Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.
Ülésnapok - 1865-214
84 CCX1V. ORSZÁGOS ÜLÉS.(Ápril 16. 1868.) mok költségvetését aránylag terheli; a főkönyvelési osztály azonban, melynél az összes számadások összefolynak, s mely a kiadások és bevételek nyilvántartásával van megbizva, a pénzügyminisztérium költségvetésében fordul elő. Midőn a költségvetés formájára nézve átalánosságban elmondám észrevételeimet, meg kell jegyeznem, hogy azért a költségvetés rendezettnek koránsem mondható, mivel ezen költségvetés valójában csak átmeneti első költségvetés, és se a jövedelmekre, se a kiadásokra nézve nem nyújt annyi biztosságot, mint kellene, mivel még nem lehettek rendelkezésemre azon adatok, melyeket másutt az elmúlt évek tapasztalatai nyújtanak. Az 1866-ik évi zárszámadások még mindeddig rendelkezésemre nem állottak; az 1867-iki évátmeneti év lévén, annak eredményei még ezen most mait évnek deezember végéig a legfőbb államszámvevőséo-nél könyveztettek, s azok iránti kimutatások nem állottak rendelkezésemre. Ezen okokból a jövő évre felállítandó költségvetés sem lehet tökéletes; azonban, miután az 1868-iki évről már saját központi államszámvevó'ségünk fogja kimutatni az eredményeket, azok alapján alakjára nézve az első rendes és alapjára nézve biztos költségvetés 1869ben az 1870-dik évre lesz előterjesztendő. Mindezen tökéletlenségek mellett elmondhatom, hogy mind a jövedelmek, mind a kiadások előszámitásának összeállitásánál lelkiismeretes pontossággal igyekeztem eljárni, gondosan kerülve a tévedéseket, vagy a várakozásnak meg nem felelhető túlzásokat. A bevételek előszámitásánál alapul szolgálnak azon adatok, melyek a fenállott cs. kir. pénzügyi felügyelőségeknél feltalálhatók voltak ; a kiadásoknál pedig alapul szolgálnak az 1867. év lefolyta alatt mutatkozott tételek. Minthogy az imént elmondott elveket követni kivánom, úgymint: elkülöníteni a rendes kiadásokat a rendkívüliektől, a rendes kiadásokat a rendes bevételek által fedezni, és a jövedelmi előszámitásokat tényleges adatokra , nem túlzott reményekre kivánom fektetni: nehéz feladatnak mutatkozott e mellett az egyensúlyt megtartani, annyival inkább , mert a pénzügyi kérdések megoldása folytán a magyar állam nevezetes terhet vállalt magára. Azt hiszem, kislelküek lennénk, ha midőn magunk gazdái lettünk és rendezői saját háztartásunknak ; midőn tőlünk függ azonnal alkalmazni az anyagi jobblét előmozdítására vezető czélszerü eszközöket: nem birnók elviselhetővé tenni az elvállalt terheket. Meg vagyok győződve, hogy takarékos beikormányzat, hasznos beruházások tétele és az adóknál behozandó reformok által, különösen az adóknak czélszerü és lelkiismeretes kezelése mellett, minden érezhető adóemelés nélkül a sulyegyen az államháztartásban fentartható. Meg vagyok arról is győződve, hogy ha a jövedékek-, fogyasztási adók- és illetékeknél a lábrakapott megrövidítések, eltagadások és csalások meg-szüntethetők lesznek, ha jövedelmi adójokat becsületeién megfizetik mindazok, kik arra kötelezvék: nemcsak deficit nem lesz, sőt a törvényhozás képes lesz a föld- és házadó tételeit nevezetesen mérsékelni. A föld-adónál nem teszek javaslatba fölemelést, csakis a tört számoknak kiegyenlítését a könynyebb számítás végett, mi Magyarországban alig tesz egy negyed percentnyit. Erdélyben megmaradna az országos egyenes föld-adó jelen mérv szerint, mi a catastralis tiszta jövedelem szerint 9%-el kevesebb, mint Magyarországban; Horvát- és Tótországban megmaradna az egyenes adó minden neme a jelenben kiszabott mérv szerint. Jelenben a tiszta jövedelemnek minden 100 frtja után ki van vetve: Magyarországban gyökadó 16°! 0 , pótadó 4%, országos pótlék 66 : l00 , összesen 20. 9S , mi emeltetnék 21 0 i 0-re; Erdélyben minden 100 frt tiszta jövedelem után 10 % a gyökadó, 2% apótadó és 0.5% az országos pótlék, tehát összesen 13%. Atalában véve nem lehet mondani, hogy a tiszta jövedelmek kiszámításai túlzottak volnának, noha vannak egyes vidékek, melyek a többihez aránylag tul vannak terhelve, s ennélfogva helyesebb arányok behozatala és könnyítések létesitéséről mielőbb gondoskodni kell. Ugyanis : atalában véve egy catastralis hold termelésre alkalmas földre esik Magyarországban 2 frt 99. 2 Erdélyben 1 „ 25. * Horvát- és Tótországban . . . 2 ., 51. 5 Erdélynél remélni lehet, hogy ha egyszer a vasúthálózatba bevonatik és ennek következtében kereskedelmi forgalma növekedni fog, a földbirtok jövedelme is nevezetesen fog emelkedni; ezen aránylag csekély 1 frt 25 jövedelem is 9%-ka! alantabb van megadóztatva, mint Magyarországban vagy Horvátországban. A földtehermentesitési pótléknak egyenlő kimérése 9 °j 0 -kai a magyar korona összes területén, ugy hiszem, indokolva van, mivel jelenben Erdélyben e czimen 1.684,000 frthiány mutatkozik, melyet Magyarországnak kell fedezni. A horvátországiföldtehermentesitésipótlék,melyezenévremegmarad,tesz 8.96 °| 0-ot s egészen fedezi asaját szükségletet. Ha véghez megy Erdélyben a földtehermentesitési munkálat, ezen hiány két milliót haladni fog. Az egyenes földadóból ezen évben ezen adó emelése nélkül nevezetesen nagyobb összeget teszek bevételbe, mint a mennyit az említett 1866. 1867-iki időben az évi átalány kimutat, minthogy a
