Képviselőházi napló, 1865. VIII. kötet • 1868. junius 17–julius 9.

Ülésnapok - 1865-245

CCXLV. OESZAG-OS ULES (Június 22. 1868.) 107 mondja, hogy a közvetett adó nemeire és kezelési módjára nézve oly szabályok alkottassanak, hogy az egyik fél intézkedései a másik fél jövedelmeinek csökkenését ne vonják magok után. T. ház! Ez az a boa constrictor vagy az óriás kígyó, mely az egész hazát távolabb­ról, de közvetlenül a minisztériumot, ellenállhatatlan gyürüzete közé vonva, alkalmasint, ha alkalma lesz, mint a majom a fiát, anyai szeretetből agyonszo­rítja. Megemlítette a mellett még Somssich Pál képviselő űr a közösügyes törvényen kívül még az annak segédjéül létre jött kereskdelmi szer­ződést is. Mi által ketten vágynak a minket agyon szorító óriás kígyók. Kérdés, tisztelt ház, csak az lehet, vajon a modositványok közül melyik pártoltassék ? Bethlen Farkas képviselő uré ugy , mint az ügyvédek szokták , hogyha nem igen van re­ménységök kedvező ítélethez, halasztást kér. De még én oly ügyvédei: nem ismertem, pedig so­kat ismerek, ki határtalan időre nem átallott volna halasztást kérni; pedig Bethlen Farkas képviselő úr határtalan időre kér halasztást, mi ha többségre vergődik, a kormány tetszésétől függend a dohány­egyedáruság megszüntetésének idejét megszabni. A 7. és 9. osztály záros határidőhöz köti azt. Én magam is kédkedtem a felett, vajon szabhat-e záros határidőt jelen országgyűlés az utána követ­kezőnek ? De megszűnt aggodalmam, mert csak­ugyan, ha kimondatik is ez, még is jogában lesz a következő' országgyűlésnek kimondani azt, hogy nem vár tovább, hanem mindjárt az első ülésben azonnal eltörli a monopóliumot, mit ha megtesz, én leszek első, ki neki éljent kiáltok. Mert ezt a helyzetet ugy fogom fel, mintha például 15 napi határidő van szabva a felebbezés beadására; de ha a félnekugy tetszik, mindjárt az első napon is beadhatja. És én egyedül csak e szempontból pár­tolom a 7. és 9. osztály nézetét: mert az a népnek minden esetre nagy megnyugtatására fog szolgálni, ha tudja azt, hogy nem csak elvben van eltörölve a monopólium: de az eltörlés foganatba vétele bi­zonyos időhöz van kötve. Mert igy azt fogja mon­hatni: Isten neki, hát csak viseljük még addig ezen terhet, hiszen nem fog az minketlidérczkép tovább nyomni. T. képviselő urak ! A mi az enquétet illeti, méltóztattak némelyek arra azért hivatkozni, hogy ennek alapján időt és alapot nyerjenek annak meg­gondolására, miként lehessen ezen egyedáruságot más adónemekkel pótolni. Annyi minden esetre igaz, hogy a pénzügyminiszter úr legközelebbi szónok­latában, melyet a sóügy tárgyában tartott, jó előre kijelentette, hogy ha az egyedáruság eltö­röltetik vagy korlátoltatik, adatik tudtára min­deneknek, hogy ő kárpótlást vagy a személy­vagy a földadóban keresend. Ám legyen, én sem kívánom az állam e részben való jövedelmének kár­pótlás nélküli megszüntetését: mert az államkor­mányzat költség nélkül nem állhat fön. Hogy azon­ban ez miként eszközöltessék, arról csak akkor szól­hatunk, ha majd a minisztérium az idevonatkozó ter­vet a ház asztalára leteendi. És e tekintetben engedje meg a t. ház, hogy én is, bár már Bónis Sámuel képviselő úr megtette alapos észrevételét , tehessek észrevételt Kautz Gyula képviselő űr megjegyzésére, ki a eultus­miniszter urnák igen nagy köszönettel tartozik azért, hogy őt, a bal oldal gyanusitására hasz­nált szavait illetőleg, azzal kívánta kimenteni, mi­szerint nem ugy gondolta, a mint mondotia. Én azonban felteszem róla, hogy épen a mint gondolta, ugy is mondotta, tudniillik, hogy az ellenzék, ha bármi ezélravezető surrog'atumot gondol is ki a kormány, azt is ellenezni fogja. Valóban sze­retném, ha a tisztelt jobb oldal vagy a kormány, melynek hazafisága iránt egyébiránt teljes tiszte­lettel viseltetem, oly inditványnyal lépne fel, mely Magyarország függetlenségét és önállóságát és egy­átalán a szabdelvüséget akarná előmozditani: mert azon esetben tettleg igazolnék, hogy Kautz Gyula úr tévedésben volt, mivel azt teljes készséggel pár­tolnék : de ha annak ellenkezője tapasztaljuk, bizony kénytelenek vagyunk azt ellenezni. Egyébiránt .a mi Pulszky Ferencz képviselő urat illeti, még visszatérek hozzá. Mondott Pulszky Ferencz képviselő úr olyat, hogy azt igen bajos volna elhallgatni. Mert, a mint azt Simonyi Ernő képviselő úr említette, vannak oly mondások, me­lyeket elhallgatni annyit tenne, mint azokat helye­selni. Azt mondotta a t. képviselő úr, hogy külö­nös volna az, ha a szabad dohánytermelést tarta­nok Magyarország szabadsága sarkpontjának. Bi­zonyosan velem együtt olvasta a képviselő úr az 1832—36-ki országgyűlés actáit. Épen ez történt akkor egy nagy fontosságú kérdésre nézve, midőn t. i. arról volt szó : Ferdinánd király elsőnek vagy ötödiknek czimeztessék-e ? a mi körülbelül ezen országgyűlésen is a mostani koronás király czi­mét illetőleg szőnyegen volt. És mi történt ott a méltóságos főrendeknél ? kik még most is ugy czi­mezik magokat, ámbár 1848-ban önként lemon­dottak ezen czimezésröl és beelégedtek azzal, hogy ezentúl csak felsőház legyenek. Az fordult elő, a király czimét illetőleg, mit most ő a dohányter­melésről mond. Azt jelentették t. i. ki, hogy nem fontos kérdés az, miként czimeztessék a király ? lehet akár I. akár V. Ferdinánd; hiszen az 1790-diki X-dik törvény kimondja, hogy Ma­gyarország független ország, semmi más ország­nak alávetve nincs. És mi történt, uraim? Az, 14*

Next

/
Thumbnails
Contents