Képviselőházi napló, 1865. VII. kötet • 1868. marczius 11–junius 16.

Ülésnapok - 1865-214

80 CCXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (April 16. 1868.) egyéb rendeleteket is ideiglen törvényesítő törvényjavaslatok a következők: 1. Törvényjavaslat az egyenes adóról. 2. Törvényjavaslat a bélyeg és illetékek, valamint a dijak tárgyában. 3. Törvényjavaslat a dohány-jövedék iránt. 4. Törvényjavaslat a szesz-adóról , melyet egyébiránt már az april 2-án tartott ülésben volt szerencsém benyújtani. 5. Törvényjavaslat a ezukor-gyártás megadóztatása iránt. 6. Törvényjavaslat a serfó'zés megadóztatása iránt. 7. Törvényjavaslat a bor- és hús-fogyasztási adóról. 8. Törvényjavaslat az arany és ezüst áru-szerek finomsági tartalmának ellenőrzése iránt. 9. Törvényjavaslat a lotteria iránt. 10. Törvényjavaslat a függő adóságok ellenőrzéséről. 11. Törvényjavaslat az állósitott államadósságról. 12. Törvényjavaslat a közterhek behajtásáról. 13. A jövedék iránti törvényjavaslat. Egy 14-ik törvényjavaslatot is terjesztek a t. ház elé, mely szerint addig is, mig a beterjesztett törvényjavaslatok tárgyaltatván, törvény-erőre emeltetnének, a közterhekiránt gyakorlatban lévő szabályok május 1-ső napján tul is érvényben maradnának. A második tárgy, melyről szólani kívánok, mielőtt az előterjesztett államköltségvetés elemzésére átmennék, a múlt 1867. évi pénzügyi kezelésre és eredményére vonatkozik. Minden budget csak ugy tárgyalható czélszerüen, ha szem előtt tartatnak a múlt évek valóságos eredményei mind a bevételekre, mind a kiadásokra nézve. Magyarországnak első külön pénzügyi kezelési éve volt a múlt év; azonban annak eredményét még most elő nem terjeszthetem, minthogy a múlt évben a vég eredmények még a fenállott legfőbb számvevőszék által könyveztettek és az öszszeállitások még kezemhez nem jutottak. Folyó év elseje óta azonban önállóan működik a m. központi könyvelési osztály; annak belsőbb elrendezése akkép vitetett keresztül, hogy az év eltelte után legfelebb fél év alatt a számadások rendesen összeállíthatók s a törvényhozással közölhetők legyenek. Azonban a m. pénzügyminisztérium kezénél lévő eddigi adatok alapján már azon kedvező eredményt jelenthetem, hogy az 1867. évi költségvetés előszámitásába felvett bevételek összesen véve az előszámitáson alul nem maradtak; hogy a beiigazgatási kiadásoknál oly takarékosan jártunk el, miszerint az előszámitott kiadás a valóságost felül nem multa, sőt azon alul maradt; hogy azon összeg, mely ezen költségvetésbe az ország saját költségein felül a közös kiadásokra felvétetett, át lön szolgáltatva; sőt ha tekintetbe veszszük a birodalom másik fele számára tett dohányvásárlásokat, tartozásunkon tul is mentünk, mi a végleges leszámolás alkalmával a m. pénzügyi igazgatás javára fog beszámíttatni. Továbbá azt is jelenthetem, hogy a jelen év három első hónapja alatt a közös pénzügyminiszternek átszolgáltatott összegek kétségkívül tesznek annyit, mennyi a delegatiók által megállapittatott összegek és az államadóssági évjáradékhavi illetékének megfelel. Végre meg kell jegyeznem azt is, hogy a földtehermentesítési szelvények és sorsolási összegek kifizetése minden legkisebb fenakadás nélkül és kellő pontossággal teljesíttetett. Mindezt teljesíteni nem csekély feladat volt, ha tekintetbe venni méltóztatnak, hogy a pénzügyi kormányzatot múlt évi marez. 10-én vettem át üres pénztárral, midőn a jan. és febr. havi bevételek az előszámitásoknál sokkal csekélyebbek voltak, tehát azokat később pótolni kellett; ámbár a jövedelmek azontúl is egész az aratás bevégeztéig az előszámitáson alul maradtak és a mellett az év legnagyobb részében a pénzügyek nagyrészt hazai nyelvünket nem értő tisztviselők által voltak kezelve, s a hivatalos nyelv behozatala nem kis nehézségekkel járt, mivel hazánkban azok száma igen csekély volt. kik szakismerettel és gyakorlattal birtak, s csak lépcsőzetesen lehetett ujabb erőket alkalmazásba venni; ha tekintetbe veszszük. hogy a megyei rendszer behozatala folytán a hatóságok részéről kevés kivétellel a pénzügyi igazgatás nem részesült a szükséges támogatásban ; s végre a múlt idők természetes hagyománya még folyton élt, és még most is él. habár talán kisebb mértékben létezik, melynél fogva a közjövedelmek szántszándékos csonkítása, sőt megkárosítása vétkes cselekvénynek nem is tartatott —pedig alkotmányos utón megszabott közjövedelem szándékos csonkitói a törvény ellen cselekszenek, s legalább is annyira bűnös cselekvényt követnek el, mintha csalást követtek volna el bármely magános helyen—mindamellett, hogy a pénzügyi vezetés átvétele alkalmával azonnal megszüntetem az adóknak az utóbbi években átalában gyakorlatban volt katonai végrehajtás általi beszedését. Azonban az eszközlött eredmény az őszinte jó szándék és lankadatlan szorgalom mellett sem lett volna elérhető, ha az isteni gondviselés oly bő mértékben áldását nem árasztotta volna az alkotmányos önállás újjászületésének első esztendejében a földmivelő munkás-