Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-214

CCXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1868.) íB zett államnak törekednie kell, a sulyegyen, [He­lyeslés) annak meghatározására, vajon valójában létezik-e? fontos maga azon forma, melybe az ál­lamköltségvetés öntetik: tiszta és világos-e az ösz­szeállitás, ment-e minden önámitástól, minden illu­siótól, a számok mesterséges csoportositásától ? sza­bad legyen ennélfogva azon formára nézve is, melyben a költségvetés előterjesztetik, elmonda­nom nézeteimet, annyival inkább, mivel a forma maga is és a felállításánál alkalmazott elvek, olyan országnál , mely most először állapítja meg költségvetését, nagy fontossággal birnak. Tévedések leginkább az által követtetnek el, ha a rendes és rendkívüli kiadások, ugy bevételek is határozott elvek szerint el nem különittetnek; különösen ha oly improduetiv költségek is, melyek évről évre előfordulnak, egy vagy más ürügy alatt a rendkívüli kiadások rovatába soroztainak. Hogy ezen hibába ne essünk, a rendes kiadások rovatába tartozónak állitám be mindazon kiadást, mely az évi rendes közigazgatási költségek fede­zésére megkívántatik ; a rendkívüli kiadások rova­tába állitám egyedül azon kiadásokat, melyek pro­ductiv czélokra, mint uj értékek teremtésére fordí­tandók, vagy melyek bizonyos meglévő terhek le­rovására igényeltetnek, tehát productiv természe­tűek. Ezek fedezésére szolgálhatnak ismét azon be­vételek, melyek nem évenkint fordulnak elő. Egye­düli kivétel lehet ezen szabály alól a háború esete. Ha szigorúan megtartjuk ezen formát most és jö­vőben is, akkor a sulyegj^en valódi leend. A másik hiba, mely gyakran elkövettetik, ab­ban rejlik, ha az előterjesztett budget brutto-bud­get, azaz, ha minden bevételek és kiadások előso­roltatnak : ez által a névleges bevétel sokkal na­gyobbnak mutatkozik s nem enged teljes áttekin­tést. Nem mondhatom, hogy az előterjesztett bud­get egészen netto-budget, minthogy a pénzügyi kezelés a rendes kiadások rovatába helyeztetett; de minden bevételre nézve, mely az állam vagy ón­ból, mint a kincstári uradalmak, államerdőségek, bányászatból foly be, a netto-budget elve van ke­resztülvive. Hasonló eljárás követtetett a pénzve­rés-, posta- és távirdáknál, melyeknél a valóságos felesleg vagy hiány tétetett ki; az államegyedáru­ságoknál, mint só, dohány, lottó, az előállítási költségek levonása utáni tiszta jövedelem vétetett fel, csupán az elárusitás költségei foglalnak helyet a kiadások közt; a csatolmányok azonban ezen jö­vedelmi ágak kezelésénél előforduló költségeket is részletesen előtüntetik. A czél, melyet ez által el­érni kivántam, az is volt, hogy az államköltségve­tés könnyen áttekinthető és minden be nem avatott által is könnyen megérthető legyen. A bruttó - budget mindenesetre szebbnek mutatkozik, mert sokkal nagyobb számokat tün­tet fel, s Így fokozni képes az állam kutfor­rásainak gazdagságával a képzeletet, mi a takaré­kosság előmozdítás áranemalegalkalmasabbeszköz. A könnyebb áttekintés és megérthetés végett a dolog természete szerint kerülni kivántam ed­dig gyakorlatban volt osztályozását a közterhek­nek egyenes és közvetett adókra,minthogy ezen áta­lános elnevezés folytán minden, mi nem egyenes adó utján hajtatott be, a közvetett adók osztályába esik, holott ezen közvetett adók valójában külön­böző természetűek ; tehát természetűk szerint osz­tályozám három részre, u. m. fogyasztási adók, jövedékek és illetékek külön rovataiba. A könnyebb áttekintés és rendesebb kezelés s különösen a változott viszonyok megkívánták, hogy az egyenes adóknál megszűnjenek az egyes pótlékok, minélfogva egyesittetvén, bizonyos ke­rek szám szerinti százalékban íordul elő a tiszta jö­vedelem után kiszámított adó-jövedék. Magyaror­szág- és Erdélyre nézve egybe kellett olvasztani az országos pótlékot is, a mi az előbbi rendszernél fogva oly czélok fedezésére fordíttatott, melyekre a központi pénzügyi forrásokból a kiadások folyó­vá nem tétettek. A külön országos alapok fenállása és fentartása jelenben többé nem igényeltetvén, az országos alapok és országos pótlék, az eddig gya­korlatban volt tételek szerint, egyedül csak Hor­vát- és Tótországokra nézve hagyattak meg, me­lyek országgyűlése országos alapjai felett rendel­kezni és e czélból adókivetési jogával ezután is fog élni. Csupán a földtehermentesitési pótlék fejezte­tett ki külön Magyarországra, Erdélyre és a társ­országra nézve is, nem lehetvén feladata a minisz­tériumnak törvényhozási intézkedés nélkül a fen­állott rendszerben változtatást behozni ezen fo:rtos ügynél, már azért sem, mert ezen pótlék rendelte­tése nem csak a kamatok rendes fizetése, de egy­szersmind a teher törlesztésére is vettetvén ki. már az eddig viselt teher után kisebb vagy nagyobb mérvben járultak a teher törlesztéséhez a magyar korona egyes országai. A közös jótállási kötele­zettség azonban, mely eddig az egész birodalomra kiterjedt, nézetem szerint ezután a magyar korona országait egyetemleg fogja terhelni. A formát illetőleg meg kell jegyeznem azon lényegesebb eltéréseket is, melyek, hasonlítva az eddigi birodalmi költségvetéshez, annak formájá­tól eltérnek. Eddig a számvevőségek és nyugdijak együtt soroltattak elő : a magyar költségvetés szerint a nyugdijak az illető minisztériumok kia­dásai közt fordulnak elő, mivel minden miniszté­rium saját tisztviselői nyugdijazását maga rendeli el, a kiadások e különböző szolgálati ágakat ter­helik. A számvevőség uj-évtől fogva a miniszté­riumok közt osztatván fel, az egyes miniszteriu­11 *

Next

/
Thumbnails
Contents