajánltatik. mivel ugyanott minden egyes családtag részére, mely nő is lehet, külön-külön 10D°-nyi tér igénybe vehető. Csiky István: A felolvasott szakaszra nézve van egy átalános észrevételem, melyet pár szóval akarok előadni. A 6-ik szakasz megengedi, hogy minden önálló férfi, megtartván a törvényczikkben megirt föltételeket, 1 frt íelügyéleti s 20 kr. fogyasztási dij lefizetése mellett ültethessen a maga számára dohányt, de csak is 20 ölnyi térségen. Nem szólok arról, vajon az 1 frt felügyeleti dij tulcsigázott-e, s a 20 kr. fogyasztási dij nem igen sok-e? és elfogadom ezeket ugy, a hogy tervezve vannak, és elismerem, hogy ezen intézkedés által jótétemény adatik a népnek ; de ezen jótékonyság csak is a jó modu vagyonosabb osztályra hat jótékonyan, a szegény adózó népre pedig nem. Nem tartozkatik, ugy hiszem, e tárgyhoz, bebizonyítani, hogy hazánkban igen nagy a szegénység, és hogy különösen a volt úrbéres osztály nagy része valóságos szegénységben sinylik: nem tartozik e tárgyhoz felhozni, hogy ezen nagy szegénység a rósz kormányzatból vagy pedig más forrásból eredt-e? tény az, hogy hazánkban nagy szegénység van, s a t. ház ezt méltóztatik elismerni. Legalább én Erdélyre nézve bizton merem állítani, hogy vannak hazánkban helységek, melyek január hó napjában, akkor, mikor ezen felügyeleti és fogyasztási 5 frtot fizetni kellene, vannak helységek, mondom, melyekben az adózó nép január hóban nincs azon helyzetben, hogy azon 5 frtot be tudja fizetni a kincstárnak; sőt azt hiszem, hogy nem koczkáztatok sokat, ha azt állítom, hogy több helységben hetek múlnak el, a míg a szegény adózó nép egy krajczárt láthat. Kérdem, hogy ily állásban segítve van-e a szegény adózó népen, ha annak csak 20 négyszög ölön, de kevesebben nem szabad termeszteni ? Én ugy hiszem, nem lesz segítve, mert januárban nincs módjában a szegény népnek 5 frtot fizetni egy holdtól, melynek hasznát ő ugy is csak 1 év múlva vehetné. E kedvezmény tehát jótékony lehet a vagyonosabb osztályra nézve; de a szegény népre nézve nem fog kedvezményül szolgálni: sőt ürügyül fog szolgálni arra. hogy rósz akaratú emberek azt mondják, hogy az országgyűlés szentesitette a dohánymonopoliumot, kedvezményeket kötött ki ugyan, de ezen kedvezményeket ugy rendszeresítette, hogy azokban a szegény adózó nép nem részesülhet. Módositványom oda irányul, hogy a szegény néposztály is részesülhessen ezen kedvezményben, ugy t. i., hogy minden, a törvényben meghatározott minőséggel biró férfi ültethessen 1 frt felügyeleti és 20 kr. fogyasztási adó mellett 10 — 20 holdig dohányt szabad választása szerint; sö't, ha a t. ház kegyeskednék hozzájárulni, ezen 10 ölet is le lehetne 5 ölre szállítani, mert annál több honpolgár élvezhetné a törvény jótékonyságát. Nem hiszem, hogy ezen intézkedés ellenkezésbe jönne akár a kereskedelmi szerződéssel, melyet a két minisztérium közös megegyezéssel kötött, akár pedig a magyar kincstár érdekével. Nem jön ellenkezésbe a kereskedelmi szerződéssel, mert hiszen a lajtántuli népeknek nem állhat érdekekben egyfelől, hogy Magyarországnak minél kevesebb része élvezhesse a törvény jótékonyságát ; de másfelől attól sem lehet félni, hogy a lajtántuli államkincstárra nézve ezen intézkedés káros befolyást gyakorolna, miután józanul nem lehet feltenni, hogy az Önszükségletére termelő miért csempészné néhány font dohányát Ausztriába ? A csempészkedéstől félni lehet, különösen csak is a kincstár számára termelők részéről. De ezen intézkedés össze nem ütközhetik a magyar kincstár érdekével sem, sőt annak gyarapítására szolgál: mert például míg ezen 6. szakasznak jelenlegi formájában megtartása mellett csak egy bizonyos mennyiségű dohányra számithatni, addig módositványom elfogadása esetében csalhatatlanul két annyira lehet számítani, sőt ha a t. ház kegyeskednék lejebb szállítani a 10 ölet, 4 — 5-ször annyi dohány is ültethetik, mint különben ezen szakasz megtartása mellett. Én részemről módositványomban először a mennyiséget csak 10 ölre kértem leszállittatni azért, mert okultam egy nagy férfiú által nem régiben mondott szavakon : t. i. midőn az ember valamit kér, vigyázzon, nehogy sokat kérve a keveset is elveszítse. Épen azért én részemről, noha meggyőződésemmel nem egyezik, azzal is meg leszek elégedve, ha a t. ház méltóztatik a 20 ölet 10 ölre leszállitani. És hiszem, hogy ezen módositvány elfogadásával két akkorára fog növekedni a termelés, mint lenne azon mennyiség, melyet ezen