Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-214
CCXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1868.) íB zett államnak törekednie kell, a sulyegyen, [Helyeslés) annak meghatározására, vajon valójában létezik-e? fontos maga azon forma, melybe az államköltségvetés öntetik: tiszta és világos-e az öszszeállitás, ment-e minden önámitástól, minden illusiótól, a számok mesterséges csoportositásától ? szabad legyen ennélfogva azon formára nézve is, melyben a költségvetés előterjesztetik, elmondanom nézeteimet, annyival inkább, mivel a forma maga is és a felállításánál alkalmazott elvek, olyan országnál , mely most először állapítja meg költségvetését, nagy fontossággal birnak. Tévedések leginkább az által követtetnek el, ha a rendes és rendkívüli kiadások, ugy bevételek is határozott elvek szerint el nem különittetnek; különösen ha oly improduetiv költségek is, melyek évről évre előfordulnak, egy vagy más ürügy alatt a rendkívüli kiadások rovatába soroztainak. Hogy ezen hibába ne essünk, a rendes kiadások rovatába tartozónak állitám be mindazon kiadást, mely az évi rendes közigazgatási költségek fedezésére megkívántatik ; a rendkívüli kiadások rovatába állitám egyedül azon kiadásokat, melyek productiv czélokra, mint uj értékek teremtésére fordítandók, vagy melyek bizonyos meglévő terhek lerovására igényeltetnek, tehát productiv természetűek. Ezek fedezésére szolgálhatnak ismét azon bevételek, melyek nem évenkint fordulnak elő. Egyedüli kivétel lehet ezen szabály alól a háború esete. Ha szigorúan megtartjuk ezen formát most és jövőben is, akkor a sulyegj^en valódi leend. A másik hiba, mely gyakran elkövettetik, abban rejlik, ha az előterjesztett budget brutto-budget, azaz, ha minden bevételek és kiadások elősoroltatnak : ez által a névleges bevétel sokkal nagyobbnak mutatkozik s nem enged teljes áttekintést. Nem mondhatom, hogy az előterjesztett budget egészen netto-budget, minthogy a pénzügyi kezelés a rendes kiadások rovatába helyeztetett; de minden bevételre nézve, mely az állam vagy ónból, mint a kincstári uradalmak, államerdőségek, bányászatból foly be, a netto-budget elve van keresztülvive. Hasonló eljárás követtetett a pénzverés-, posta- és távirdáknál, melyeknél a valóságos felesleg vagy hiány tétetett ki; az államegyedáruságoknál, mint só, dohány, lottó, az előállítási költségek levonása utáni tiszta jövedelem vétetett fel, csupán az elárusitás költségei foglalnak helyet a kiadások közt; a csatolmányok azonban ezen jövedelmi ágak kezelésénél előforduló költségeket is részletesen előtüntetik. A czél, melyet ez által elérni kivántam, az is volt, hogy az államköltségvetés könnyen áttekinthető és minden be nem avatott által is könnyen megérthető legyen. A bruttó - budget mindenesetre szebbnek mutatkozik, mert sokkal nagyobb számokat tüntet fel, s Így fokozni képes az állam kutforrásainak gazdagságával a képzeletet, mi a takarékosság előmozdítás áranemalegalkalmasabbeszköz. A könnyebb áttekintés és megérthetés végett a dolog természete szerint kerülni kivántam eddig gyakorlatban volt osztályozását a közterheknek egyenes és közvetett adókra,minthogy ezen átalános elnevezés folytán minden, mi nem egyenes adó utján hajtatott be, a közvetett adók osztályába esik, holott ezen közvetett adók valójában különböző természetűek ; tehát természetűk szerint osztályozám három részre, u. m. fogyasztási adók, jövedékek és illetékek külön rovataiba. A könnyebb áttekintés és rendesebb kezelés s különösen a változott viszonyok megkívánták, hogy az egyenes adóknál megszűnjenek az egyes pótlékok, minélfogva egyesittetvén, bizonyos kerek szám szerinti százalékban íordul elő a tiszta jövedelem után kiszámított adó-jövedék. Magyarország- és Erdélyre nézve egybe kellett olvasztani az országos pótlékot is, a mi az előbbi rendszernél fogva oly czélok fedezésére fordíttatott, melyekre a központi pénzügyi forrásokból a kiadások folyóvá nem tétettek. A külön országos alapok fenállása és fentartása jelenben többé nem igényeltetvén, az országos alapok és országos pótlék, az eddig gyakorlatban volt tételek szerint, egyedül csak Horvát- és Tótországokra nézve hagyattak meg, melyek országgyűlése országos alapjai felett rendelkezni és e czélból adókivetési jogával ezután is fog élni. Csupán a földtehermentesitési pótlék fejeztetett ki külön Magyarországra, Erdélyre és a társországra nézve is, nem lehetvén feladata a minisztériumnak törvényhozási intézkedés nélkül a fenállott rendszerben változtatást behozni ezen fo:rtos ügynél, már azért sem, mert ezen pótlék rendeltetése nem csak a kamatok rendes fizetése, de egyszersmind a teher törlesztésére is vettetvén ki. már az eddig viselt teher után kisebb vagy nagyobb mérvben járultak a teher törlesztéséhez a magyar korona egyes országai. A közös jótállási kötelezettség azonban, mely eddig az egész birodalomra kiterjedt, nézetem szerint ezután a magyar korona országait egyetemleg fogja terhelni. A formát illetőleg meg kell jegyeznem azon lényegesebb eltéréseket is, melyek, hasonlítva az eddigi birodalmi költségvetéshez, annak formájától eltérnek. Eddig a számvevőségek és nyugdijak együtt soroltattak elő : a magyar költségvetés szerint a nyugdijak az illető minisztériumok kiadásai közt fordulnak elő, mivel minden minisztérium saját tisztviselői nyugdijazását maga rendeli el, a kiadások e különböző szolgálati ágakat terhelik. A számvevőség uj-évtől fogva a minisztériumok közt osztatván fel, az egyes miniszteriu11 *
