Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-245

108 CCXLV. ORSZÁGOS ULES. (Június 22. 1868.) hogy az alsóháznak az V. Ferdinánd czirnhez ragaszkodó üzenetét 7-szer küldöttek bitorolt vetojoknál fogva az alsóházhoz, És utoljára is mi történt? Az történt, a mi az itt szóban volt „és

fí-sel történt. Bécsből í. i. jött azon utasítás a főrendekhez , ne ellenkezzenek tovább az alsóházzal, mert ő felsége hajlandóbb náloknál az V- dik Ferdinánd jogos és törvényes czimet használni. Ezt a t. képviselő ur azon megjegyzésére kívántam alkalmazni, miszerint a dohányegyedáruság ellenségeit azzal gúnyolta, mintha azok a szabad dohánytermelést tartanák az alkotmányosság egyik sarkpontjának. Ha a föld az által, hogy tőle az egyenes adót megfizetjük, még nem szabad, hanem még azonfölül a rajta termesztett bortól és a dohánytól is fogyasztási és egyéb közvetett adót kell fizetnünk, lehet azt a földet szabadnak tekinteni? Nézetem szerint, a mely államban ily utón sajtoltatik ki az állam háztartására szükséges pénz, bizony nem valami kigúnyolni való dolog az, hogy ha valaki ilyen állapotban a dohány szabad mivelése és a szabad dohánykereskedés mellett szól. Méltóztassanak megbocsátani, ha kimondom, hiszen még nem vagyunk ott, de ha igy haladunk az adók emelésében, azt is megérhetjük, hogy péld. a gabonatermelés hasonló adó alá vettetik. Tessék feltenni, hogy ha azt mondanók, a mint mondatik az 5-dik és 6-dik szakaszokban a dohánytermelőnek, hogy : „a magad szükségére termelhetsz dohányt, felpipázhatod ugyan, de abból szivart csinálni nem szabad ;" ha azt fognók mondani a termelőnek : jjgabonát szabad termelned, szabad abból kenyeret is sütnöd, de rétest, pogácsát nem, mert ha azt akarsz sütni, akkor a pénzügyminiszter liszttrafikjába kell menned, ahhoz való lisztet szerezni. különben az állam jövedelmét rövidítő bűnös embernek fogsz tekintetni, és a finánczok által bevádoltatni," helyes volna az ? T. képviselő ház! Miután itt egyedül a közt forog a vita, hogy elhalasztassék azon időpont megszabása, melyet a dohánymonopolium tul nem élhet, és a között, hogy határtalan időig maradjon ezen kérdés függőben ? tehát méltóztassanak megbocsátani, ha csakugyan inkább csatlakozom a 7-dik és 9-dik osztály véleményéhez, a mely azt akarja, hogy a dohány-monopólium elvben eltöröltetvén, ezen elvnek életbe lépte bizonyos záros határidőhöz köttessék. Ezt annál készebb vagyok elfogadni, mert ha a legközelebbi országgyűlés nem tartandja elkerülhetlennek a záros határidő bevárását, azt előbb is örök nyugalomra bocsáthatja. Mert e részbon egyik országgyűlés az utána következőnek korlátot nem szabhat. Miután ezeket előrebocsátottam, még egyetlenegy észrevételt fogok tenni, nevezetesen az enquétet illetőleg. En ugy gondolom, hogy némelyek I ezen dohány-monopoliumma] az általam már érintett nyomás folytán olyformán lehetnek, mint a férj, midőn kedves félesége meghalván, borzad azt eltemettetni , hanem lehetőleg körében tartogatja mindaddig, míg bizonyossá nem lesz, hogy az Köbbé életre nem ébredhet, mert az örök megválás I borzasztó, gondolatnak is. Midőn az absolut hatalom Magyarországba behozta a dohány-monopóliumot, akkor nem enquéteztek soká, hanem, mint a villám beütött az, és lett minden hosszas meggondolás nélkül, még pedig önkényleg életbe léptetett dohány-monopólium. Hát mi nem szabadulhatnánk meg tőle évek | hosszú során tartandó tanakodás nélkül, mintha | szerelmesek volnánk bele ? Nem foghatom fel, mi I tartóztathat ettől, ha ugyan függetlenek vagyunk \ s nem akarjuk az érintettem kényszerűséget be! ismerni. Mert, mint többek által szóba hozatott, I nem lehetne-e mindazokra, kik dohányozni élve! zetnek tartják, minthogy ez nem nélkülözhetlen i czikk, valamint az azzal kereskedőkre is, bizonyos, ! még pedig, a mennyiben ez is fényűzési tárgy lehet, j fokozatos adót vetni ? És nézetem szerint, t. ház! ez az egyedül | üdvözítő politikai hit, melyet, ugy látszik, hogy j magasabb körökben csak azért kárhoztatnak, ille| tőleg halogatnak, mert a közösügyes viszony ; lenne vele érintve. Kérdem, t. ház, hogy hát a demokrata körök | miért oszlattak fel? (Derültség. A tárgyhoz!) En ! azt hiszem, hogy ahhoz szólok. Azért támadtattak | meg, mivel ki merték mondani, hogy az 1848-ki törj vényeket visszaállítani és a 67-ikieket minél előbb i nyugalomra bocsátani és pedig alkotmányos utón akarják. Ha más ok nem volna, t. ház! már maga i azon kényszerűség, mely alatt dohánytermelésün; ket és a sóegyedáruságot illetőleg állunk, ez maga I elegendő okot szolgáltat arra, hogy minden szabad | szellemű törekedjék elérni azon időt, melyben ; megszűnjenek ezen közös ügyek, melyek Magyar| országra nézve mem csak hogy nem hasznosak, j hanem azt szabad független országból tartomány! nyá süly esztették alá, j Én a minisztériumról meg vagyok győződve, | hogy örömest segítene a népen, és akarja is róla ! levenni a terhek egy részét; igen, de ha Bécsben j azt mondják, hogy: non possumus, ők ezt viszI hangzani kónyszerülvék, s fájdalom, mentségül törI vényekre hivatkozhatnak. Nem kötelessége-e miní den magyarnak ezen non possumust possumussá ; alakitani ? és miután ezen possumust a 7-ik osztály i véleménye időhöz köti és elvben eltörlendőnek ! javalja, én ennek véleményéhez csatlakozva, a do; hány-monopolium feltételes, időhöz kötött eltörlé! sere szavazok. ' Csiky Sándor : T. ház! Az absolut háta-