Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.
Ülésnapok - 1865-245
CCXLV. OESZAG-OS ULES (Június 22. 1868.) 107 mondja, hogy a közvetett adó nemeire és kezelési módjára nézve oly szabályok alkottassanak, hogy az egyik fél intézkedései a másik fél jövedelmeinek csökkenését ne vonják magok után. T. ház! Ez az a boa constrictor vagy az óriás kígyó, mely az egész hazát távolabbról, de közvetlenül a minisztériumot, ellenállhatatlan gyürüzete közé vonva, alkalmasint, ha alkalma lesz, mint a majom a fiát, anyai szeretetből agyonszorítja. Megemlítette a mellett még Somssich Pál képviselő űr a közösügyes törvényen kívül még az annak segédjéül létre jött kereskdelmi szerződést is. Mi által ketten vágynak a minket agyon szorító óriás kígyók. Kérdés, tisztelt ház, csak az lehet, vajon a modositványok közül melyik pártoltassék ? Bethlen Farkas képviselő uré ugy , mint az ügyvédek szokták , hogyha nem igen van reménységök kedvező ítélethez, halasztást kér. De még én oly ügyvédei: nem ismertem, pedig sokat ismerek, ki határtalan időre nem átallott volna halasztást kérni; pedig Bethlen Farkas képviselő úr határtalan időre kér halasztást, mi ha többségre vergődik, a kormány tetszésétől függend a dohányegyedáruság megszüntetésének idejét megszabni. A 7. és 9. osztály záros határidőhöz köti azt. Én magam is kédkedtem a felett, vajon szabhat-e záros határidőt jelen országgyűlés az utána következőnek ? De megszűnt aggodalmam, mert csakugyan, ha kimondatik is ez, még is jogában lesz a következő' országgyűlésnek kimondani azt, hogy nem vár tovább, hanem mindjárt az első ülésben azonnal eltörli a monopóliumot, mit ha megtesz, én leszek első, ki neki éljent kiáltok. Mert ezt a helyzetet ugy fogom fel, mintha például 15 napi határidő van szabva a felebbezés beadására; de ha a félnekugy tetszik, mindjárt az első napon is beadhatja. És én egyedül csak e szempontból pártolom a 7. és 9. osztály nézetét: mert az a népnek minden esetre nagy megnyugtatására fog szolgálni, ha tudja azt, hogy nem csak elvben van eltörölve a monopólium: de az eltörlés foganatba vétele bizonyos időhöz van kötve. Mert igy azt fogja monhatni: Isten neki, hát csak viseljük még addig ezen terhet, hiszen nem fog az minketlidérczkép tovább nyomni. T. képviselő urak ! A mi az enquétet illeti, méltóztattak némelyek arra azért hivatkozni, hogy ennek alapján időt és alapot nyerjenek annak meggondolására, miként lehessen ezen egyedáruságot más adónemekkel pótolni. Annyi minden esetre igaz, hogy a pénzügyminiszter úr legközelebbi szónoklatában, melyet a sóügy tárgyában tartott, jó előre kijelentette, hogy ha az egyedáruság eltöröltetik vagy korlátoltatik, adatik tudtára mindeneknek, hogy ő kárpótlást vagy a személyvagy a földadóban keresend. Ám legyen, én sem kívánom az állam e részben való jövedelmének kárpótlás nélküli megszüntetését: mert az államkormányzat költség nélkül nem állhat fön. Hogy azonban ez miként eszközöltessék, arról csak akkor szólhatunk, ha majd a minisztérium az idevonatkozó tervet a ház asztalára leteendi. És e tekintetben engedje meg a t. ház, hogy én is, bár már Bónis Sámuel képviselő úr megtette alapos észrevételét , tehessek észrevételt Kautz Gyula képviselő űr megjegyzésére, ki a eultusminiszter urnák igen nagy köszönettel tartozik azért, hogy őt, a bal oldal gyanusitására használt szavait illetőleg, azzal kívánta kimenteni, miszerint nem ugy gondolta, a mint mondotia. Én azonban felteszem róla, hogy épen a mint gondolta, ugy is mondotta, tudniillik, hogy az ellenzék, ha bármi ezélravezető surrog'atumot gondol is ki a kormány, azt is ellenezni fogja. Valóban szeretném, ha a tisztelt jobb oldal vagy a kormány, melynek hazafisága iránt egyébiránt teljes tisztelettel viseltetem, oly inditványnyal lépne fel, mely Magyarország függetlenségét és önállóságát és egyátalán a szabdelvüséget akarná előmozditani: mert azon esetben tettleg igazolnék, hogy Kautz Gyula úr tévedésben volt, mivel azt teljes készséggel pártolnék : de ha annak ellenkezője tapasztaljuk, bizony kénytelenek vagyunk azt ellenezni. Egyébiránt .a mi Pulszky Ferencz képviselő urat illeti, még visszatérek hozzá. Mondott Pulszky Ferencz képviselő úr olyat, hogy azt igen bajos volna elhallgatni. Mert, a mint azt Simonyi Ernő képviselő úr említette, vannak oly mondások, melyeket elhallgatni annyit tenne, mint azokat helyeselni. Azt mondotta a t. képviselő úr, hogy különös volna az, ha a szabad dohánytermelést tartanok Magyarország szabadsága sarkpontjának. Bizonyosan velem együtt olvasta a képviselő úr az 1832—36-ki országgyűlés actáit. Épen ez történt akkor egy nagy fontosságú kérdésre nézve, midőn t. i. arról volt szó : Ferdinánd király elsőnek vagy ötödiknek czimeztessék-e ? a mi körülbelül ezen országgyűlésen is a mostani koronás király czimét illetőleg szőnyegen volt. És mi történt ott a méltóságos főrendeknél ? kik még most is ugy czimezik magokat, ámbár 1848-ban önként lemondottak ezen czimezésröl és beelégedtek azzal, hogy ezentúl csak felsőház legyenek. Az fordult elő, a király czimét illetőleg, mit most ő a dohánytermelésről mond. Azt jelentették t. i. ki, hogy nem fontos kérdés az, miként czimeztessék a király ? lehet akár I. akár V. Ferdinánd; hiszen az 1790-diki X-dik törvény kimondja, hogy Magyarország független ország, semmi más országnak alávetve nincs. És mi történt, uraim? Az, 14*
